160949. lajstromszámú szabadalom • Pesticid készítmények

160949 6 /?-fluoretü-o-klórlbenzoát, folyadék, Eo,i = 81— 84 °C, /S^luoretil-4-terc.butilbenzoát, folyadék, Eo,i-o,2 = 95—98 °C, ^-fluoretil-i3,t5-dinitrobenzoát, kétszer kristályosítva, op.: 80—81 °C, ^-fluoretil^szalicilát, folyadék, Eo,i-«,2 = 66—67 °C, jö-fluoretil-tereftálát, kétszer kristályosítva, op.: 89—90 °C, /?-fluoretil-p^(p-brómfeml)-fenilaaetát, kétszer kristályosítva, op.: 68—70 °C. Az alábbi vegyületek bizonyultak a legelőnyösebbnek : 4—difenililkanbomsav-^-ífluoretilészter, /?H(4-difenüil)-propionsav-/?Hfluoretilészter, p-ciklohexilfenileoetsav-jö'-ifl.uoTetilészter, banzoesav-/?-íluoretilészter, metoxibenzoesíav-/?-fluoretilészter, j/-(4-difenü)-vajsav-y?-fluoretilészter. A találmány szerinti pesticid vegyületeknek gyakorlati szempontból legfontosabb hatása azok atkatojás-ölő képessége. A vegyületek még az egyéb, jelenleg használatos készítményekkel szemben rezisztens fajokat is pusztítják. A vegyületek ovicid hatásának kiértékelésekor tekintetbe kell venni, hogy azok téli, vagy nyári tojások ellen hatékonyak-e. Ismeretes, hogy egyes atkafajok tojás-állapotban hibernálódnak. Ez utóbbiak a nyári tojásoknál kevésbé érzékenyek pesticid anyagokra, ugyanis a pesticid'anyagok a téli tojások „kérgén" nehezebben hatolnak át. A téli atkafojások pusztítása kétségtelen előnyökkel jár. Annak érdekében, hogy az általában használatos készítményekkel (pl. parathion és ásványi anyagok elegye) a téli tojások irtásálban jó eredményeket érjünk el, a pesticid készítményeket közvetlenül a vegetatív működés visszatérésekor kell alkalmaznunk, és idejekorán kell beavatkoznunk. A beavatkozást azonban egyrészt a kedvezőtlen időjárási körülmények gyakran meggátolják, másrészt sok esetben phytotoxikus hatás léphet fel, ha a kezelést a növény előrehaladott vegetatív állapotában végezzük. Ha a kezelést télen végezzük, ezek a hátrányok nyilvánvalóan elkerülhetők, ugyanakkor nem áll fenn a hasznos rovarok {ragadozó rovarok és parazitaölők) elpusztításának veszélye, valamint a növényen tapadt vegyszerekkel kapcsolatos kockázatok sem — ugyanis ezek a vegyületek sok esetben erősen toxikusak melegvérű állatokkal szemiben. Gyakorlati szempontból további előnyt jelent az, hogy a munkákat télen végezhetjük el, amikor a gyümölcstermelő telepek munkásainak elfoglaltsága lényegesen kisebb. A téli növényvédő kezeléshez általában ásványi olajokat, vagy szintetikus hatóanyagok és ásványi olajok elegyét alkalmazzák, ez azonban a hibernal tojások fokozott ellenállóképessége miatt csak csekély eredményhez vezet. Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti vegyületek txém csak az atkák nyári tojásai ellen hatékonyak, hanem a téli tojások ellen, a kezelést télen végezve is igen nagy aktivitást mutatnak. A vegyületek továbbá az atkák egyéb életszakaszaiban is jelentős 5 pusztító hatást fejtenek ki, és levéltetvek ellen is hatékonyak, amelyek már télen megkezdik a tojások lerakását. A vegyületek aktivitása aparaziták teljes pusztulását eredményezi, s ugyaniakkor ez a hatás hosszú ideig fennmarad. Ez azt 10 jelenti, hogy a vegyületek hatásukat a növényre permetezés után hosszú ideig megtartják. Minél tartósabb a vegyületek hatása, annál jobban lehet csökkenteni a kezelések számát, ugyanakkor biztonságosabb és teljesebb véde-15 lem érhető el. így e vegyületek a gyakorlati felhasználás szempontjából rendkívül jelentősek. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a találmány legfőbb célja a növények mentesítése a téli atkatojásoktól, és néhány egyéb rovarfajtától. A 20 találmány szerint továbbá az atkák teljes élettartamában hatékony pesticid készítmények alkalmazását biztosítjuk, s így lehetővé válik az atkafertőzések teljes leküzdése. 25 A találmány szerinti vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy (II) általános képletű savakat — ahol X, Y, n és m jelentése a korábbiakban megadott — ismert módon /Wluoretilalkohollal észterezünk. Az észterezés általában savas ka-30 talizátor és vízzel nem elegyedő oldószer jelenlétében végezzük. Oldószerként vízzel azeotropot képező anyagokat alkalmazunk, amelyekben a reakciópart-35 nerek oldhatók, és amelyek desztillálásla útján a vizet az észterképzési reakció során eltávolíthatjuk. Egyes vegyületeket előnyösen átészterezéssel állíthatunk elő úgy, hogy a fenti sav valamely 40 észterét /?-fluoretilalkohollal kezeljük. A találmány szerinti vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményeket könnyen előállíthatjuk, ugyanis az említett vegyületek igen sok, általában használt oldószerben oldhatók. 45 A felhasználás módjától függően különféle készítményeket állíthatunk elő. A por alakú készítmények előállítása során a hatóanyagot közömbös töltő- és 'hígítószerekkel, pl. kaolinnal, 50 talkummal, attapulgittal, szepiolittal, diatomafölddel, mesterséges szilikátokkal stb. elegyítjük. A hatóanyagok közömlbös porok (lásd: a fent felsorolt anyagok) és felületaktív (nedvesítő) 55 hatású szerek vagy szer-elegyek (pl. etilénoxid alkilfenolokkal vagy hosszabb szénláncú alifás alkoholokkal képezett kondenzációs termékei, kalcium- vagy nátrium-alkilbenzol(naftalin)-szulfonátok) keverékéből az ún. nedvesíthető 60 porokat állíthatjuk elő. Ezek a készítmények vízhez adva permetezésre alkalmas szuszpenziókat képeznek. A vízben emuziót képező folyékony készítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagok es visel nem elegyedő oldószerekkel képezett ol-S