160948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált ammoniumnitrát- kalciumkarbonát műtrágya-készítmények előállítására

160948' het (szaibad bórsavra és az elegy végső súlyára számítva). Az amimómuimszulifátot rendszerint kb. 0,O0i5—0,5%, előnyösen kb. 0,015^0,2!% mennyiségiben alkalmazzuk. Általában az ada­lékok összmennyisége optimális eredmények el- 5 érése érdekében 0,5% alatt legyen; előnyösen kb. 0,1—0,4 súly% östezmennyiségiben alkalmaz­zuk az adalékokat, az ammióniuimnitriát-kalciuim­karbonátelegy végső súlyára számítjva. 10 Stobilizálószerként előnyösen bórsav vagy va­lamely ibórsavas alkálifém- vagy ammóniumsó és diammóniuimfoszfát elegyét alkalmazzuk. A ' legjobb eredményeket akkor érjük el, na az említett adalékok mennyiségi aránya a végső 15 ammóniumnitrát-lrakáumkairibonát elegyben 0,135%, ill. 0,01% és 0,2%. A készítmény elő­állítása során a folyékony (pl. megolvasztott) elegyet folyékony állapotban tartjuk és kever­jük mindaddig, míg a stabilizáló adalékok 20 egyenletesen el nem oszlanak az amimónium­nitrátJbaa. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait az alábbi .példák szemléltetik: meg- 25 jegyzendő azonban, hogy a találmány köre nem korlátozódik e példák tartalmára. A példák­ban az összes %-foan megadott mennyiségi arányok súlyszázalékban értendők, a végső am­mómunmi1^1>-kalciumkaribonát elegy súlyára 30 számítva. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös kiviteli alakja esetében vizes oldattal dolgo­zunk. 90—90,5%-os koncentrációjú vizes ammó­nruimnitrátoldathoz adjuk stabilizáló adalékként 35 a bórsavat, diammóniumfoszfátot, ammónium­szulfátot (vágy bórsav helyett bórsavas sókat), az alábbi I—III. táblázatban feltüntetett súly­arányokban. Az adalékokat vagy szilárd alak­ban, vagy oldat alakjában adtuk az ammónium- 40 nitrátoldathoz. Az így kapott elegyet az ada­lékok teljes oldódásáig, ül. egyenletes eloszlá­sáig kevertük, majd az így készített elegyhez adtuk a kalciumkarbonátot, 3 rész ammónium­nitrátra 1 rész kalciumkaribonátot számítva. 45 így pl. a 94,5% ammoniumnitrátot és az emlí­tett stabilizáló adalékokat tartalmazó vizes ol­dathoz hozzáadtuk a kalckumkarbonátot és az így kapott zagyot kevertük; ezt a zagyot az­után 120 °C hőmérsékleten egy toronyban per- 50 meteztük lefelé, miközben a toronyban ellen­áramban hűvös (kb. 15 °C hőmérsékletű) leve­gőt fúvattunk. Így a permetezett cseppek szem­csékké szilárdultak, ezeket azután meleg levegő segítségével 0,5% nedvességtartalomig szárítót- 55 tuk. A stabilizáló adalékokat a vizes ammónium­nitrátoldathoz oly. mennyiségi arányokban ad­tuk, hogy a végső, 0,5% nedvességtartalomra számított ammómumniteát-kalciumkarbonát 60 elegyben 0,20 súly% diammóniumfoszfát, 0,14 súly% bórsav és 0,01 súly% ammóniumszulfát legyen. Hasonló eljárással készítettünk ilyen szemcsés készítményt a szokéáos módon is, st&büízáló adalékaik äiozäsaädasa nélkül; ezt 65 összehasonlításul alkalmaztuk, a találmány sze­rinti készítmény előnyeinek szemléltetésére. A leírt módon előállított szemcsés készítményt hőhatással szembeni stabilitás, nedvességfelvé­tel, nedvesség-migráció és hőtágulás szempont­jából vetettük alá vizsgálatnak. E vizsgálatok az alább összefoglalt eredményeket mutatták: Ismert nedvességtartalmú mintákat 81% vi­szonylagos nedvességtartalomra beállított légkör hatásának tettünk ki. Az egyes minták ned­vességtartalmát 15 perces, ill. 30 perces kitétel után meghatároztuk a jól ismert Kari—Fisdher­-módszerrel. Az alábbi eredményeket kaptuk: Nedvességfelvételi próba Tárolt anyagból vett minták Nedvességtartalom Kari—'Fischer-módsz. 15 30 Eredeti minta perc perc kitétel után Adalék nélkül Exszikkátorban szárított minták 0,20% (NH4 )2HP0 4 0,14% H3BO3 0,01% (NH4)2 S0 4 adalékkal 0,50 1,08 1,33 0,56 0,8 0,94 Minthogy az amimóniuminitrát-tartalmú ter­mékek nedvességfelvétele az anyagnak a tá­rolás közbeni összeragadását idézá elő, a szabá­lyozott feltételek között mért nedvesség-ifelvé­telre való hajlam a termék tulajdonságainak értékelésére szolgálhat. A találmány szerinti adalékanyagok hozzá­adása nélkül, tehát az ismert módon készített minták nedvességfelvétele kb. kétszer olyan nagy volt, mint a találmány szerinti módon készített, a fenti adalékokat tartalmazó min­táké. Nedvesség-migrációs! próba Az ammomumnitrót-tarteimú készítmények nedvességet adnak le melegítéskor, hűtéskor viszont. nedvességet vesznek fel. E nedvesség­-migráció hatása megfigyelhető, ha a mintát zárt edényben felváltva melegítjük és hűtjük. A vizsgálatot úgy végezzük, hogy egy beosztott 100 ml-es hengerbe 50 ml térfogiatnyi gázt mé­rünk be. A hengert azután lezárjuk és egy programozható melegítőszekrénybe helyezzük. A melegítőszekrényt úgy állítjuk .be, hogy an­nak hőmérséklete két óra hosszat 43 °C, majd két ára hosszat 21 °C l<sgyen, és e hőmérséklet-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom