160937. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pályához kötött járművek és a pálya között, a pálya adott pontján való áthaladáskor történő információ átvitelére

160937 3 4 Fenti feladat ellátására kifejlesztett egyik is­mert berendezés izotóp sugárzás szaggatott jel­zéseivel oldja meg a feladatot. Ennek a megol­dásnak az a hátránya, hogy a felhasználás szem­pontjából szükséges kocsinkénti izotóp intenzi­tása olyan nagyszintű, amelynek alkalmazásához különleges sugárvédő berendezésekre van szük­ség. Ez pedig az állandó sugárveszélytől eltekint­ve jelentős költségkihatásokkal jár. Ismeretesek továbbá mikrohullámú vagy ult­rahang visszaverődése útján működtetett beren­dezések fenti célra. Rendszertechnikailag ez a megoldás előnyösnek látszik, azonban a kocsin­ként való felszerelése olyan jelentős költségrá­fordítást igényel, miért is ennek a rendszernek az elterjedése aligha valószínű. Ismeretesek továbbá olyan berendezések, ame­lyeket a látható, ill. infravörös fény érzékelésé­vel alakítottak ki. Ezeknek a berendezéseknek az a hátrányuk, hogy a nemzetközi ajánlásokat nem elégítik ki, mert ha a jeladó és a jelvevő közé gőz vagy egyéb optikailag zavaró közeg ke­rül, úgy a jelátvitel nem jön létre. Ismeretesek elektromágneses és statikus mág­neses indukció útján alkotott adó-vevőberende­zésekkel kialakított szerkezetek is. Az egyik is­mert berendezésnél a kocsira megfelelő rezonan­cia-frekvenciákra hangolt rezgőkörök vannak elhelyezve, míg a pálya adott pontján nagytel­jesítményű adógenerátor van elhelyezve. A kocsi áthaladásakor a rezonáns rezgőkör az adóból energiát fogyaszt, ezt az adóban bonyolult áram­köri megoldással impulzussá alakítják, majd a továbbiakban ezeket az így kapott jeleket dol­gozzák fel az információ céljára. Ez a berende­zés bár kielégíti a nemzetközi ajánlásokat, azon­ban olyan jelentős beruházást igényel, hogy emiatt alkalmazása hátrányos. Ismeretes továbbá statikus mágneses mezővel létesített olyan információátviteli megoldás, ahol jeladóként permanens mágneseket alkalmaznak, a pálya ellenőrző helyén pedig rádiófrekvenciá­val táplált indukciós tekercseket helyeznek el, amelyeket a tekercsek fölött elhaladó mágnes el­hangol, ill. bennük feszültséget indukál. A rádió­frekvencia ily módon történt változása, illetve az indukált feszültség szolgáltatja az információs jelet. Ezeknek a berendezéseknek az a hátrá­nyuk, hogy a nulla sebesség környezetében in­formációátvitel nem jön létre vagy az ne mki­elégítő; nagy sebességeknél viszont a szükséges információn túl zavaró jelek is létrejönnek. To­vábbi hátrány abban van, hogy a berendezés rendkívül bonyolult és költséges jelvevőt tar­talmaz. A jeladószerv azonban — amely 20—50 db permanens mágnest tartalmaz — olcsó és cél­szerű megoldásnak látszik. A találmány szerinti megoldásunkkal azt a célt akartuk elérni, hogy az ismert berendezések hátrányait kiküszöböljük és annál lényegesen olcsóbb, a nemzetközi ajánlásokat minden tekin­tetben kielégítő, egyszerűbb üzembiztos beren­dezést alkossunk. A találmány szerinti berendezés pályához kö­tött járművek és a pálya adott pontja között, a jármű áthaladásakor egymással fedésben levő mágneses jeladó és jelvevő útján való informá­ció átvitelére és az információ további feldolgo­zására, célszerűen a jármű számának azonosítá­sára vagy járműbefolyásolásra, ahol'a jeladóban átviendő információ állandó mágnesek helyzeté­vel van kódolva, a jelvevőhöz pedig kódátala­kító, jeltároló és jelrögzítő egységek csatlakoz­nak és a jelvevő a jeladóban levő információs mágnesek oszlopok és/vagy soronkénti lehetséges helyeinek számával azonos számú érzékelő egy­séggel, továbbá az utóbbiakon kívül indító érzé­kelő egységekkel van ellátva és a jeladó az in­dító érzékelő egységgel fedésbe hozható indító mágnessel rendelkezik, a jeladó indító mágnese a számmágnesek sorai és oszlopai által határolt területen kívül van elhelyezve és a jelvevő ki­menetei számmátrixok bemeneteihez csatlakoz­nak, míg ezen utóbbi vagy azokat kapuzó beme­netekhez az indító egységek kimenetei vannak csatlakoztatva; a számmátrixok kimenetei köz­benső tároló bemeneteihez kapcsolódnak, továb­bá a közbenső tároló kimenetei jelmegjelenítő, illetőleg jelrögzítő egységgel — célszerűen zárt­láncú számlálóval — vezérelt szalaglyukasztóval vagy elektronikus tárolóval vannak összekötve. Kialakítható a berendezés úgy is, hogy a jel­vevő érzékelő egységei a jeladó számmágnesei­nek mágneses tengelyirányába elrendezett Reed­kapcsolók. A berendezés egy másik kialakítási módja, hogy a kódoló egység bementeihez egyrészt ön­magában ismert ötös kódot adó kimenet, más­részt e kódnak komplemens ötös kódját adó má­sik kimenet tartozik. 40 Elkészíthető a találmány szerinti berendezés úgy is, hogy a közbenső tároló bemenetei a kó­doló egység számmátrixaival vannak összeköt­ve, ahol az információ legnagyobb helyértékű számainak megfelelő számmátrix egyenes kódot 45 adó kimenő sarkai a legnagyobb helyértékű számnak megfelelő jeltároló egység jeltároló ele­meinek egyenes kód szerint beíró bemenő sar­kaira, míg ugyanezen számmátrix 9-re komple­mens kódot adó kimenő sarkai a legkisebb hely-50 értékű számhoz tartozó jeltároló egység jeltároló elemeinek 9-re komplemens kód szerint beíró bemenő sarkaira vannak csatlakoztatva, továb­bá a legnagyobb helyértéknél eggyel, kettővel, hárommal stb. kisebb helyértékeknek megfelelő 55 jeltároló egység jeltároló elemeinek egyenes kód szerint beíró bemenő sarkaira a legnagyobb helyértékű információ számhoz tartozó szám­mátrixtól eggyel, kettővel, hárommal stb. ki­sebb helyértéknek megfelelő számmátrixok 60 egyenes kódot adó kimenő sarkai csatlakoznak, továbbá ugyanezen számmátrixok 9-re komple­mens kódot adó kimenő sarkai és a legkisebb helyértékű információs számhoz tartozó jeltá­rolóegységtől eggyel, kettővel, hárommal stb. 65 nagyobb helyértékű jeltároló egység jeltároló 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom