160934. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés műanyagcsöveknél

16Ú934 7 8 rű külső felülete közötti 15 légkamra összenyomódik és így állandó nyomás jelentkezik a teljes külső gyűrűs horony felületén. Ennek következtében a gyűrű 11 sarokrészeit lefelé nyomjuk és így a gyűrű felfekvési felülete növekszik. Az alakváltozás miatt kisebb felületi nyomás jut a becsúsztatott csővégre. A továbbiakban a tömítőgyűrűnél alkalmazott szilárd támasztó gyűrűs kiviteleket ismertetjük. Az 5. ábra szerinti kiviteli változatnál a 21 cső végét 22 betoló karmantyúként alakítjuk ki. A karmantyúnak 23 kiszélesítése van, melyben a szilárd 24, 25 és 26 támasztógyűrűk és a 27, 28 tömítőgyűrűk helyezkednek el. A cső, valamint a szilárd 24, 25 és 26 gyűrűk polivinilkloridból készülnek. A 27 és 28 tömítőgyűrűk anyaga lágy gumi. A kiviteli változat szerinti csőcsatlakozás nyomás alatt álló vezetékekhez alkalmas éspedig mind belső, mind pedig külső nyomás alatt álló vezetékekhez. Amint az az ábrán látható, a szilárd 25 támasztógyűrűk ferde külső felületükkel szilárdan felfekszenek a karmantyú 23 kiszélesedésének falára. A 25 és 26, illetve 24 és 26 támasztó gyűrűk között mindenkor egy 30, illetve 31 gyűrűs horony marad szabadon, melynek trapéz alakú keresztmetszete kifelé bővül. Ilyen módon azokban a 27 és 28 tömítőgyűrűk jól vannak rögzítve és elkerülhető, hogy a csővég becsúsztatása során a tartóhornyokból kinyomódjanak. Magától értetődő, hogy a szilárd 24, 25 és 26 támasztógyűrűk belső átmérője a gyártási tűrésekből adódó eltérésnél valamivel nagyobb, mint a becsúsztatandó 29 cső külső átmérője. S érülések elkerülése végett a 24, 25 és 26 gyűrűknek a csőkarmantyú belső felületére felfekvő élei legömbölyítettek. A 4. ábrán szemléltetett 32 és 33 támasztógyűrűknél az egymásfelé eső oldalon egy-egy horony fecskefarok alakban van kiképezve. Ezek a hornyok különösen arra alkalmasak, hogy a gumigyűrűkkel szorosan összeerősíthetők legyenek. Ebből a célból ezeket a hornyokat a gumigyűrű előállítására szolgáló formába helyezzük. A gumi tömítőgyűrű fröccsöntése után a fecskefarok alakú hornyok is gumival töltődnek meg és így szilárd, alakzáró kapcsolat létesül. A 6. és 7. ábrán szemléltetett karmantyú kialakítás a karmantyúnak előnyös, csak egy tömítőgyűrűvel kialakított kiviteli változatát szemlélteti. Az 5. ábrán szemléltetett kiviteli változattól ez a megoldás lényegében csak anynyiban tér el, hogy két tömítőgyűrű helyett csak egyet alkalmazunk. Így a teljes tömítő szerkezet tengelyirányú hossza lényegesen kisebb, mint az 5. ábra szerinti kialakításnál. A karmantyús csőkötés előállítására alkalmas, találmány szerinti eljárás egy változatát a 6. és 7. ábra kapcsán ismertetjük. Az ábrákon a 36 mag felső részét metszetben mutatjuk. A 36 mag lényegileg acélköpenyből áll, melynek külső alakja lényegében az előállítandó csőkarmantyú belső alakjának felel meg. A mag jobboldali vége a 7. ábra szerint a hőrelágyuló műanyagból készült csővég becsúsztatásának megkönnyítésére keskenyítve van. A magon a jobboldali 41 támasztógyűrű tartására sugárirányban mozgatható 44 peckek' vannak, melyek a 45 rugó hatására a mag belsejébe igyekeznek hatolni olyan mélységben, hogy ne nyúljanak ki a mag felső felületének síkjából. A peckek kúpos 49 vezérlő gyűrűvel működnek együtt, mely az 51 rúdon fekszik, melyet a 48 és 50 csapágytárcsákban tengelyirányban vezetünk. Amennyiben a rúd a tengelyirányú eltolás során a 6. és 7. ábrán szemléltetett helyzetben jut, úgy a 44 peckek sugárirányban kifelé nyomódnak és a 41 támasztógyűrűk számára ütközőt alkotnak. A 36 magon továbbá tengelyirányban elcsúsztathatóan a 37 persely van elhelyezve, mely a 40 támasztó gyűrű biztosítására szolgál, hogy azt a 47 karmantyú 52 vé ge megfoghassa és a mag hosszában eltolja. Mivel a 40 támasztógyűrűnek a 6. és 7. ábra szerinti baloldali vége élezett, amint azt az ábrán feltüntettük, hogy így a piszok lerakódását elkerülhessük, a 37 persely és a 40 támasztógyűrű közötti érintkezési felület kúposán van kialakítva. A 37 perselyen ugyancsak tengelyirányban elcsúsztathatóan további 38 persely fekszik, melynek az a feladata, hogy a 42 tömítőgyűrűt annak becsúsztatása előtt és a rugalmas, alakítható 47 karmantyúvéget sugárirányban befelé rögzítse. A gyűrűnek jobboldali homlokvégződését a karmantyú végébe történő becsúsztatás során az 52 karmantyúvég megfoghatja és így a 37 perselyre csúszik. A találmány szerinti eljárás végrehajtásakor az 51 rúd balfelé történt eltolása után, amikor a 44 peckek a mag belsejébe hatoltak, először a 40 támasztógyűrűt csúsztatjuk fel, majd ezt követően a 42 gumi tömítőgyűrűt és végül a 41 tá masztógyűrűt. A művelet végrehajtása során a 37 és 38 perselyek a 6. ábrán mutatott helyzetben vannak rögzítve. Mindkét 40 és 41 támasztógyűrűt a cső anyagánál magasabb hőfokon lágyuló műanyagból is készíthetjük. Ezt követően az 51 rudat jobbfelé mozgatjuk és így megakadályozzuk, hogy a 41 gyűrű is elcsúszhasson. Előnyösen a 40 és 41 támasztógyűrűket, valamint a 42 tömítőgyűrűt és a 36 magot már a beillesztés előtt a csúszást elősegítő szerrel kenjük be. A magot a lágyítás következtében az időközben rugalmas alakítható állapotba hozott karmantyúvégbe csúsztatjuk. Ennek során a karmantyú vége kitágul, amint az a 6. ábrán látható. Amikor a karmantyú végének legkülső 52 pereme a 6. ábrán jelzett helyzetet elérte, az egy gyenge, nem szemléltetett rugó nyomása ellenében a 38 perselyt maga előtt tolja. Amikor a 38 persely a 37 perselyen a legkülső ütközőfelületet eléri, a rajzon külön nem szemléltetett végkikapcsolót működtet, mely egy bizonyos késleltetéssel a 37 és 38 perselyeket balra mozgatja. Ebben az állapotban ugyanis a karmantyú legkülső 52 vége már körülfogta a 42 tömítőgyűrűt 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4