160928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny vegyületek előállítására

160928 TB 76 felhasznált oldószer 8 térfogatrész etilénglikolmonometiléter és 2 térfogatrész butilacetát keveréke. Az oldattal való bevonás után a lemez felületét megszárítjuk. A lemezt ezután bevonjuk másodszor is a következő oldattal: 12y

0 súlyrész diallillizioftalát (egy előpolimer, mely a kereskedelmi forgalomban is kapható „Dapon M" elnevezéssel), 55,0 súlyrész xilol, 33,0 súlyrész 4-metoxi-4-metil-2ripentanon, 0,1 súlyrész Miűhler keton, Oyl súlyrész benzil és 0,4 súlyrész xanton. A lemezt ezután megszárítjuk és képet vetítünk rá negatív raszteren keresztül, majd megfelelő oldószerrel, pl. 1,,1,1-triklóretánnal többször lemosva előhívjuk a képet. Szárítás után az előhívást a II. előhívóval fejezzük be, (az előhívót a 22—Ä8. példáknál ismertettük). A száraz lemezre végül piros nyomdafestéket viszünk fel. Az így előállított 'nyomóforma nagyobb példányszám nyomására alkalmas, mint azok a nyomóformák, melyeknél a másolóréteget a második 'bevonóréteg nélkül állítottuk elő (második másolóréteg nélkül). E példában leírt eljárással előállított lemez kitűnik a viszonylag jó fényérzékenységével, mivel az előírás szerint felvitt első rétegben levő kevert kondenzátumnak igen jő a fényérzékenysége. Az előzőekben leírt bevonó-oldat helyett po-Jivinil-ciinnamoät megfelelő oldatát is felhasználhatjuk második bevonásra. A bevonatot a hosszabb hullámhosszú fényre is érzékennyé •tehetjük, ha 5% Midhler-ketont adunk hozzá. 70. példa: . Az eljárás azonos az 54. példáiban leírttal, azzal a különbséggel, hogy a bevonó-oldat 12 súlyrész etilénglikol-mono-metiléter ós butilacetát 8:2 arányú keveréke, melyben 6 súlyrész 19. példában leírt kondenzátum van feloldva. A fényérzékeny bevonatot raszteren át pozitív képpel megvilágítjuk és a 22—28 példákban leírt módon a II. előhívóval előhívjuk. A nyomóforma felületét ezután 40P/or-os ferriklorid-oldattal kezeljük, a kondenzátummal nem védett felületrészeken a rézréteg mélyen bemaródik. A bevonó-réteg eltávolítására az anyagot dimetilformamiddal öblítjük. Ilyen módon fél-tónusú gravírozott nyomólemezt kapunk. Ha a fényérzékeny réteget negatív képpel világítjuk meg és azután az előzőekben leírt módon kezeljük, pozitív relief-nyomóiormát állíthatunk elő. 71. példa: A példa annak bemutatására szolgál, hogy az egész kevés diazo-vegyületet tartalmazó kevert 5 kondenzátum is jól felhasználható másolóanyagok előállítására. Kevert kondénzátuimból 2%-os oldatot készítünk etiléngMkol-monometil-éterlben. A kondenzátum az elemzés szerint 3^metoxi-4-diazo-di-10 fenilamin egységenként ,18 egység p-krezolt tartalmaz. Alumíniumfólia felületét elektroliükusan maratjuk és az előző oldattal bevonjuk. A bevonatot ezután megszárítjuk. A fóliát negatív eredeti képen keresztül meg-15 világítjuk, a fóliát előhívjuk acetonnal való öblítéssel, majd megszárítjuk, vízzel átöblítjük és a fóliára zsíros nyomdafestéket viszünk fel. Pozitív nyomóformát kapunk, mely ha szeny-30 nyezett, megtisztítható, ha a következő oldattal öblítjük: 7i5 térfogatrész víz, 35 térfogatrész n-propanol és 2 súlyrész NsHaBCVßHA Ha a kondenzátumot csak a p-krezolból állít— 25 juk elő, az előzőekkel azonos módon és a 3--metoxi-ditfenilaimin-4-diazóniuim-kloridot csak később adjuk hozzá (a diazo-vegyület mennyisége az előzőekkel azonos), olyan kevert kondenzátumot kapunk, melyből készített másoló-30 réteg képen keresztül megvilágítva és acetonnal előhíva pozitív nyomóformát ad. A nyomóforma felületének egyes részei azoniban kissé habszerű szennyeződést is tartalmaznak. Ilyen haibszerű szennyeződés az előző módon készített nyo-35 móformán is előfordul azzal a különbséggel, ihogy ennél a nyomóformánál ha megkíséreljük a nyomófonma tisztítását az előző oldattal való leöblítéssel, a nyomóforma teljesen tönkremegy. 40 Még akkor sem kapunk jó eredményt, ha a diazo-vegyületből tízszeres mennyiséget használunk fel, de csak a kondenzáció után adjuk az elegyhez. A kevert kondenzátum előállítására 0,323 45 súlyrész diazo-vegyületet (1. táblázat 2, sz. diazo-vegyület, szulfát) feloldunk 100 térfogatrész 86%-os foszforsaviban, az oldatot erélyes keverés közben összeöntjük egy másik oldattal, mely 3,36 súlyrész 2,6-dimetilol-4-imetil-fenolból (1. 50 táblázat, 5. sz. Bj-komponens) és 20 térfogatrész meleg metanolból áll. Az összeöntés idején az oldat tiszta, de hamarosan zavarossá válik, amint a kondenzátum kicsapódása elkezdődik. A reakció-elegyet 1 óra hosszat keverjük, majd 55 egy éjszakán át állni hagyjuk. A nyers kondenzátumot 400 térfogatrész vízzel felhígítjuk, és hozzákeverünk 150 térfogatrész telített konyhasóoldatot. Csapadék keletkezik, melyet leszívatunk, vízzel semlegesre mosunk, majd megszárítunk. A termék súlya 2,8 súlyrész. (C 71,0%, N 1,4%; az atomok aránya: 17i7:3). A leírttal azonos módon előállított 2,6-dimetilolnp-krezolból készült homokondenzátum elemzése a következő értékeket mutatja: C 71,6 85 %, H 7,1%. Ajg elemzést azt mutatja, hogy a 38