160928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny vegyületek előállítására
5 „m" értéke a molekula méreteitől függően 1 és 10 között váltoahat. A Bt komponensben „m" előnyösen legföljebb 4-et jelent. Feltehető, hogy a kondenzáció során a Bi komponens részben vagy teljes mennyiségében 5 az A(—D)„ általános képletű komponenssel lép reakcióba. A Bt komponens azonlban — elsősonban ha fölöslegben van jelen — R&OH általános képletű vegyület kilépése köziben önkondenzációs termékeiket is képezhet. Az ismerte- 10 tett kondenzációs reakciók alakítják ki a termékek tulajdonságait és összetételét. A találmány szerinti kondenzációs reakció meglepően könnyen megy végibe, és sok esetben 15 a reakció már enyhe körülmények között (pl. 80—100fl /,ros foszforsaviban, 10—40 °C hőmérsékleten) is lezajlik. A reakció során vegyes kondenzátumok képződnek. A találmány szerinti eljárás során képződő 20 kondenzátumokban az A(—D)„ egységek lényegében csak egy vagy több Bi csatolóegységen keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Más szavakkal, a találmány szerinti reakcióban képződő vegyes kondenzátumokban a diazónium-csopor- 25 tokát legalább egy, az E csoport jelentésének megfelelő hosszúságú szénlánc választja el egymástól. A találmány szerinti eljárással előállított termékek közül azok a legelőnyösebbek, amelyeik 0 előállítása során a Bi komponenst olyan menynyiségfoen alkalmazzuk, hogy az A(—D),, 'komponensre molekulánként legalább egy —CHRflORft csoport jusson. Különösen előnyösek azok a vegyes kondenzátumok, amelyek : < ? A(—D)„ általános képletű egységenként klb. 0,5—2 mól Bi egységet tartalmaznalk. Az utóbbi, viszonylag széleskörű vegyületcso- .port tagjai közül kiemelkedően előnyöseik azok a kondenzációs termékek, amelyeket az előbb említett Bi komponensekből és RI_R 3 _R 2 _N 2 X 4g általános képletű, könnyen kondenzálódó diazóniumsőkból enyhe körülmények között állítunk elő. Az utóbbi reakcióban formaldehidlehasadás lényegében nem megy végbe. A fenti — általános képletben Rí jelentése helyettesítetlen vagy egy vagy több alku- vagy alkoxi-csoporttal helyettesített fsnil-«;soport, ,, R2 jelentése a diazónium-csaporton kívül adott esetben egy vagy két halogénatommal, 1—4 széniatomos alkil-csoporttal és/vagy 1—5 szénatomos alkoxi-csoporttal helyettesített ibenzolgyűrű, ^ R3 jelentése —O—, —S— vagy —NH— csoport, vagy vegyértékkötés. Az utóbbi típusú kondenzációs termékek közül a legelőnyösebbek azok az anyagok, ame- g5 6 lyeket kémiailag egységes Bi komponensek (tehát nem izomer-elegyek) felhasználásaival állítunk elő. A különösen előnyösen alkalmazható Bi komponensek közül a következőket említjük meg: di-metoximetil-difeniléter (elsősorban a 4,4'-izomer), di-metoximetil-difenilszulfid (elsősorban a 4,4'-izomer), di-metoximetil-difenil (elsősoriban a 4,4'-izomer), 4,4'-bisz-mötoximetil-difenümetán. Különösen előnyösek továbbá a 3-alkoxi-difenilamin-4-diazániumsófciból és az előbbi vegyület 1 móljára számítva 0,75—2 mól Bi komponensből előállított kondenzációs termékek. Az utóbbi esetben a Bi komponens difenilétertből, difenilszulfidtoól, difenilből és difenilme tanból származtatható egységes vegyület, és m jelentése 2. A Bi komponensek közül különösen előnyösek azok a vegyületek, amelyekiben a —CHRaORí, csoport a p,p'-helyzethez kapcsolódik. A találmány szerinti eljárást aktív karbonilvegyületek távollétében is végrehaj'tihatjuk, egyes esetekben azonban az A(—D)n és Bi komponensek kondenzációját meghatározott menyT nyiségű aktív karbonil-vegyület — előnyösen formaldehid — jelenlétében is végezhetjük. A reakcióban pl. akkor alkalmazunk aktív karbonil-vegyületeket, ha nagyobb molekulasúlyú kondenzátumokat kívánunk előállítani kevesebb Bi komponensből kiindulva. Ez az utóbbi eljárásváltozat azonban a korábbinál kevésbbé előnyös. A következőkiben a Bi komponens előállítását ismertetjük. Ha kiindulási anyagként nagymértékben reakcióképes B (=3EHm ) komponenst (pl. fenolokat, szulfonamidokat vagy karbonamiidokat) alkalmazunk, a Bi komponenst úgy állíthatjuk elő1 , hogy a B kiindulási anyaghoz lúgos vagy semleges közegben aktív karboinil-vegyületet adunk, majd a kapott alkoholos addíciós termékeket kívánt esetben a stabilabb éter- vagy észter-származakoikká alakítjuk. Ha B kiindulási anyagként olyan vegyületeket alkalmazunk, amelyek csak savas közegben reagálnak aktív karbonil-vegyületelkkel (pl. aromás szénhidrogének és fenolétereik), a Bi komponenst célszerűen kerülő úton állítjuk elő. A B komponens és az aktív karbonil-vegyület savas közegben végbemenő reakciója során közbenső termékként képződő Bi komponenst ugyanis rendszerint lehetetlen megfelelő hozammal elkülöníteni, mert a reakció viszonylag nagy sebességgel tovább folytatódik. A Bi komponenst közvetett módszerekkel pl. a következőképpen állíthatjuk elő: LAB kiindulási anyagot halpgénmetilezzük, majd a kapott halogénmetil-vegyületeket a 3
