160928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny vegyületek előállítására

5 „m" értéke a molekula méreteitől függően 1 és 10 között váltoahat. A Bt komponensben „m" előnyösen legföljebb 4-et jelent. Feltehető, hogy a kondenzáció során a Bi komponens részben vagy teljes mennyiségében 5 az A(—D)„ általános képletű komponenssel lép reakcióba. A Bt komponens azonlban — első­sonban ha fölöslegben van jelen — R&OH álta­lános képletű vegyület kilépése köziben önkon­denzációs termékeiket is képezhet. Az ismerte- 10 tett kondenzációs reakciók alakítják ki a ter­mékek tulajdonságait és összetételét. A találmány szerinti kondenzációs reakció meglepően könnyen megy végibe, és sok esetben 15 a reakció már enyhe körülmények között (pl. 80—100fl /,ros foszforsaviban, 10—40 °C hőmér­sékleten) is lezajlik. A reakció során vegyes kondenzátumok képződnek. A találmány szerinti eljárás során képződő 20 kondenzátumokban az A(—D)„ egységek lénye­gében csak egy vagy több Bi csatolóegységen keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Más szavak­kal, a találmány szerinti reakcióban képződő vegyes kondenzátumokban a diazónium-csopor- 25 tokát legalább egy, az E csoport jelentésének megfelelő hosszúságú szénlánc választja el egy­mástól. A találmány szerinti eljárással előállított ter­mékek közül azok a legelőnyösebbek, amelyeik 0 előállítása során a Bi komponenst olyan meny­nyiségfoen alkalmazzuk, hogy az A(—D),, 'kom­ponensre molekulánként legalább egy —CHRflORft csoport jusson. Különösen előnyö­sek azok a vegyes kondenzátumok, amelyek : < ? A(—D)„ általános képletű egységenként klb. 0,5—2 mól Bi egységet tartalmaznalk. Az utóbbi, viszonylag széleskörű vegyületcso- .­port tagjai közül kiemelkedően előnyöseik azok a kondenzációs termékek, amelyeket az előbb említett Bi komponensekből és RI_R 3 _R 2 _N 2 X 4g általános képletű, könnyen kondenzálódó dia­zóniumsőkból enyhe körülmények között állí­tunk elő. Az utóbbi reakcióban formaldehid­lehasadás lényegében nem megy végbe. A fenti — általános képletben Rí jelentése helyettesítetlen vagy egy vagy több alku- vagy alkoxi-csoporttal helyettesített fsnil-«;soport, ,, R2 jelentése a diazónium-csaporton kívül adott esetben egy vagy két halogénatommal, 1—4 széniatomos alkil-csoporttal és/vagy 1—5 szénatomos alkoxi-csoporttal helyettesített ibenzolgyűrű, ^ R3 jelentése —O—, —S— vagy —NH— csoport, vagy vegyértékkötés. Az utóbbi típusú kondenzációs termékek kö­zül a legelőnyösebbek azok az anyagok, ame- g5 6 lyeket kémiailag egységes Bi komponensek (te­hát nem izomer-elegyek) felhasználásaival állí­tunk elő. A különösen előnyösen alkalmazható Bi kom­ponensek közül a következőket említjük meg: di-metoximetil-difeniléter (elsősorban a 4,4'-izomer), di-metoximetil-difenilszulfid (elsősorban a 4,4'-izomer), di-metoximetil-difenil (elsősoriban a 4,4'-izomer), 4,4'-bisz-mötoximetil-difenümetán. Különösen előnyösek továbbá a 3-alkoxi-di­fenilamin-4-diazániumsófciból és az előbbi ve­gyület 1 móljára számítva 0,75—2 mól Bi kom­ponensből előállított kondenzációs termékek. Az utóbbi esetben a Bi komponens difenilétertből, difenilszulfidtoól, difenilből és difenilme tanból származtatható egységes vegyület, és m jelen­tése 2. A Bi komponensek közül különösen elő­nyösek azok a vegyületek, amelyekiben a —CHRaORí, csoport a p,p'-helyzethez kapcso­lódik. A találmány szerinti eljárást aktív karbonil­vegyületek távollétében is végrehaj'tihatjuk, egyes esetekben azonban az A(—D)n és Bi kom­ponensek kondenzációját meghatározott menyT nyiségű aktív karbonil-vegyület — előnyösen formaldehid — jelenlétében is végezhetjük. A reakcióban pl. akkor alkalmazunk aktív kar­bonil-vegyületeket, ha nagyobb molekulasúlyú kondenzátumokat kívánunk előállítani kevesebb Bi komponensből kiindulva. Ez az utóbbi eljá­rásváltozat azonban a korábbinál kevésbbé elő­nyös. A következőkiben a Bi komponens előállítását ismertetjük. Ha kiindulási anyagként nagymértékben reakcióképes B (=3EHm ) komponenst (pl. feno­lokat, szulfonamidokat vagy karbonamiidokat) alkalmazunk, a Bi komponenst úgy állíthatjuk elő1 , hogy a B kiindulási anyaghoz lúgos vagy semleges közegben aktív karboinil-vegyületet adunk, majd a kapott alkoholos addíciós termé­keket kívánt esetben a stabilabb éter- vagy észter-származakoikká alakítjuk. Ha B kiindulási anyagként olyan vegyülete­ket alkalmazunk, amelyek csak savas közegben reagálnak aktív karbonil-vegyületelkkel (pl. aro­más szénhidrogének és fenolétereik), a Bi kom­ponenst célszerűen kerülő úton állítjuk elő. A B komponens és az aktív karbonil-vegyület sa­vas közegben végbemenő reakciója során köz­benső termékként képződő Bi komponenst ugyanis rendszerint lehetetlen megfelelő hozam­mal elkülöníteni, mert a reakció viszonylag nagy sebességgel tovább folytatódik. A Bi komponenst közvetett módszerekkel pl. a következőképpen állíthatjuk elő: LAB kiindulási anyagot halpgénmetilezzük, majd a kapott halogénmetil-vegyületeket a 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom