160919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aluminiumból és/vagy aluminiumötvözetből készűlt, élelmiszer és ital tárolására is alkalmas edények - különösen söröshordók - belső felületének a lakk tapadását növelő kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 160919 jÉmfak Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1970. XII. 16. (HU—200) C 23 b 9/02 X0S KLÍlBíür/ //^V Közzététel napja: 1972. I. 28. l ^ KÍJSÜKI * ORSZÁGOS ^V^ ,:

'

r:

i''

%

^L**ar TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1973. XII. 31. Feltalálók: ÉGERHÁZI SÁNDOR, vegyészmérnök, Budapest, 40% Dr. EÖLDÖS Zoltánná, Szolga Terézia, vegyész, Budapest, 20% KŐKAY Rudolf, gépészmérnök, Jászberény, 13% KOVÁTS Megyesi János, vegyészmérnök, Jászberény, 13% PÁPAI Gyula, gépészmérnök, Jászberény, 14% Tulajdonos: Hűtőgépgyár, Jászberény. Eljárás és berendezés alumíniumból (vagy alumíniumötvözetből) készült, élelmiszer és ital tárolására is alkalmas edények — különösen söröshordók • belső felületének a lakk tapadását növelő kezelésére A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik alumíniumból és/vagy alumíniumötvözetből készült, élelmiszer vagy ital tárolására is alkalmas edények — különösen söröshordók — belső felületének a lakk tapadását növelő elektrokémiai kezeléséhez. Az alumínium söröshordók használata mindjobban elterjed. Ennek az az oka, hogy a fahordóval szemben számos előnnyel rendelkezik. Ilyen előnynek kell tekinteni a nagyfokú szállításbiztonságot, a csekélyebb térfogatot, a jobb tisztítási és fertőtlenítési lehetőséget, valamint a sokkal kisebb súlyt. Hátrány viszont, hogy a fém megfelelő felületkezelése és védőréteggel való bevonása — például lakkozása — nélkül a különböző fajtájú italok tönkremennek benne. Élelmiszertárolási szempontból az alumínium felületkezelés nélkül nem megfelelő, tekintve, hogy amfoter jellege következtében mind savas, mind lúgos közegben oldódik. Az élelmiszerek csoportjába tartozó különféle italok — mint például gyümölcsszörpök, gyümölcslevek, paradicsomlé, valamint a sör, bor, pálinka, szikvíz — vagy savas, vagy lúgos karakterűek, így az alumíniumot minden esetben oldják. Ennek következtében ízüket, zamatukat, színüket vesztik és értéktelenné, illetve élvezhetetlenné válnak. Régóta próbálkoztak már ezen rossz tulajdonságokat különböző eljárásokkal kiküszöbölni. így ismeretesek a különböző kromátvegyületeket tartalmazó kémiai kezelések, valamint az alumínium foszfátozása. Egyes esetekben alkalmazzák az »eloxálást — azaz anódikus ocidációt 5 — is. Ismeretes még az 1 072 048 számú NSZK szabadalomból az az eljárás, melynél az alumíniumötvözetre 99,99% tisztaságú alumíniumot plattíroznak és azt eloxálják. Ez a módszer azonban 10 rendkívül költséges. A megoldást az1

' alumíniumfelület lakkozása jelenthetné, mint ahogy az az NSZK 1 078 841 számú szabadalomból ismert, azonban ehhez a lakk tartós tapadását kell minden körülmények között biztosítani. 15 20 25 30 Ismeretes, hogy az alumíniumnak és ötvözeteinek felületén a különböző lakkok nagyon rosszul tapadnak. Külső mechanikus behatások a lakk lepattogzását eredményezik. A lakk tapadása kémiai előkezelésekkel biztosítható ugyan, azonban az élelmiszerügyi törvények nem engedélyezik a króm jelenlétét a lakk alatt, márpedig a kémiai oxidációs módszerek —alodine-eljárás, Alochrom-eljárás, MBV-eljárás — felületkezelő oldatai minden esetben tartalmaznak az oxidrétegbe beépülő krómvegyületeket és így alkalmazásuk nem jöhet számításba. Elvileg a foszfátozás is alkalmas volna, azonban itt a réteg nehézfém-ionokat tartalmaz, me-, 160919