160915. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N1 -glicin-N2 - (2,3,4-trihidroxi-benzil)- hidrazid és savaddiciós sói és ezt tartalmazó gyógyszer-készítmények előállítására

5 160915 6 nizált szövethez adva az agyban és a szívben azonos dekarboxiláz-gátlást tapasztalunk. A Dopa által az agyban előidézett catechol­amin-tartalom növekedésre kifejtett hatás meg­határozása céljából az N1-glicin-N 2 -(2,3,4-trihid­roxi-benzil)-hidrazid-hidrokloridot a kísérleti állatoknak (patkányoknak) 3—100 mg/kg-os dó­zisban orálisan adjuk be. 30 perc múlva orálisan 3 mg/kg L-Dopát adagolunk be és az állatokat 1 óra múlva leöljük. Azt találtuk, hogy a pat­kányok agyában maximális catecholamin-tarta­lom növekedést 12—24 mg/kg hidrazid idéz elő. Ez az érték a csak L-Dopa beadagolása esetén kapott eredmény mintegy hatvanszorosa. A parkinsonizmus és depresszív állapotok ke­zelése céljából a találmányunk szerinti eljárás­sal előállítható vegyületek (az (I) képletű hid­razid és savaddiciós sói) L-Dopával képezett kombinációját tényleges kombinációként egyet­len készítmény alakjában alkalmazhatjuk vagy a komponenseket külön-külön két készítmény formájában adagolhatjuk. A hatóanyagokat cél­szerűen olyan alakban készítjük ki, hogy az L­Dopa a testben a hidrazid után (előnyösen kb. 30—60 perccel) szabaduljon fel; ezért a kombi­nációt előnyösen olyan készítmény alakjában alkalmazzuk, melyből az L-Dopa csak a hidra­zid után válik szabaddá. A fenti, késleltetett Do­pa-leadással rendelkező készítmények pl. gyo­morsaválló bevonattal ellátott L-Dopa magból állnak. A hidrazid a mag külső rétegében he­lyezkedik el. Eljárhatunk oly módón is, hogy a hidrazidot granulátum alakjában a bevont L­Dopa maggal együtt kapszulába töltjük. A kom­bináció parenterális felhasználása esetén előbb célszerűen intramuszkulárisan a hidrazidot, majd — kb. 30—60 perccel később — az L-Dopát intravénásán adjuk be. A hidrazid (L-Dopa súlyarány különösen fon­tos és 0,5—2,0, előnyösen 1,0 súlyrész hidrazid) 1,0 súlyrész L-Dopa lehet. Naponta célszerűen 225—600 mg hidrazidot és 450—600 mg L-Dopát (3-—4 részletben) alkalmazunk. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. 1. példa 24 g N1 -glicin-N 2 -(2,3,4-trihidroxi-benzilidén)­-hidrazid-hidrokloridot 300 ml vízben szuszpen­dálunk és palládium/ szén katalizátor jelenlété­ben hidrálunk. 2,5 liter hidrogén viszonylag gyors felvétele közben a teljes anyag-mennyiség oldatba megy. A katalizátort szűréssel eltávolít­juk, a szürletet vákuumban 40—50 ml-re bepá­roljuk és 200 ml vízmentes etanollal hígítjuk. A kristályosodás néhány másodpercen belül be­következik. Az elegyet egy éjjelen át hűtőszek­rényben állni hagyjuk, a kristályokat vákuum­ban leszívatjuk, majd etanollal, éterrel és petro­léterrel mossuk. A nyersterméket további tisztí­tás céljából 40 ml vízben legfeljebb 40—50 C°­os hőmérsékleten oldjuk és 120 ml metanol hoz­záadása útján kristályosítjuk. Az ily módon ka­pott N1 -glicin-N 2 -(2,3,4-trihidroxi-benzil)-hidra­zid-hidroklorid fehér, vízben semleges kémhatás-5 sal oldódó, 179—182 °C-on olvadó kristályokat kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált N1 -glicin­-N2 -(2, 3, 4-trihidroxi-benzilidén)-hidrazid-hidro­kloridot a következőképpen állíthatjuk elő: 10 15,4 g v2,3,4,-trihidroxi-benzaldehidet 200 ml forrásban levő vízben oldunk és 12,6 g glicin­hidrazid-monohidrokloriddal egyszerre elegyít­jük. A folyadék néhány perc múlva zavarossá 15 válik és rövid időn belül kristálypéppé dermed. A kristályokat jegesvízzel lehűtjük, majd vá­kuumban leszivatjuk és kevés vízzel, majd sok acetonnal mossuk. Az ily módon kapott N^-gli­cin-N2 -(2,3,4-trihidroxi-benzilidén)-hidrazid-20 -hidroklorid fehér — gyengén sárgás, 303—305 C°-on olvadó (bomlás) kristályokat képez. 2. példa 25 31,5 g N1 -karbobenzoxiglicin-N 2 -(2,3,4-triben­ziloxi-benzilidén)-hidrazidot 30 ml metanolban és 5 ml jégecetben szuszpendálunk és palládium szén jelenlétében hidrálunk. A számított meny-30 nyiségű hidrogén felvétele után 6,1 ml benzil­kloridot adunk hozzá, majd a hidrogénfelvétel ismételt megszűnéséig tovább hidráljuk. A ka­talizátort vákuumban leszűrjük, és a szürletet vákuumban kristálypéppé pároljuk be. A ka-35 pott termék az 1. példa szerint előállított vegyü­lettel azonos. A kiindulási anyagként felhasznált NMtarbo­benzoxiglicin-N2 -(2, 3, 4-tribenziloxi-benzilidén)-22,3 g karbobenzoxi-glicin-hidrazidot és 42,4 g 40 2,3,4-tribentiloxi-benzaldehidet 300—300 ml for-2,3,4,tribentiloxi-benzaldehidet 300—300 ml for­rásban levő vízmentes etanolban oldunk, a két oldatot egyesítjük és egy órán át melegítjük. A reakcióelegyet jegesvízzel lehűtjük, a kiváló ter-45 méket vákuumban leszivatjuk, majd alkohollal és éterrel mossuk. Az ily módon kapott NMsar­bobenzoxi-glicin-N2 -(2, 3, 4-tribenziloxi-benzili­dén)-hidrazid 140—142 C°-on olvad. 50 3. példa NMsarbobenzoxiglicin-N2 - (2, 3, 4-trihidroxi­benzilidén)-hidrazidot palládium/szén katalizá-55 tor jelenlétében metanol, víz és jégecet ele­• gyében hidrálunk, majd számított mennyiségű benzilklorid hozzáadása után tovább hidrálunk. A reakcióelegyet a 2. példában ismertetett eljá­rással analóg módon dolgozzuk fel. A kapott 60 termék a 2. példa szerint előállított vegyülettel azonos. A kiindulási anyagként felhasznált Ni-karbo­benzoxiglicin-N2 - (2, 3, 4-trihidroxi-benzilidén)­-hidrazidot a következőképpen állíthatjuk elő: 65 22,3 g karbobenzoxi-glicin-hidrazidot 300 ml 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom