160892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazabiciklusos vegyületek előállítására
160892 43 44 kristályosítva 178^179°-on olvad. Ibolyántúli abszorpciós, színkép: 2-max etanolban 295, káliumhidroxid/etanolban. 337, az előző minta hidrogénkloriddal történő megsavanyítása után 337 millimikronnál. Infravörös abszorpciós színkép (metilénkloridban): jellemző sávok 5,59, 5,75 •(váll), 5,78—-5,94, 6,07 (váll), 6,31 és 6,70 mikronnál. A fenti módon kapott A-izomert tisztítás nélkül dolgozhatjuk fel tovább. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 4-klórbenzilglioxál-hidrát az alábbi módon állítható elő: 16,5 g 4-klór-fenilacetilklorid 150 ml száraz éterrel készített oldatát hozzácsepegtetjük keverés és hűtés közben kb. 11 g diazoimetan 500 ml éterrel készített és jeges vízfürdőben hűtött oldatához. Az elegyet 30 percig 5—10° hőmérsékleten reagálni hagyjuk, majd az oldószert * csökkentett nyomás alatt ledesztilláljuk. A sárgás kristályos maradék alakjában kapott 4--klórbenzil-diazometilketont, amelynek infravörös abszorpciós színképe (metilénkloridban) 4.84, 6,22, 6,80 és 7,47 mikronnál mutat jellemző sávokat, tisztítás nélkül dolgozzuk fel tovább. 17 g 4-klórbenzil-diazometilketon 150 ml éterrel készült oldatát szobahőmérsékleten hozzáadjuk 23,5 g trifenilfoszfin 300 ml éterrel készített oldatához. A képződött sárgás kristályos csapadékot 20 perc múlva szűréssel elkülönítjük, éterrel mossuk, majd metilénklorid és éter elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott l-(4--klórfenilj^-ítrifenilfoszforanilidén-hidrazono)-aeeton 130—131°-on olvad. Ibolyántúli abszorp• ciós színképe: Amax etanolban 320, káliumhidroxid/etanolban 320, hidrogénklorid/etanolban 255^278 (széles váll) millimikronnál. Infravörös abszorpciós színkép (metilénkloridban): jellemző sávok 4,76, 6,03 (váll), 6,12, 6,28 (váll) és 6,65— 6,75 mikronnál. 8 g l-|(4-klórfenil)-3-(trif enilfoszforanilidén-hidrazono)-aceton és 3,ß g nátriuimnitrit 51 ml tetrahidrofurán és 22 ml víz elegyével készített szuszpenzióját keverés és 10—13°-on (jeges vízfürdővel) történő hűtés közben, kb. 10 perc alatt hozzácsepegtetett 37 ml 2 n sósavoldattal kezeljük, aminek során két fázis képződik. Az elegyet 30 percig keverjük szobahőmérsékleten, majd a szerves oldószeres réteget elkülönítjük és a vizes fázist metilénkloriddal többször extraháljuk. A szerves oldószeres kivonatokat egyesítjük, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és csökkentett nyomás alatt bepároljuk. Szirupszerű maradékot kapunk, ezt 60 g savval mosott szilikagélen kromatograf áljuk. Benzollal és 95 : 5 arányú benzol-etilacetát eleggyel eluáljuk a nyers 4-klórbenzilglioxál-lhidrátot. Ibolyántúli abszorpciós szíriképe: lmax etanolban 222, káliumhidroxid/etanolban 365 és hidrogénklorid/ /etanolban 316 millimikronnál. Infravörös abszorpciós színkép (metilénkloridban): jellemző sávok 2,87-^4,3, 5,77, 6,27 és 6/72 mikronnál. Ezt a terméket további tisztítás nélkül dolgozzuk fel. A vízmentes 4-klór-benzilglioxál enol-alakja metilénkloridból történő átkristályosítás után 144—147°-on olvad. Ibolyántúli abszorpciós színképe: %max etanolban 316, káliumhidroxid/eta-S nolban 364, hidrogénklorid/etanolban 316 millimikronnál. Infravörös abszorpciós színképe (metilénkloridban): jellemző sávok 2,92, 5,97, 6,07. 6,29 és 6,7il mikronnál. 10 32. példa: 2,5 g a-(2^karbo-terc.butiloxi-3,3-dimetil-7--oxo-4-tia^2,6-diaza-bicikloi[3y2,0]hept-H6-il)-a-15 -(trifenilfoszioranilidén)^ecetsav-tercjbutilészter és 1,3 g dklohexilmetilglioxál-hidrát 50 ml toluollal készített oldatát 4 óra hosszat melegítjük 80° hőmérsékleten, majd az oldószert csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk. A szi-20 rupszerű maradékot éterrel eldörzsöljük, a képződött trifenilfoszfinoxidot kiszűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradékot 120 g savval mosott szilikagélen kromatografáljuk, hexán és etilacetát 98 : 2 és 9 :1 arányú elegyével eluál-25 va. Ily módon először az a-i(2-karbo-terc.butiloxi-3,3-dimetil-7-oxo-4-tia-2^--diaza-biciklo-[3,2,0]hiept-6-il)-a-(iciklolhexil'acetil-metilén)-ecet-sav-tercbutilészter '(XL) képletű Aj(transz)-izomerjét kapjuk, amelyet preparatív vékony-30 réteg-kromatográfiával (20X20X0,5 cm méretű szilikagél-lapon; benzol-aceton 98 :2 arányú rendszerben) tisztítunk és így szirupszerű alakban kapunk; [a]^ ——451° ±1° (c=0,87 kloroformban). Ibolyántúli abszorpciós színkép: 35 ^max etanolban 297, káliuimhidroxid/etanolban 334, az alkalikus minta hidrogénkloriddal történő megsavanyítása után 334 millimikronnál. Infravörös abszorpciós színkép (metilénkloridban): jellemző sávok 3,45, 3,50, 5,61, 5,78 (váll), 40 5,80—5,95, 6,07 (váll) és 6,28 mikronnál. Második termékként az cH(2-karbo-terc.butiloxi-3,3-dimetil-7-oxo-4-tia-2,6-diaza-bicikloi[3,2,0]hept-6-il)-a-,(ciklohexilacetil-metilén)-ecet-45 sav-terc.buitilészter (XLI) képletű B-(cisz)-izomerjét eluáljuk, amely hexánból átkristályosítva 154—d55°-on olvad; [a]D = —232° ±1° (c = = 0,8 kloroformban). Ibolyántúli abszorpciós színkép: lmax etanolban 288, kaliuimhidrbxid/ 50 /etanolban 333, az alkalikus minta hidrogénkloriddal történő megsavanyítása után 333 millimikronnál. Infravörös abszorpciós színkép (metilénkloridban): jellemző sávok 3,44, 3,53, 5,60, 5,75 (váll), 5,80, 5,93, 6,05 (váll) és 6,31 mik-55 ronnál. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő ciklohexilmetilglioxáMiidrátot az alábbi módon állítjuk elő: 60 19,8 g ciklohexilacetilklorid (fp. 23 mm Hg 98—100°) 150 ml száraz éterrel kéezült oldatát lassan hozzáadjuk 11 g diazometán 500 ml éterrel készített, jeges vízfürdőben 0—6° hőmérsékleten tartott és élénken kevert oldatához. 65 A diazometán feleslegét és az étert csökken-22
