160878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tieno-benzotiepino-pirrol-származékok előállítására

160878 11 12 [l]toenzotiepina[4,5-c]pirrolt (nyerstermék), me­tánszulfanát: op.: 213—216° (abszolút etanol­ból). Kitermelés 4,2 g, az elméleti hozam 68%^a. e) 20,1 g 4,54>isz-4Mrómmetil-tieno[2,3-b][13-ibenzotiepiniből és 28,5 g allilaminiból .74 ml me- 5 tanolban a 2-allU-2,,3-dMdro-;lH-tieno{2',3':2,3:l­[l]benzotiepinof4,5-c]|pirrolt. Op.: 96—96° (ben­zinből). Kitermelés 10 g, az elméleti hozam 67,5 %-a. A metánszulfonát olvadáspontja 222—225° (izopropanolból). 10 f) 1,2 g 4,5-foisz-brómmetil-tieno];2,3-b][l]ben­zotiepinből és 21,9 g izofoutilaminból 66 ml metanolban a 2-izabutU-2,3-dihidro-liH-tieno­[2\3':2,3]{il]ibenzotiepino[4;5-c]pirrolt .(nyerster­mék). Metánszulfonát olvadáspontja 225—227° 15 (abszolút etanolból). Kitermelés 8 g, az elméleti hozam 65%-a. g) 12 g 4;5-bisz-brómmetil-tierwi[2,3-fo][l]ben­zotiepinből és 21,9 g szek.butilaminból 66 ml metanolban a 2w(24>util)-2,3-dihidro-lH-tieno- 20 [2,',3':2,3]{l]benzotieípino![4,5-c]pirrolt. Op.: 104— 106° (petroléterből). Kitermelés 7,3 g, az elmé­leti hozam 78%-a. A metánszulfonát olvadás­pontja 238—240° (abszolút etanolból). 25 4. példa: 3. példa: a) 4,3 g ;2,3-dmidro-ilH-tieno[2',3':2,3][l]íbenzo­tiepina[4,5-c]ipirrol-2-4carbonsavetilésztert 4,3 g 43 ml abszolút etanolban oldott káliumihidr­oxiddal egy óra hosszat visszafolyató hűtő al­kalmazása mellett forralunk. Ezután az etanolt kidesztilláljuk a reakcióelegyből. A maradékhoz vizet adunk és a nyersterméket éterrel extra­háljuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, ká­liumkarbonát felett szárítjuk és bepároljuk. Ily módon 1,83 g nyers 2,3-diihidro-lH-tieno­[2',3':2,3][l]benzotíepino![4,5-clpirrol marad visz­sza. A kapott nyers bázist 30 ml abszolút ace­tontoan oldjuk és 0,68 g metanszulfonsavval semlegesítjük, Amikor- a metánszulfonát ki­kristályosodik. E termék izopropanolból való át­kristályosítás után 216—218°-on olvad. Kiter­melés 2,5 g, az elméleti hozam 56%-a. A kiinduló anyagot a. következőképpen állít­juk elő: b) 6 g 2-allil-2,3-diíhidro-lH-tienot2'.3':2,3][l]­benzotiepinö[4,5^c]pirrolt feloldunk 50 ml abszo­lút benzolban és az oldatot keverés közben visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forral­juk. Egy óra leforgása alatt 3,3 g klórhangya­savetilészter 50 ml abszolút benzollal készített oldatát csepegtetjük az oldathoz és egyidejűleg a képződött allilkloridot ledesztilláljuk. A re­akcióelegyet a hozzácsepegtetés befejezése után még egy óra hosszat tovább forraljuk és utána szobahőmérsékletre hűtjük. A reakcióoldatot 2 n sósavval, utána vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson kis térfogatra betöiményítjük, amikor a 2,3-dihidro­-lH-tieno[2'.3':2,3Hjl]/benzotiepinoir4,6-c1 birrol-2--karbonsavetilészter kikristályosodik. Op.: 156— 159°. Kitermelés 5,5 g, az elméleti hozam 83%-a. a) 20,1 g 4,5-bisz-(brómmetil-tieno{3,2-ib][l]­benzotiepint feloldunk 100 ml abszolút benzol­ban. Ezt az oldatot keverés közben egy óra le­forgása alatt 40°-on hozzácsepegtetjük 46,6 g metilamin 280 ml metanollal készített oldatá­hoz. A reakcióelegyet még egy óra hosszat 50°-on tovább keverjük és ezt követően az oldószert, valamint a felesleges metilamint le­desztilláljuk. A maradékhoz 85 ml vizet adunk és a kapott emulziót éterrel extraháljiuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, káliumkarbonát felett szárítjuk és bqpároljuk. A maradék, a 2-metil-2,3-dihidro-lH-tieno[3',2' :2,3][l]benzo­tiepino[4,5-c]pirrol, viszkózus olaj. 6,25 g ily módon kapott bázist feloldunk 35 ml abszolút acetonban és az oldathoz óva­tosan 2,22 g metánszulfonsavat adunk, amikor­is a metánszulfonát kikristályosodik, Ezt az anyagot abszolút etanol-éter elegyből átkristá­lyosítjuk, a kapott termék 217—219°-on olvad. Kitermelés 6,5 g, az elméleti hozam 35,5%-a. A kiinduló anyagot a következőképpen állít­juk elő: b) 290 g tieno[3,2-b][íl]foenzotiepin-4(5H)-on .30 (lásd J. R. Geigy A.G. 716 363 számú belga szabadalmi leírását), amely 138—140°-on olvad, 2,870 liter abszolút benzollal készített oldatá­hoz keverés közben 30 pere leforgása alatt 60— 70° közötti hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 56 35 g nátriumamid 130 mai abszolút toluollal készí­tett szuszpenzióját és ezt követően az elegyet két óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. Ezután a kapott szuszpenziót 45°-ra lehűtjük és egy óra alatt 281 g metil-40 jodidot csepegtetünk hozzá, miközben a hő­mérsékletet 40° és -45° között tartjuk. A re­akcióelegyet 40 órán keresztül ezen a hőmér­sékleten tovább keverjük, mégegyszer 101 g metiljodidot adunk hozzá, további 24 óra bősz­ig szat 55—60°-on tartjuk és utána 24 órán ke­resztül visszafolyatás köziben forraljuk. A szusz­penziót ezt követően 10°-ra lehűtjük és 300 ml vizet csepegtetünk hozzá. A szerves fázist el­különítjük, vízzel mossuk, nátriumszulfát felett 5Q szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradék, amelyet metanolból való frakcio­nált kristályosítással tisztítunk, adja az 5-metil­-tíeno[3,2-ib]tl]ibenzotiepin-4(5H)-ont, amelynek olvadáspontja 110—111°. Kitermelés 168 g, az « elméleti ihozaim 54,5%-a. c) Egy {Ärignard-olda^hoz, amelyet 30 g mag­néziumból, 400 ml abszolút éterből és 172 g metiljodidból készítünk, 2 óra leforgása alatt alapos keverés köziben hozzáesepegtetjük 160 g 5-mietil-tieno[3^-ib][lJbenzotieí)in-4(5íH)-on 800 ml benzollal készített oldatát, mimellett —5° és 0° közötti reakdóhőimérsékletet megtartjuk. Ezt követően a reakcióelegyet 45°-ra melegítjük, 15 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tovább 6S keverjük, majd 0°-ra hűtjük és az elegyet 340 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom