160870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás D-arabitol-származékok előállítására

5 160870 6 vánt esetben megvalósítjuk a pótlólagos reak­ciólépéseket. Az X metilén-csoport szubsztUuálatlan vagy előnyösen mono- vagy diszubsztituált metilén­csoportot jelent. A szubsztituensek elsősorban adott esetben szubsztituált egy- vagy kétrértékű alifás szénhidrogéngyökök, előnyösen rövidszén­láncú alkilgyökök, például etil-, n-propil-, izo­propil- vagy n-butil; különösen metilgyökök, va­lamint rövidszénláncú, 4—6 szénatomos alkilén­gyökök így 1,4-butilén- vagy 1,5-pentilén-gyökök. Ezek a szénhidrogéngyökök adott esetben pél­dául rövidszénláncú alkilcsoportokkal, hidroxil­vagy rövidszénláncú alkoxicsoportokkal vagy pedig halogénatomokkal, valamint aromás cso­portokkal, így fenilgyökökkel lehetnek helyette­sítve, amely aromáscsoportok maguk is helyet­tesítőként például rövidszénláncú alkilcsoporto­kat, hidroxil- vagy rövidszénláncú alkoxicsopor­tokat vagy pedig halogénatomokat tartalmazhat­nak. Az X metiléncsoport további helyettesítői lehetnek adott esetben, ahogyan a fentiekben is ismertettük, a helyettesített aromás szénhidro­géngyökök, így fenilcsopprtok, valamint szabad vagy funkcionálisan átalakított, így észterezett karooxilcsoportok, például karbo-(rövidszénlán­cú)-alkoxi, így karbametoxi- vagy karbetoxicso­poríok. Szubsztituált X metiléncsoport elsősor­ban az izopropilidén- vagy különösen az aromás gyűrűben adott esetben a fenti módon helyette­sített benzilidéncsoport. Az X-csoport lehasítását előnyösen savas ke­zeléssel víz jelenlétében valósítjuk meg. Sav­ként általábana Lewis-savak, előnyösen az ás­ványi savak, például kénsav, különösen halogén­hidrogén-savak, elsősorban sósav, valamint szer­ves savak, így szerves karbonsavak, elsősorban rövidszénláncú alkánkarbonsavak vagy -dikar­bonsavak jönnek szóba, így különösen az ecet­sav, továbbá hangyasav vagy ocálsav, szerves szulfonsavak, például p-toluolszulfonsav, adott esetben savak elegyei, például ecetsav és sósav vagy ecetsav és p-toluolszulfonsav elegye, vala­mint a Lewis-sav karakterű sók. A reakciót heterogén vagy homogén fázisban valósíthatjuk meg, mimellett szükség esetén ka­talizátorok, így katalitikus mennyiségű foszfor­sav hozzáadásával meggyorsíthatjuk a reakciót. Előnyösen hígítószerek jelenlétében dolgozunk (a reagensként alkalmazott savat, például ecet­savat általában hígítószerként is alkalmazthat­juk), ha szükséges hűtés közben, elsősorban azonban szobahőmérsékleten vagy megnövelt hőmérsékleten (például kb. 25—150 C°-on), adott esetben zárt edényben és/vagy inert gáz atmosz­férában, így nitrogén atmoszférában. A találmány szerinti eljárással előállítható 3-O-acil-csoportokkal rendelkező vegyületekben az acil-gyököket hidrogénatomokra cserélhetjük oly módon, hogy a vegyületeket alkalikus szer­rel, így valamely alkáliföldfém- vagy alkálifém­hidroxiddal vagy -karbonáttal vagy ezüstoxiddal kezeljük vizes vagy alkoholos közegben, adott esetben a fenti reakciókörülmények között. A szabad hidroxilcsoportokkal rendelkező ve­gyületekben a hidroxilcsoportokat acilezőszerrel önmagában ismert módon acilezzük. Acilezőszer­ként az alkalmas sav-származékok (dikarbonsa­vak esetén például monosav-származékok), kü­lönösen anhidridek (belső anhidridek is, azaz a megfelelő ketének), valamint halogenidek, kü­lönösen kloridok jönnek szóba. Előnyösen úgy járunk el, hogy a vegyületeket anhidridekkel, így például ecetsavanhidriddel vagy borostyán­kősavanhidriddel reagáltatjuk savas vagy bázi­sos kondenzálószerek, például piridin jelenlété­ben. Savhalogenidekkel, például valamely klo­riddal, így ecetsavkloriddal vagy borostyánkő­sav-monokloriddal savmegkötő kondenzálósze­rek, így tercier bázisok vagy nátriumacetát je­lenlétében valósítjuk meg a reakciót. Egy sza­bad hidroxil-csoportot karbonsavak segítségével is észterezhetünk alkalmas kondenzálószerek így karbodiimidek vagy tiokarbodiimidek, például diciklohexilkarbodiimid jelenlétében vagy pedig karbonsavak reakcióképes észtereivel, így az N­-hidroxiamino- vagy N-hidroxiimino-vegyületek, például N-hidroxiszukcinimid észtereivel. A sóképző csoportokat, így például szabad karboxilcsóportokat tartalmazó acilgyökkel ren­delkező vegyületeket a reakciókörülményeknek megfelelően szabad alakban vagy sók alakjában kapjuk, ezeket az alakoakt önmagában ismert módon egymásba átalakíthatjuk. A szabad kar­boxílcsoporttal rendelkező vegyületek sói pél­dául a fémsók, különösen alkálifémsók, például nátrium- vagy káliumsók, valamint az alkáli­földfémsók, például magnézium- vagy kalcium­sók vagy az ammóniumsók, például az ammó­niával vagy szerves bázisokkal, így trialkilami­nokkal, például trimetilaminnal vagy trietil­aminnal képzett sók, különösen a fenti típusú, nem toxikus, gyógyászatilag alkalmazható sók. Az ilyen sók, különösen az új vegyületek alká­lifém-sói vízben jó oldhatóságukkal tűnnek ki. A sók közbenső termékként is szolgálhatnak a megfelelő szabad vegyületek tisztításában. Oly módon állíthatjuk elő őket, hogy a szabad ve­gyületeket fémhidroxidokkar vagy -karbonátok­kal vagy pedig ammóniával vagy aminokkal, va­lamint alkalmas ioncserélőkkel kezeljük. A bázikus csoportokkal rendelkező vegyülete­ket önmagában ismert módon savakkal, különö­sen olyan szerves vagy szervetlen savakkal amelyek nem toxikus és gyógyászatilag elfogad­ható sót képeznek, sóikká alakíthatjuk. Így pél­dául halogénhidrogénsavakkal, például sósavval vagy brómhidrogénsavval, kénsavval, foszfor­savval, salétromsavval vagy perklórsavval, va­lamint alifás, aliciklusos, aromás vagy hetero­ciklusos karbon- vagy szulfonsavakkal, így han­gyasavval, ecetsavval, propionsavval, oxálsavval, borostyánkősavval, glikolsavval, tejsavval, al­masavval, borkősavval, citromsavval, aszkor­binsavval, oximaleinsavval, dioximaleinsavval, piroszőlősavval, fenilecetsavval, benzoesavval, p-amino-benzoesavval, antranilsavval, p-oxi-ben­-benzoesavval, szalicilsavval, p-amino-szalicilsav­val, metánszulfonsavval etánszulfonsavval, hid­roxi-etánszulfonsavval, etilénszulfonsavval, to­ló 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom