160826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxidok, polimer zsírsavak, aminok és adott esetben diizocianátok reakciótermékéből álló stabil készítmények előállítására
3 100806 4 képletnek — ahol z egy 0 és 0,65 közötti átlagszámot képvisel — felelnek meg. Az ilyen epoxidok az epiklórhidriin 2,2-hisz-(4'->bidroxífenil)-propánnal való reagáltatása útján állíthatók elő. Az a) alatti reakció másik, a") komponenseként alifás, etilénszerűen telítetlen di- vagy trimer zsírsavak bizonyultak előnyösen alkalmazhatóknak. Az a) alatti reakciótermékeket előnyösen az a') alatti epoxidokból és 16—22 szénatomos monokarbonsavakból levezethető alifás, telítetlen di- vagy trimer a") zsírsavakból állíthatjuk elő. Az ilyen nionokarbonsavak előnyösen 2—5 etilénszerű telítetlen kötést tartalmazó .zsírsavak lehetnek; e vegyületcsoport példáiként az olajsav, hiragonsav, eleosztearinsav, likánsav, arachidonsav, klupanodonsav, különösen pedig a linolsav és linolénsav említendők. Ezek a zsírsavak a természetes olajokból nyerhetők, ahol azok faként gliceridek alakjában fordulnak elő. A találmány értelmében felhasználásra kerülő a") di- vagy trimer zsírsavakat ismert módon állíthatjuk elő az említett típusú monokarbonsavak dimerizációja útján. Az ún. dimer zsírsavak mindenkor tartalmaznák trimer terméket, valamint csekély mennyiségű monomer savat is. Az a") komponensként való felhasználásra különösen alkalmasak a di- • vagy timerizált linol- vagy linolérisiay. Az ilyen savakból kapott technikai termékek általában 75— 95 súly% dimer savat, 4—25% trimer savat és nyomokban levőtől 3 súly%4g terjedő mennyiségű monomer savat tartalmaznak. A dimer savaknak a trimer savaikhoz viszonyított mólaránya ennek megfelelően kb. 5:1 és 36:1 között lehet.. Az a') komponensnek az a") komponenssel való reagáltatása célszerűen 110—160 C°, előnyösen 150 C° hőmérsékleten történhet. Az a') epoxidnak az a") savakhoz viszonyított mennyiségi arányát az a) komponensben a találmány értelmében oly módon szabjuk meg, hogy a savat feleslegben alkalmazzuk és így minden karboxilesoportra egynél kevesebb epoxidcsoport jusson. Az a) alatti módon kapott reakciótermékeik tehát karboxil-végcsoportokat tartalmaznak. A találmány értelmében az a') komponens és az a") kopmonens mennyiségi arányát oly módon szabjuk meg, hogy 1 savesoport: 0,45—0,95 epoxidcsoport legyen az ekvivaleneia-äräny, vagyis az egy savcsopört-ekvivalensnek megfelelő mennyiségű savat 0,45—0,95 epoxidcsoport-ekvivalensnek megfelelő mennyiségű epoxiddaL reagáltatunk. A b) komponens tehát ammónia vagy primer, szekunder vagy tercier aminocsoportökat tartalmazó mono-, di- vagy poliamiri lehet. Előnyösen 2><—10 szénatomot tartalmazó alifás aminők jönnek elsősorban tekintetbe erre a célra. Különösen előnyösek ä legalább két aminocsoportot és (kizárólag bázisos nitrogénatomokat tartalmazó oly aminők, amelyekben az áminocsoportók mindegyike legalább egy nitrogénhez kötött hidrogénatomot tartalma^!. Az ilyenfajta diaminok alifás vagy cikloalifás jellegűek lehetnek és előnyösen legalább egy primer aminocsoportot és egy oly második aminocsoportot tartalmaznak, amelyben a nitrogén-5 atomhoz legalább egy hidrogénatom kapcsolódik. Alkalmazható továbbá b) komponensként egyszerűen ammónia is. Előnyösek azonban a di; -primer alifás vagy cikloalifás aminők b) komponensként. 10 Alifás aminként elsősorban poliaminok, mint dietüéntriamin, trietÜéntetramin, vagy tetraetilénpentaimin alkalmasak, tehát H2 N—(CH 2 —CH 2 —NH) n —CH 2 —CH 2 —NH 2 15 képletű aminők, ahol n = 1, 2 vagy 3. Amin-elegyek esetében a fenti képletben szereplő n törtszámnak megfelelő átlagérték, tehát pl. 1 és 2 közötti érték is lehet. 20 Cikloalifás aminként elsősorban di^primer cikloalifás diaminok alkalmasak, amelyek a két amin^nitrogénatomon kívül csak szén- és hidrogénatomokat tartalmaznak, és amelyekben egy telített 5—6 tagú karbociklusos gyűrű egyik gyű-25 rűbeli széniatomjához egy H2N2-csoport, egy másik gyűrűbeli szénatomhoz pedig egy H2 N— OH2-osoport kapcsolódik. Az ilyen aminők példáiként a 3,5,5-'trimetil-l-^amino-3^aminometil-oiklohexán vagy az 1-ami-30 no-2-aminometil-ciklopentán említhetők. Az alkalmazható monoaminok és tercier aminők példáiként még a következők is említhetők: trietilaimin, dietilamin, etilamin, izopropilamin, n-tetrameteil-etiléndiamin. 35 Az a) és b) komponensek mellett — amint ezt fentebb már említettük — egy harmadik, c) komponens is alkalmazható a találmány szerinti reakciótermékek előállítására; ez a harmadik komponens egy aromás vagy előnyösen alifás 40 diizocianáit lehet. Különösen alkalmasaknak bizonyultak erre a célra az alkiléncsoportban 1—8 szénatomot tartalmazó alMlén-diizocianátolk, mint a hexametilén-diizocianát. Aromás diizocianátként a benzol-sorbeli diizocianátok, 45 mint a toluilén-2,4-diizocianát alkalmazhatók előnyösen. Az a), b) és adott esetben c) komponensek reakciójának lefolytatására alkalmazható szer-50 ves oldószerként elsősorban a vízzel elegyedő szerves oldószerek, még pedig célszerűen, a vízzel korlátlanul elegyíthető oldószerek jönnék tekintetbe. Az ilyen oldószerek példáiként a dioxán, izopropanol, etanol, metanol, etölénglikolg5 -n-butil-éter (n-butilglikol) és dietilén-glikolmonobutiléter említhetők. Lefolytatható azonban a reakció vízzel nem elegyedő szerves oldószerek, pl. szénhidrogének, mint benzin, benzol, toluol, xilol, halogénezett szénhidrogének, mint metilénklorid, metiléribromid, kloroform, széntetraklorid, etilénklorid, etilénbromid, s-tetraklóretán, különösen pedig triklóretilén jelenlétében is. A c) komponensnek az a) és b) komponensek 65 v mellett történő alkalmazása esetén az a), b) és 2
