160826. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxidok, polimer zsírsavak, aminok és adott esetben diizocianátok reakciótermékéből álló stabil készítmények előállítására
160&26 c) komponensek különböző sorrendben reagáltathatok egymással. Eljárhatunk oly módon, hogy előbb az a) komponenst reagáltatjuk a b) komponenssel, majd ezután adjuk hozzá a c) komponenst, de oly módoii is dolgozíhatunk, hogy először az a) komponenst a c) komppnenssel reagáltatjuk és ezután adjuk a b) komponenst a reakcióelegyhez. A b) komponenssel való reagáltatást előnyösen 20 C° és 120 C° közötti, a c) komponenssel való reagáltatást pedig előnyösen —10 C° és +50 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le. A reakciót oly módon folytatjuk le, hogy vízben oldódó vagy diszpergálíhiató poliaddíciős termékek keletkezzenek, amiért is legkésőbb a reakció befejeződése után gondoskodunk — adott esetben bázis hozzáadásával — arról, hogy a reakcióelegy vízzel hígított mintája 7,5 és 12 közötti, előnyösen 8 és 10 közötti pH-értéket mutasson. Erre a célra pl. szervetlen vagy szerves bázisokat, előnyösen illékony bázisokat, pl. ammóniát alkalmazunk. Igen előnyös továbbá az a) és b) komponensek reagáltatása alkalmával, ha 80 C°-ot meg nem haladó, pl. 60—70 C° hőmérsékleten dolgozunk. Ha b) komponensként ammóniát alkalmazunk, akkor a reakciót előnyösen szobahőmérsékleten folytatjuk le. Az így kapott oldatok vágy diszperziók, amelyekhez adott esetben bázist is adtunk és amelyeket célszerűen valamely szerves oldószerrel vagy még előnyösebben vízzel 10—30% reakciótermék-tartalomra állítottunk be, igen nagy stabilitásukkal tűnnek ki. Ezek az oldatok vagy diszperziók különféle ipari célokra, elsősorban textilanyagok kikészítésére alkalmazhatók. Különösen jól használhatók ezek a termékek a gyapjú nemezelődés-elleni kezelésére, amikoris a gyapjút oly vizes fürdővel impregnáljuk, amelyhez a találmány szerinti készítmény mellett kívánt esetben még további adalékokat, mint nedvesítő- vagy diszpergálószereket és/vagy savat is adtunk, majd az anyagot megszárítjuk és felemelt hőmérsékleten történő kezelésnek vetjük alá. Különösen előnyösnek bizonyult azonban ez az eljárás a gyapjú színezésére és nemezelődés-elleni kezelésére, amikoris egymást követően, tetszőleges sorrendben folytatjuk le a kihűzásos módszerrel egyrészt a gyapjú színezését, másrészt a találmány szerinti készítménnyel 35—100 C° hőmérsékleten, 6 és 1 közötti pH-értéken történő kezelését. A színezés és a nemezelődés-elleni kezelés így egyszerű módon kombinálható és ugyanabban a készülékben folytatható le, anélkül, hogy a két művelet között az árut ki kellene venni a készülékből. A színezés ennek során a szokásos, önmagában ismert módon történhet bármely, a gyapjú festésére alkalmas színezékkel, pl. savas gyapjúszínezékekkel, 1:1- vagy 1:2-fémkomplex-színezékkel vagy reaktív színezékekkel. Alkalmazhat julk ennek során a gyapjú festésére általában szokásos adalékokat, mint kénsavat, ecetsavat, nátriumszulfátot, ammóniumszulfátot, valamint egalizálóiszereket is; egalizálószerként elsősorban a hosszabbláncú alifás aminők poliglikol-vegyületei jönnek tekintetbe, amelyek adott 5 esetben kvatérnizálva és/vagy a hidroxilcsoportofcban többfázisú savakkal észterezve is lehetnek. A 'nemezelődés-elleni kezelésre szolgáló fürdő a találmány szerinti poliaddíciósHtermék készít-Í0 meny mellett a savas közeg beállítására szükséges mennyiségű savat, pl. kénsavat, sósavat, foszforsavat vagy különösen ecetsavat is tartalmazhat. Adhatunk hozzá továbbá sókat, pl. nátriumszuilfátot, ammóniumszulfátot, nátriumhid-15 rogénszulfitot vagy nátriumtioszulfátot is. Tartalmazhatnak az ilyen fürdők még más szokásos adalékokat, pl. fogásjavító szereket, valamint féhérítőszereket, pl. hidrogénperoxidot is. Az ilyen adalékokat előnyösen a műgyantának a rostokra 20 való felhúzása után adjuk a készítményhez. A találmány szerinti reakcióterméknek az alkalmazandó mennyisége (az oldószer és víz be-: számítása nélkül) a gyapjú súlyára számítva elő-2s nyösen 0,5—5% különösen előnyösen 1,2—3% lehet. Amint már említettük, 35^-100 C° hőmérsékleten dolgozunk; ä pöliaddíciós termék meszszemenő vagy gyakorlatilag teljes rögzítődésének elérésére rendszerint 5 perctől 60 percig ter-30 jedő időre van szükség. Az említett két műveletnek, a festésnek és a nemezelődés-elleni kikészítésnek a sorrendje tetszőleges lehet ugyan, általában azonban elő-' 3S nyösebbnek mutatkozik, ha előbb a festést folytatjuk le és ezt követően végezzük a nemezelődés-elleni kikészítést. A találmány szerinti eljárás, tehát a pöliaddíciós készítmény előállítási eljárását, valamint 4Q annak felhasználási módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. E példákban a „részek" ill. százalékokban megadott értékek súly szerint értendők. 45 Az a) komponens előállítási módja. A) 282 g dimerizált linolsavat (1 sav-ekvivalens) 95,5 g (0,5 epoxidcsoport-ekvivalens) oly epoxiddal, amelyet 2,2-bisz-(4'-Jhidroxifenil)-propánból és epiklórhidrinből állítottunk elő, 5 óra 50 hosszat keverünk 150 C° hőmérsékleten. A kapott 'nagyviszkozitású, tiszta termék savszáma 79, epoxidcsoport-tartalma 0. B) 282 g dimerizált linolsavat (1 sav-ekviva-55 lens) 134 g A) alatti epoxiddal (0,7 epoxidcsoport-ekvivalens) 5 óra hosszat keverünk 150 C° hőmérsékleten. Nagyviszkozitású, tiszta termé-: ket kapunk, amelynek savszáma 64, epoxidcsoport-tartalma pedig 0. 60 C) 282 g dimerizált linolsavat (1 sav-ekvivalens) 153 g A) alatti epoxiddal (0,8 epoxidcsoport-ekvivalens) 6,5 óra hosszat keverünk 150 C° hőmérsékleten. Nagy viszkozitású, tiszta terméket kapunk, amelynek savszáma 53, epoxides csoport-tartalma 0. 3
