160817. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőszerkezet szénkommutatorlamellák és forgórésztekercsvégek közötti érintkezés biztosítására

3 160817 4 san vezető keményítheti kiöntőmasszával töltik ki. Ennék a megoldásnak hátránya az, hogy a villamosan vezető, keményíthető kiöntősnasszn alkalmazása esetén, az érintkező kialakításánál különösen gondosan kell eljárni, mivel a szénkommutátor villamosan vezető részeinek, vagy a forgórész tekerowégeinék a villamosan vezető masszával való gondatlan kiöntése rövidzárlathoz vezethet. A találmány szerinti megoldással azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fentiekben vázolt érjntkezőszerkezet műszakilag bonyolult és sok időt felemésztő kialakítási módját, valamint annak minőségét, üzemi biztonságát a is^enkomimutatQ-rokkal működő villamos készülékek és gépek részére megjavítsuk. A találmány révén azt a feladatot kell tehát megoldanunk, a szénkommutátorok és a forgórész tekercsvégei között újszerű csatlakozósapka alkalmazásával javított kivitelű érintkezőszerkezetet valósitsurik meg. A találmány szerinti .megoldásnak megfelelően est-A fflakatot úgy oldjuk meg, hogy a csatlakozósapka homlokfelületén, a gallér és a forgórésztengely közé a lamellák számának megfelelő, például kör- vagy ellipszis alakú átmenőnyílásokat alakítunk ki á forgórész-tekercsvégek számára, melyek a gallértól kiindulva á eáatlakozósapka homlokfelületén radiális irányban folytatódó nyílásokba kampószerűen, vagy tangenciálisan torkollnak bele, míg a galléron levő és a forgórész tekercsvégeinek elhelyezésére szolgáló hornyok az átaíenőnyílások radiális irányú maghosszabbításaként vannak kialakítva és a forgórésztekercs-végek a homlokoldalon, részben a vezető felület oldalán a lamellákkal együtt előregyártott, a csatlaikozósapkápa központosán belenyomott szénkommutátortestekkel vannak kontaktírozva. A találmány további jellemzője az, hogy két közvetlenül egymás mellett kialakított, vagy részben egymásba átmenő átvezetőnyílás van kialakítva, melyeknek a gallérba torkolló közös hasítéka van, s e hasítékokhoz a galléron radiális irányú hosszabbításként — a hasíték mindkét oldalán két-két horony yan kiképezve. A szénkommutátorlamellák homlokfelületén éles perem, vagy horony van kialakítva és a csatlakozósapka a forgórész felé néző homlokoldalán merevítéasel, például bordákkal van ellátva, melyek a motor ihűtése végett ventillátor-^hatást tudnak kifejteni. A szénkommutátortestnek a csatlakozó sapká.ba történő pontos bevezetésére vagy a szénkomlAutátortest vagy a csatlakozó sapka olyan fejrésszel van kialakítva, amelynek hossza a szénkoimmutátort hosszával egyenlő. Ha azonban a »génkommutátörtest a szénkommutátorlamellákon túlérő meghosszabbított fejrésszel rendelkezik, úgy szükségszerűen a csatlakozó sapka fejrésze tetszőleges profiliS, lépcsőzött toldattal van kialakítva, hogy a mindenkori kiegészítő profillal ellátott szénkommutátortest fejrészéhez illeszkedjék. A találmányra jellemző továbbá az, hogy a 5 csatlakozösapkán, a forgórész felé eső oldalán kialakított bordáik szélességi méretei a szénkommutátortestek lamellái között levő rések méretevei egyezik, továbbá, hogy a csatlakozósapka gallérján kialakított hornyok a kerület irányá-10 ból nézve 'mindig két s2^>mszédos borda között vannak kialakítva. A csatlakozósapka gallérja a külső perem irányában folyamatosan elvékonyodva van kiképezve, vagy pedig belső oldalán lépcsoszerfl toldattal van ellátva. 15 A telájaaány szerinti megoldás igen előnyös, mert kisszámú alkatrésszel és kis ráfordítással a saé^komroutátorlamellák és forgórész tekercsvégek között a követelményeket tartósan kielégítő 2Q érintkezőszerkazetet sikerült előállítanunk. A javasolt egyszerű szerelési technológia lehetővé teszi a gyártás automatizálását. Ezenkívül a kommutátorlamelák á csatlaikozösapka gallér-* részének átfogása következtében pótlólagos rage diális tartást biztosítanak, és így a centrifugális erő következtében fellépő káros hatások ellen védenek. A találmány szerinti megoldás példaképpeni J_ kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol at 1. ábra a csatlakozósapkát ábrázolja felülnézetben, áttörésekkel, mely utóbbiak kampószerű hornyokkal vannak összekötve, a 35 2. ábra az 1. ábra A—A-vonal mentén vett metszetét mutatja, a 3. ábra a csatlakozósapka felülnézeti képét mur tatja kerek áttörésekkel, a 40 4. ábra a 3. ábra B^—B vonal mentén vett metszetét mutatja, a szénikommutátortest rögzítése céljából hosszabbított fejrésszel, az .5. ábra kerek áttörésekkel kialakított csatlakozósapkát mutat felülnézetben, ahol az áttög réseket jobb felől hornyok érintik, a 6. ábra kerek áttörésekkel kialakított csatlakozósapkát mutat felülnézetben, ahol az áttörérésdket bal oldalról érintik a hornyok, a 7. ábra ellipszis alakú áttörésekkel kialakított _ osatlakozósapkát mutat be felülnézetben, ahol az áttöréseket hornyok érintik, a 8. ábra a csatlakozósapka felülnézeti képét mu-r tatja, mindenkor két részben egymásba menő áttöréssel és közös horonnyal, a 9. ábra csatlakozósapkát mutat be felülnézetben, mindenkor két egymás mellett levő áttöréssel és közös horonnyal, a 10. ábra a 6. ábra szerinti csatlakazósapka metszetét ábrázolja meghosszabbított fejrészszel, a fin 11. ábra az 1. ábra szerinti csatlakozósapka metszetét ábrázolja, a fejrészben levő lépcsőszerű toldattal kialakítva, a 12. ábra a szénkommutátortest metszetét ábrá>tss zolja meghosszabbított fejrésszel, a 2