160817. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőszerkezet szénkommutatorlamellák és forgórésztekercsvégek közötti érintkezés biztosítására

MAGTAR NÉPKÖZTAKSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. XI. 10. (VE—488) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbségei: 1966. XI. 10. (WP 21 d'/120 844) 1., 3., 5., 6., 7., 8., 9. és 11. ig.pont; 1967. III. 23. (WP 21 d'/123 571) 2., 4. és 10. ig.pont Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1973. XII. 05. 160817 Nemzetközi osztályozás r. H 01 r 39/04 Feltalálók: Schreiber Joachim mérnök, Leipzig, Forste Walter mérnök, Suhl, Ostermay Gottfried vegyészmérnök, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Vereinigung Volkseigener Betriebe Elektrogeräte cég, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Érintkezőszerkezet szénkommutátorlamellák és forgórésztekercsvégek közötti érintkezés biztosítására 1 A találmány tárgya szénkommutátor lamellái és a forgórész tekerestvégei közötti érintkezést biztosító szerkezet olyan villamos forgógépekhez, amelyeknek szénkommutátorai vannak. Ismeretesek az olyan érintkezőszerkezetek, 5 amelyeket úgy alakítanak ki, hogy a forgórész tekercsvégeit fém- vagy rézpor zömítésével rög­zítik a szérikammutátor lamelláinak hornyaiba. A gép üzeme közben fellépő rázkódás és röpítő erő ezt az érintkezőszerkezetet gyakran megron- 10 gálja és ez a gép meghibásodásához vezet. Ismeretes, hogy a szénkommutátorlamellákat szénporkeverék préselése útján állítják elő. A keverék egy része fémpor, amelyet a présformá- 15 ba úgy adagolnak, hogy a szénkommutátornak csak egyik oldala áll fém-szénpor keverékből és ez az oldal érintkezik a forgórész tekercseinek végével. Ismeretes továbbá olyan megoldás is, amely- 20 nél a forgórész tekercseinek végével érintkező szénkommutátor-lamellarészt rézzel vonják be. Ezenkívül ismeretes olyan eljárás is, amelynél a szénkommutátorlamelláknak érintkező felüle­tét rézzel vonják be. 25 Ismeretes továbbá olyan megoldás is, hogy a szénkummutátorlamellák talp- vagy oldalrészére fémsíneket erősítenek, amelyek a forgórész te­keresvégeinek forrasztásához szükséges csatla­kozást alkotják. so Ezeknél az ismert érintkezőszerkezeteknél hátrányos az, hogy az előállítás módja anyag- és időráfordítás szempontjából költséges és sók szerkezeti elemet igényel, s ugyanakkor nem nyújt kellő üzembiztonságot. Ismeretesek továbbá az olyan érintkezőszer.. kezetek, amelyeknél a szénkommutátorlamellá­kat egyenként hornyokkal vagy furatokkal ala­kítják ki. Ezeken keresztül vezetik a kommutá­tor összeszerelése után, vagy azt megelőzően a forgórész tekercsvégeit, majd ez utóbbiakat meghajlítják és a furatokba visszavezetik. A pótlólagos rögzítést a hornyokban vagy a furat­ban villamosan vezető és kikéményedő pasztával, vagy kittel végzik. Ennél az érintkezőrendszernél az előállítás szempontjából hátrányos az, hogy a különlege­sen kialakított kommutátorlamellák előállítására és a villamos összeköttetés létrehozására több, bonyolult, költséges műveletet kell elvégezni. Végül ismeretes olyan érintkezőszerkezet is, amelynél a szénkommutátortest homlökfelületén gyűrűalakú, villamosan nem-vezető gallérral el­látott csatlakozósapka van alkalmas eszközzel felerősítve, amely a kerület mentén elosztva hor­nyokkal rendelkezik, ezek a hornyok a kommu­tátortestben folytatódnak és a forgórész tekercs­végeinek rögzítésére szolgálnak. Tartós érintke­zés biztosítása érdekében a hornyokat villamo-160817

Next

/
Oldalképek
Tartalom