160805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-piridin tioacetamid-származékok előállítására

7 160805 8 szulfoxíd, etiléter, benzol stb. jelénlétében vé­gezzük. Ajánlatos, ha a reakciót savas közegben foly­tatjuk le, amelyet ásványi sav, pl. sósav, kén­sav hozzáadásával, előnyösen sósav hozzáadásá­val alakíthatunk ki. E reakció lefolytatható —10 °C és +150 ^ között, megjegyezve azt, hogy ha a reakdőelegyhez nem adunk savat, akkor célszerű megemelt hőmérséklet alkalma­zása. 1 mól III általános képletű vegyületre számít­va általában 0,1—20 mól savat alkalmazunk, míg 1 mól III általános képletű vegyületre rendszerint 1—40 mól IV általános képletű ve­gyületet veszünk. A reakció kivitelezésének leg­célszerűbb módszere a következő: a III álta­lános képletű vegyület Oldatába —20 °C és +20 QC közötti hőmérsékleten, hűtős közben sósavat vezetünk be, majd é. reakdókeverékhez a IV általános képletű vegyületet hozzáadjuk, végül a képződött reakdókevörékét 20—50 °C közötti hőméréskleten tartjuik, illetve melegítjük. A kívánt termék ismert módon izolálható pl. akként, hogy az oldószert a reaikcióelegyből lé­desztilláljuk. A (6) eljárás-változat szerint a III általár.os képletű vegyületet kénhidrogénnel reagáltatjuk. Á reakciót előnyösen Valamely megfelelő oldó­szer, mint alkoholok, pl. metanol, etanol, buta­nol, etiléter, petroléter, benzol, kloroform, szén­tetraklóríd, széndiszulfid, dimetilformamid és dimetilszulfoxid jelenlétében végezzük. A reak­ció lefolytatásánál célszerűen valamely bázist, mint szerves amtaökat, pl. piridint, pikolint, piperidint, dietíliámint, trietilamint, dietilanilint, mörfolint Vagy kinolint alkalmazunk. A felso­rolt szerves aminők felhasználhatók oldszeres közegként is. A reakció hőmérséklete általában 0—80 CC között Van. A reakció kivitelezése so­rán gáz alakú kénhidrogént vezetünk a reakció­rendszerbe és a reakciót engedjük végbemenni. 1 mól III általános képletű vegyületre számítva kb. 1—20 mól kénhidrogént használunk. A kívánt vegyület önmagában ismert módon izolálható a reakcióelegyből, pl. az oldószert le­desztilláljuk, a terméket kristályosítjuk, vagy szilikagéles kromatografäläst alkalmazunk. A (?) eljárásváltozat szerint a III általános képletű vegyületet valamely VI általános kép­letű vegyülettel reagáltatjuk, ahol a képletben R' szubsztituens célszerűen legfeljebb 4 szén­atomos alkil-, mint metil-, etil-, propil-, izo­pfopil-, butil-, izobutil-, terc.-butil-csoport le­het. A reakciót valamely sav, pl. ásványi sav (sósav, kénsav stb.) jelenlétében végezzük. Előnyös savként a sósav használható, amelyet gáz alakban vezethetünk be a reakcióelegybe. 1 mól III általános képletű vegyületre számítva legalább kb. 0,1 és legfeljebb 20 mól savat alkalmazunk. A reakciót általában oldószer nél­kül hajtjuk végre mivel maga a VI általános képletű vegyület oldószerként vesz részt a reak­cióiban, kívánt esetben azonban valamely meg­felelő oldószert, pl. benzolt, toluolt vagy xilolt is használunk. Az utóbbi reakció hőmérsékleti tartománya —10 °C és +100 °C között ingadozhat. 1 mól 5 III általános kéoletű vegyületre kb. 1—3 mól VI általános képletű vegyületet, célszerűen pe­dig ekvímotókuláfis mennyiséget alkalmazunk. A kívánt terméket ismert módon izolálhatjuk, 10 pl. a reakcióelegyből az oldószert ledesztilláljuk, vagy a terméket megfelelő oldószerrel extra­hálva az oldószert végül lédesztilláljuk. A' (4), (5), (6) vagy (7) eljárásváltozat szerint előállított I-(i) általános képletű vegyület adott 15 esetben a (3) reakcióváltozat alkalmazásával az I-(iii) általános képletű vegyületté alakítható át. A leírt módszerekkel előállított termékek is­mert módon savaddidós vagy kvaterner ammó-20 niümsókká alakíthatók át. A kvaterner ammó­niumsó közvetlenül is előállítható oly módon, hogy a kiindulóanyagot (vagyis a II, I-(i) vagy Itt általános képletű vegyületet) a megfelelő kvaterner ammőniumsó alakjában használjuk. 25 A piridm-tioacetamid-származékdk és gyóg rí­szatilag elfogadható savaddidós sói felhasznál­hatók duodénum-fekélyek és gyomor-megbete­gedések, mint gyomorfekély és hiperaciditás ke­zelésére és/vagy megelőzésére. Ilyen célokra a jO találmány szerint előállított vegyületeket vagy azok sóit önmagában, vagy valamely gyógyá­szatilag elfogadható formában, pl. por, granulá­tum, tabletta, oldat és injekció alakjában /a'a­mely szokásos segédanyaggal vagy vivőanyaggal 35 elkeverve adagolhatjuk. A vegyület dozírozása függ a kezelt betegség súlyosságától, a felhasz­nált vegyület jellegétől, rendszerint a napi fel­nőtt adag kb. 1—100 mg között ingadozhat. Ha a fenti vegyületeket vagy azok sóit alkal-40 mázzuk, akkor a megbetegedések hatásosan megelőzhetők, vagy kezelhetők kedvezőtlen mel­lékhatások nélkül. A vegyület sói vízben köny­nyen oldhatók és előnyösen felhasználhatók in­jekciós készítmények előállítására. 45 A találmány szerinti eljárás részletesebb is­mertetése céljából az alábbi kiviteli példáiVat közöljük, amelyekben a „rész" értékek ..súly­részt" jelentenek és a „rész" és „térfogatrész" közötti viszony megfelelő a g és ml közötti 50 viszonynak. 1. példa: 55 40 térfogatrész piridin és 11,8 térfogatrész trietilamin keverékében 10,4 rész 6-metil-2-piri­din-acetonitrilt oldunk, majd 3 napon keresztül kénhidrogént vezetünk az oldatba. Ezután a pí­ridint lédesztilláljuk és a kapott maradékot go kloroformban oldjuk. A kloroformos oldatot 5,5X30 cm-es szilikaigéllel töltött oszlopon ío­lyatjuk keresztül, majd a terméket 00 : 5 :1 térfogatarányú kloroform-metanol-ecetsav elegy­gyel eluáljuk. Az eluátumböí az oldószert le-65 desztilláljuk és a mairadékot etanolból oldjuk. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom