160805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-piridin tioacetamid-származékok előállítására

160805 6 benzol, petroléter, piridin és lanolin felhaszná­lásával. A kapott közbenső vegyületet izolálás vagy tisztítás nélkül, esetleg pedig megfelelő elválasz­tás vagy tisztítás után hidrogénszulfiddal rea­gáltatjuk. Ezt a reakciót általában úgy végezzük, hogy —20 és +50 a C közötti hőmérsékleten a reak­ció-rendszerbe kénhidrogént vezetünk be. 1 mól II általános képletű vegyületre számítva leg­alább 1 mól hidrogénszulfidot, rendszerint azon­ban inkább felesleget éspedig kp. 20 mól hid­rogénszulfidig terjedő felesleget használunk. Az így kapott I általános képletű 2-piridin­-tioaeötamidHszármazékot önmagában ismert módon izolálhatjuk pl. az oldószer ledesztillálá­sával. Az (1) és (2) reakcióvázlatok használt II általános képletű kiindulóanyagot ismert módon készítjük pl. a D reakcióvázlaton leírt mód­szerrel. A reakeióvázlat szerint a XXIV általános kép­letű vegyületet vizes alkoholos közegben ká­liumjodid jelenlétében káliumcianiddal reagál­tatjuk, majd a képződött (III) általános kép­letű vegyületet alkoholos közegben sósavval reagáltatjuk, végül pedig a XXV általános kép­letű vegyületet a megfelelő, alábbi képletű IÍN R3 aminnal reagáltatjuk. Ha az (1) vagy (2) eljárásváltozat szerint elő­állított termékben R2 és R3 szubsztituens hidro­gén, akkor ezt a vegyületet adott esetben az alábbi általános képletű HN­R1 ? R»' 10 20 25 30 35 40 45 aminnal reagáltatva az I-(ii) vegyületet képez­hetjük. R2' és R3' szubsztituens azonos vagy különböző, éspedig hidrogénatom, alkil-, pl. metil-, etil-, pronil-, butil-csoport; aril-, pl. fenil-csoport; aralkil-, pl. benzil-, feniletil-cso­port; vagy a kapcsolódó nitrogénatommal hete­rociklusos csoportot, pl. piperazino-, piperidino-, pirrolidino- vagy morfolino-csoportot képez az­zal a megszorítással, hogy R2' és R 3 ' szubszti­tuens egyszerre nem jelenthet hidrogént. A reakciót általában valamely magfelelő oldó­szer, mint víz, metanol, etanol, etiléter, benzol, toluol, xilol, dimetilformamid és dimetilszulf­oxid vagy piridin jelenlétében végezzük. 1 mól I-(ii) általános képletű vegyületre számítva kb. legalább 1 mól és legfeljebb 10 mól amin­-felesleget használunk. A reakció hőmérséklete általában 0—150 P C között ingadozhat. 50 55 6« 65 A kapott vegyületet önmagában ismert mó­don, pl. oldószer ledesztillálásával izolálhatjuk a reakciórendszerből. Azok a találmány szerinti vegyületek, ame­lyekben R2 és R3 mindegyike hidrogén, vagy legalább az egyik hidrogént jelent, pl. az I-(iii) általános képletű vegyületet a B reakcióváz­laton szemléltetett (4) eljárásváltozattal is elő­állíthatjuk. A (4) reakcióvázlat értelmében a III általános képletű vegyületet először valamely V általá­nos képletű primer aminnal — amely képletben R2 jelentése a fenti — reagáltatjuk, képződött vegyületet pedig íkénhidrogénnel továbbreagál­tatjuk. Az első reakciólépést általában valamely meg­felelő oldószer, mint metanol, etanol, etiléter, benzol, toluol, xilol, dimetilformaimid, dimetil­szulfoxid, piridin vagy kinolin jelenlétében ki­vitelezzük. A reakció során katalizátorként egy bázist, pl. szerves aminokat, mint dietilamint, dietilanilint, kinolint vagy piridint használha­tunk. Az előbbi reakció kb. —20 °C és +100 °C közötti hőmérsékleten lefolytatható előnyösen hűtés közben. 1 mól III általános képletű ve­gyületre legalább 1 mól amint, rendszerint azonban 20 mól aminig terjedő felesleget al­kalmazunk. Az amint megfelelő alakban alkal­mazzuk pl. gáz, folyadék vagy megfelelő oldó­szeres oldat alakjában. A képződött közbenső vegyületet izolálás vagy tisztítás nélkül, vagy megfelelő izolálás és tisztítás után reagáltathatjuk kénhidrogénnel. Ezt a reakciót rendszerint úgy végezzük, hogy 0 °C-tól szobahőmérsékletig terjedő hőmérsék­leten kénhidrogént vezetünk a reakciórendszer­be. 1 mól III általános képletű vegyületre számítva legalább 1 mól hidrogénszulfidot, rendszerint azonban inkább többet, így 20 mól­ig terjedő felesleget alkalmazhatunk. A kívánt vegyület önmagában ismert módon izolálható, pl. akként, hogy az oldószert a reak­cióelegyből ledesztilláljuk, vagy a terméket kris­tályosítjuk, vagy szilikagélen történő kromatog­rafálást alkalmazunk. \ " ••• Azok a találmány szerinti vegyületek, ame­lyekben R2 és R3 egyaránt hidrogént jelent, pl. az I-(i) általános képletű vegyület előállít­hatók továbbá a C reakcióvázlaton szemlélte­tett (5), (6) vagy (7) eljárásváltozatok szerint. Az (5) eljárásváltozat értelmében valamely III általános képletű vegyületet — amelyben Rí és n jelentése a fenti —- valamely IV álta­lános képletű vegyülettel — amelyben R jelen­tése a fenti — reagáltatunk. A fenti képletekben előforduló R szubszti­tuens rövidszénláncú alkil-, aralkil- Vagy áru­csoport lehet, amelyékre példaként az Rí és R2 szubsztituens értelmezésénél felsoroltakat em­lítjük. Az utóbbi reakciót rendszerint valamely meg­felelő oldószer, pl: dimetilformamid, dimetil­"3

Next

/
Oldalképek
Tartalom