160803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 1,1-diaril-1-adamantil-etilén-származékok előállítására

160803 A és R a fenti jelentésűek. Bármely redukáló­szer alkalmazható, amelyről ismeretes, hogy a kén szubsztituenst kénhidrogénné képes redu­kálni. Ezt a redukciót előnyösen hidrogénnel hajtjuk végre Raney-nikkel jelenlétében. 5 A találmány szerinti eljárás további válto­zata szerint egy olyan vegyületben, amely a kívánt terméktőil csak abban különbözik, hogy az adamantilcsoport helyett adamantilcsoport JQ képzésére alkalmas csoportot tartalmaz, kiké­pezzük a kívánt adamantilcsoportot. Az erre alkalmas ismert módszerek leírása az irodalom­ban a következő helyeken található: 15 Prelog, Seiwerth, Ber. 74, 1769 (1941). Stetter, Angew. Chem. 66. 217 (1954). Stetter és munkatársai. Ber. 89, 1922 (1966). Yan, Shren, Bulletin of the Instute of Che­mistry, Academia Sinica, Deoember 1965, 11. 2o szám, 79—81. oldal. Schleyer, J. Am. Chem. Soc. 79, 3292 (1957). Stetter és munkatársai, Ber. 93, 229 (1960). Schleyer, Donaldson, Ber. 82, 4645 (I960). Gerson és munkatársai, J. Med. Chem. 6, 760 05 (1963). 2 937 211 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Olyan I általános képletű 1,1-diaril-etilén­-yegyületnek az előállítására, amelynek képle­tében az árucsoportok para-helyzetében szabad hidroxilcsoport van, egy olyan I általános kép­letű vegyületet, amelynek képletében észtere­zett vagy éterezett csoport van a para-helyzet­ben, ismert módon a megfelelő szabad hidroxil­csoportot tartalmazó vegyületté alakítunk át. Például az észterezett hidroxilcsoport ismert módon elszappanosítható a szabad hidroxilcso­porttá, az éterezett hidroxilcsoport pedig ugyan­csak isimert módon szabad hidroxilcsoporttá bontható fel. Erre a célra például káliumhidr­oxidot használhatunk magasabb hőmérsékleten, vagy bórtrifluoridot, bórtribromidot vagy alu­míniumtrikloridot szobahőmérsékleten. Olykor az 1,1-dia.ril-etilén-vegyület keletkezésére vezető reakció körülményei olyanok, hogy az észtere­zett vagy bizonyos éterezett hidroxilcsoportok átalakulnak szabad hidroxilcsoporttá. Ha azon­ban ez nem következik be magától, akkor utóbb a fent említett hidroxilcsoporttá alakító mód­szereket alkalmazzuk. Például a tetrahidro­piraniloxi-esoport gyakran magától szabad hidr­oxilcsoporttá alakul át az X és Y csoportok kiküszöbölődésével járó reakció során. Hasonlóképpen a fent ismertetett eljárások szerint kapott, szabad hidroxilcsoportot tartal­mazó termékek észterezéssel vagy éterezéssel átállíthatok észterézett vagy éterezett hidroxil­csoportokat tartalmazó termékekké. A találmányt a körvetkező példák szemléltetik. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fokokban ad­juk meg. 50 55 1. példa: l,l-Di-(p-hidroxifenil)-2-(l-adamantil)-etilén 7,3 g (0,30 mól) magnéziumból és 73,5 g (0,30 mól) p-(a-etoxietoxi)-brómbenzolból 165 ml száraz tetrahidrofuránban készült Grignard-rea­genshez élénk keverés közben hozzácsepegtet­jük 20,9 g (0,10 mól) metil-1-adamantánacetát­nak 40 ml száraz tetrahidrofuránnal készült oldatát. A hozzáadás befejeztével a reakciód­keveréket 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, lehűtjük, 750 ml 10 n kénsavba önt­jük, és éjjelen át állni hagyjuk. Ezután a re­akciókeveréket éterrel extraháljuk, az éteres réteget telített nátriumklorid oldattal mossuk, majd 10%-os nátriumhidroxid oldattal extra­háljuk. A vizes-lúgos oldatot éterrel mossuk, és 5 n sósavval megsavanyítjuk. A csapadékot szűrőre visszük, vízzel mossuk, megszárítjuk, és alkoholból kikristályosítva 23,2 g l,l-di-(p­-hidroxdfenil)-.2-(l-adamantil)-e,tilént kapunk. Olvadáspontja 254—255°. 2. példa: l,l-Di-(p-acetoxifenil)-2-(l-adamantü)-etilén 30 85 ml eeetsavanhidridhez hozzáadunk 6,0 g (0,017 mól) l,l-di-(p-hidroxifenil)-2-(l-adaman­til)-etilént és 1 csepp tömény kénsavat. A re­akciókeveréket vízfürdőn 30 percig melegítjük, majd szobahőmérsékletre hűtjük, és az oldószer 3g zömét csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot kloroformban oldjuk, 200 ml telített nátriumkarbonát oldatba öntjük,, ós éjjelen át keverjük. A szerves réteget elválasztjuk, víz­zel, majd telített nátriumklorid oldattal mos-40 suk, és magnéziumszulfáton megszárítjuk. Az oldatot leszűrjük, kis térfogatra koncentráljuk, és hexánt hozzáadva 6,9 g l,l-di-(p-acetoxife­nil)-2-(l-adamantil)-etilént választunk le. 3. példa: l,l-Di-(p-hidroxifenil)-2-(l-adamantil)-etilén 2,5 g (0,11 mól) nátriumot feloldunk csepp­folyós ammóniában, és hozzáadunk 19,1 g (0,05 mól) p,p'-dihidroxi-benzofenon-di-2-tetrahidro­piranilétert 75 ml éterben. 15 perces keverés után hozzáadunk 9,2 g (0,05 mól) 1-klórmetil­adamantánt 25 ml éterben, és 4 óra hosszat keverjük, majd éjjelen át állni hagyjuk. Ezután a reakció megszakítására ammóniumkloridot adunk hozzá, és az ammóniát eltávozni hagy­juk. Utána hozzáadunk 250 ml 10 n kénsavat, és néhány óra hosszat állni hagyjuk. A reakció­keveréket éterrel extraháljuk, az éteres réte­get telített nátriumklorid oldattal mossuk, majd 10%-os náriumhidroxid oldattal extraháljuk. A vizes-lúgos oldatot éterrel mossuk, és 5 n 65 sósavval megsavanyítjuk. A csapadékot szűrő-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom