160801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(5-nitro-2-imidazolil-metilénimino)-2-oxazolidinon előállítására

kapmk 93% hozamittal, 229—230 °C olvadás­ponttal. 24. példa: Mindenben a 20. példa szerinti módon járunk el, azonban kiindulási anyagként nyers 1-pirro­udma-3-Jhidrazino-2~pr0panalt és áietüfkarboná­tot használunk. így 70% hozammal (nyers) 3--aniincM5-plrrolidiftoflletil-2--oxa25olidinont ka­punk: E vegyületből 185 mg-ot 155 mg 5-nitro­~l-metil-2~imidazoliI-iaIdethiddel együtt 2, órán át főzünk 3 ml absz, metanolban 6,1 ml 12,5 n metanolos Bósávval. A reakcióelegyet lehűtjük, izopropanolt adunk hozzá, és a képződött csa­padékot izopropanolból átkristályosítjuk, így 41 mg 3-(5-rtítro-l-metil-i2-imidazolil-metilénimino)­-5-pirrolidinometil-*2Uoxazolidinon-(hidrdkloridot kapunk, 220—222 °C olvadásponttal. 25. példa: A 20. példában leírt módon hexametilénimin­ből és hidrazinhidrátból 83% hozammal (nyens) l-hexametiléniminO'-3-hidrazino-2-propanolt, e vegyületből pedig dietilkarbonáttal (nyers) 3-•Hamino^5-hexametilé;ntaiw3!metil^2-oxaaolidi­nont kapunk 100% hozammal. E vegyületből 2,56 g-ot 1,86 g 5~niiro*»l-metil­-2-imidazolil-aldéhiddél 34 ml etanolban és 1,08 ml 12,5 n metanolos sósavban főzünk két órán át. Lehűtés, leszivatéa és metanolból végzett átkristályosítás után 610 mg 3-(5-nitro-«l^metil­-2-imidazolilHm, etilénimino)~5-hexametilénimino­metil-2-oxazolidinont kapunk szabad bázisként, 163—165 "^C olvadásponttal;-. A hidroklorid ol­vadáspontja 235—238 °>e. 26. példa: 390 mg 3-[5-nitro-l~(24üdroxietil)-2-imidazo­inmetüénammo]-5-dietilaminometil-2-oxazolidi­non-hidro!kloridhoz 4 ml piridinben 1 Hill di­metilformamidot és 0,23 ml benzoil-kloridot adunk. A reakcióelegyet 24 órán át tartjuk szobahőmérsékleten és 1 órán át 50 °C-on, majd 60 ml jeges vízbe öntjük. A keletkezett benzoe­savról az oldatot leszi'va'tjuk, a szűrletet etil­acetáttal mossuk és nátronlúggal meglúgosítjük. A képződött csapadékot leszivatjuk és etanolból átkristályosítjuk. így 40 mg 3-[5-nitfro-l-(2-bei4-zoiloxetil)-2-iitódai»lil-metiléniminio)-'5-dietil­ömtoametil-2-oxazolidinont kapunk, 168—170 °C olvadásponttal. 27. példa: 23 g epiklórhidrint és 41 mg 1-oktántiolt for­ráshőmérsékléten 0,5 g cinkklóriddal elegyítünk. Heves esoterm reakció ntegy Végbe. Egy óra utókezelés után 120 °C-on desztilláljuk az ele-12 gyet. Így 32 g l-klór-3-oktántio-2-propanolt ka­punk, 0,2 Hg mm nyomáson 126—136 °C for­rásponttal. Törésmutató, n25 o = 1,4830. E vegyü­letből 27 g-ot 31 g káliuínhidroxid 40 ml vizes 5 oldatával úgy elegyítünk, hogy a hőmérséklet 15 °C és 20 °C fcíteött maradjon. Két órán át szobahőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet, . majd éterrel extraháljuk, az éteres fázisokat szűrjük és vákuumban betöményítjük. A mara-10 dék desztillálásiakor 8,6 g l-oktántio-2,3-epoxi­propánt kapunk, 0,05 Hg mm nyomáson 78—81 °C olvadásponttal. Törésmutató, n2 ^ = 1,4706. Az egész anyagot 80 ^C-on hozzácsepegtetjük 10,5 g 98%-os hidrazinihidráthoz. További két 18 órán át 100 °C-on tartjuk az elegyet, majd a hidrazinhidrát "fölöslegét vákuumban eltávo­lítjuk, így kristályos higroszkópos maradékként 9,9 g l-aktántio-3-foidrazino-2-propanolt kapunk. Ezt az anyagot dietilkarbonáttal kezeljük a 20. 20 példában leírt módon. így 80% hozammal (nyers) 3-ammo-5-dktilticmetil-2-oxazolidinont kapunk. Ebből az anyagból 560 mg-ot 1 órán át fő-25 zürik 333 mg 5-nitro-l-mietil-2-imidazolil-alde­hiddel 1,2 ml absz. metanolban és 0,2 ml 12,5 n metanolos sósavban. Lehűlés után kevés vizet adunk a reakcióelegyhez, majd leszivatjuk és a csapadékot metanolos vízből kétszer átkristá-30 lyosítjuk. így 152 mg 3-(5-nitro"l-metil-2-imi­dazolil-metilénjmiiniO)-5-oktiltíometil-2-oxazolidif­nont kapunk, 101—103 Q C olvadásponttal. 35 se 55 60 28. példa: 11,8 g dietilkarbonátot adunk 120 mg nátrium 4 ml absz. metanolos oldatához, majd 16,8 g l-metils£uHoml-3-hidrazino-2-propanolt adunk hozzá. Lassan 110 0 C-ű*a melegítjük az 4ö elegyet, miközben az oldószert ledesztilláljük. A maradékot 30 ml etanollal hígítjuk, majd 10 ml 12,5 n metanolos sósavat, valamint 15,5 g 5-nitro-l-metil^2-imidazolil-aldelhidet adunk hozzá. Egy óra főzés után lehűtjük és kevés 45 vízzel hígítjuk a reakcióelegyet. A leszivatott csapadékot aceton és víz elegyéből átkristályo­sítjuk, így 7 g 3-(5-nitro-l-metil~2-imidazolil­^metilénimino)-5-metilszulfonilmetil-2-oxazoli di­nont kapunk, 216—218 °C olvadásponttal. 29. példa: 2 g 5-Tiitro-l-j(, 2-benzoiloxietil)-imidazolt, 1,15 g paraformaldehidet és 7 ml dimetilszulfoxidot bombacsőtaen 24 órán át kezelünk 110 °C-on. Az oldószer lehajtása után kapott maradékot benzollal extraháljuk. A benzolból 345 mg 5--nitiro-2-hidroxim!eti]rl-i (2-benzoiloxietil)~imida­zol kristályosodik ki 186—139 °C olvadáspont­tal. Ebből az anyagból 264 mg-ot 5 ml benzol­ban 8 órán át főzünk 656 mg ólom(tetra)-acetát­tal. Leszivatás után a szűrlethez vizet adunk, semlegesre mossuk és a szerves fázist betömé­nyítjük. így 224 mg 5~nitro-l-*(2-benzoik>xietil)­fi5 -2-imidäzolil-aldelhidet kapunk 113—114 °C ol-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom