160746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzodioxán-származékok előállítására

z íévm vánt szubsztituenseket és/vagy kettős1 kötése­ket tartalmazó vegyületekbe a kívánt es0p*n> tökat bevisszük illetve a nem kívánt szubszti­tuenseket és/vagy kettőskötéseket eltávolítjuk illetve a kívánt csoportokká alakítjuk, és adott esetben a fenti módon kapott (I) általános kép­letű szabad bázisokat savaddiciós sóikká alakít­juk, illetve kívánt esetben a kapott savaddiciós sókból az (I) általános képletű bázisokat felsza­badítjuk. R1 előnyösen hidrogénatomot jelent. Az R 1 helyén álló klóratom. célszerűen a gyűrűrend­szer 6- vagy 7-helyzetéhez kapcsolódhat. R2 és R 3 előnyösen hidrogénatomot illetve metoxi-csoportot jelent. Különösen előnyösnek bizonyultak azok az (I) általános képletű vegyü­letek, amelyekben R2 a 4-es helyzethez kapcso­lódó metoxi-csoportot vagy hidrogénatomot és/ vagy R3 a 3-as helyzethez kapcsolódó metoxi­csoportot vagy hidrogénatomot jelent. Rendkívül előnyösek továbbá azok az (I) ál­talános képletű vegyületek, amelyekben R2 és R 3 egyaránt hidrogénatomot képvisel. Az (I) álta­lános képletű vegyületekben R2 és R 3 rendsze­rint azonos csoportot jelent. R4 , R 5 és R 6 előnyösen hidrogénatomot je­lent. Amennyiben R5 illetve R 6 metil-csoportot képvisel, az (I) általános képletű vegyületek a dioxán-gyűrű aszimmetrikus szénatomján kí­vül még egy vagy két aszimmetriacentrumot tartalmaznak. Ezeket az (I) általános képletű vegyületeket optikai izomerjeik vagy racemát­jaik formájában állíthatjuk elő. Igen jó hatással rendelkeznek pl. azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben R1 R2 , R 3 , R 4 , R 5 és R 6 egyaránt hidrogénatomot jelent, vagy amelyekben R1 , R 4 , és R 5 és R 6 hid­rogénatomot, és R2 és/vagy R 3 , hidrogénatomot illetve metoxi-csoportot képvisel. Az egyik eljárásváltozat szerint az (I) általá­nos képletű vegyületeket illetve savaddiciós sóikat (II) általános képletű aminometilbenzo­dioxán-származékok illetve sóik formaldehid vagy formaldehidet leadó vegyületek és (III) ál­talános képletű ariiketonok reakciójával állítjuk elő. A reakciót az irodalomból ismert Mannich­reakció körülményei között hajtjuk végre. A (III) általános képletű karbonil-vegyületet fö­löslegben alkalmazhatjuk, és/vagy közömbös ol­dószer, előnyösen rövidszénláncú alkohol, így metanol, etanol, vagy izopropanol, éter, így dioxán, vagy szénhidrogén, így benzol, vagy nitrovegyület, így nitrobenzol jelenlétében dol­gozhatunk. Ha (II) általános képletű Szabad bázisokból indulunk ki, a reakcióelegyhez célszerűen meg­felelő mennyiségű ásványi savat adunk, illetve a reakciót ecetsav jelenlétében hajtjuk veire. A reakciót általában 20—100 C° közötti hőmér­sékleten, pl. a felhasznált oldószer forráspont­ján végezzük. Á fetíti reakció során az (I) általános- képletű vegyületek rendszerint savaddiciós sóik formá­jában képződnek. A termékek a reakcióelegy lehűtésekor kikristályosodnak, vagy a reakció-5 elegyből megfelelő oldószerrel, pl. éterrel vagy acetonnal kicsaphatok. Egy másik eljárásváltozat szerint á (II) álta­lános képletű aminometilbenzodioxán-származé-10 kokat (IV) általános képletű .ariiketonokkai rea­gáltatjuk. A (IV) általános képletű kiindulási anyagokat pl. a megfelelő ^-diaikilaminoalkil­arilketonok termikus hasításával állíthatjuk elő. A reakciót az irodalomban ismertetett körülmé­nyek között hajtjuk végre, így pl. közömbös ol­dószer, célszerűen rövidszénláncú alkohol, így metanol, etanol vagy izopropanol, szénhidrogén, pl. petroléter vagy benzol, vagy víz jelenlété­ben dolgozhatunk. A reakciót általában 15— 100 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakcióelegyhez egyes esetekben bázikus kata­lizátort, pl. alkálifémhidroxidot vagy alkálifém­alkoholátot is adhatunk. Az (I) általános képletű vegyületeket továbbá a (II) általános képletű aminometilbenzodioxán­saármazékok és az'(V) általános képletű halo­génketonok reakciójával is előállíthatjuk. Az (V) általános képletű kiindulási vegyületeket pl. a (Vila) általános képletű vegyületek és az X— 30 CHR 5 —CHR 6 —COX általános képletű halogén­vegyületek reakciójával állíthatjuk elő. Az utób­bi képletben R5 , R 6 és X jelentése a fent meg­adott, A (II) és (V) általános képletű vegyüle­tek reakcióját az N-alkilezés ismert körülmé-35 nyei között hajtjuk végre. A reakciót rendszerint közömbös oldószer, pl. szénhidrogének, így benzol, toluol, éterek, így dioxán, vagy alkoholok, így etanol vagy izopro­panol jelenlétében végezzük. Általában 20— 150 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen a fel­használt oldószer forráspontján dolgozunk. Egyes esetekben a reakciót célszerűen bázikus kondenzálószer, pl. alkálifémalkoholát, így nát­rium- vagy káliummetilát vagy -etilát, bázikus só vagy tercier amin jelenlétében hajtjuk végre. Egy további eljárásváltozat szerint a (VI) ál-0 talános képletű vegyületeket Friedel— Crafts reakcióban reagáltatjuk a (Vila) általános kéo­letű vegyületekkel. A (VI) általános képletű ki­indulási, anyagokat pl. CHR5 = CR 6—Y általá­nos képletű akrilsav-származékok — ahol R5 , R6 és Y jelentése a fent megadott — és (II) ál­talános képletű vegyületek reakciójával állít­hatjuk elő. A Friedel—Crafts reakciót az iroda­lomban ismertetett körülmények között hajtjuk végre. A (VII) általános képletű vegyületekben Y—COOH csoportot vagy átalakított karboxil­csoportot, célszerűen CO—Hal, pl. —COCl vagy —COBr, vagy —CN csoportot jelent. A reak­ciót előnyösen a (Vila) általános képletű ve­gyület fölöslege, vagy valamely közömbös oldó­tóö szer jelenlétében hajtjuk végre. Közömbös ol-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom