160710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nyálka viszkozítását az élő szervezetben a fiziológiailag legkedvezőbb értékre beállító enzimkészítmény előállítására

7 viszkozimétert használunk, mellyel 1 g nyálkából is elvégezhető a vizsgálat. A mozgó kúp szögsebessége általában úgy van beállítva, hogy 37 °C-on 12 vonást tegyen meg percemként. A skála nullától százig van beosztva és lehetővé teszi, hogy a relatív viszkozitást közvetlenül leolvassuk. A készüléket úgy állítjuk be, hogy a kezeletlen nyálka viszkozitása 100 legyen. Ezután a vizsgálandó enzimpreparátumból 0,1 ml-t adunk az 1 ml nyálkához 7,5 pH-nál. Ha az enzimátikus termék hatásos, a viszkozitás gyorsan csökkenni kezd. A viszkozitás-csökkenési értékeket az idő függvényében feljegyezve megkapjuk a viszkozitási görbét. Az enzimhatás összehasonlítására tripszint vagy kimotripszint használunk, gondosain tisztított minőségeket, melyek mg-onkén 16—20 000 A. E. egységet tartalmaznak. A bélnyálka viszkozitásának csökkenése általában 30 percen belül eléri a végső értéket, és ezért a mérés időtartamát 30 percben rögzíthetjük. Ha a nyálka ml-enként 50 A. E. enzimegységet tartalmaz, akkor a viszkozitás csökkenése 30 perc alatt 20%. ötször nagyobb enzimkoncentráció esetén, tehát nyálka ml-enként 250 A. E. egységnél, a viszkozitás csökkenése azonos körülmények között 40— 60%-os. A borjú vagy a sertés Tjébiyálkája egyébként állatonként változik, és emiatt a viszkozitás mérések is eléggé szórnak. Ha a mérési eredmények nagyon eltérőek az előző mérésektől, a nyálkamintát kicseréljük, vagy lecsapásos kezeléssel tisztítjuk és utána szuszpendáljuk. Mindegyik nyálkamintánál meghatározzuk, hogy 250 A. E. enzimegység milyen viszkozitáscsökkenést idéz elő 1 g nyálkánál. Ha ez a viszkozitás-csökkenés 35 és 65% között van, előnyösen 40 és 60% között, akkor a vizsgált enzimikészítmény RMV-próba szerint megfelelő minőségű és képes a nyálka viszkozitását a kívánt optimális fokra csökkenteni. Az 1. ábrán bemutatunk egy viszkozitás-görb^*, melynél az egyik tengelyre az időt percekben, a másik tengelyre pedig a viszkozitás %-os csökkenését visszük fel. Az ábrán látható görbék közül az l.-es a tripszin által kiváltott csökkenést, a 2.-es a kimotripszin által kiváltott csökkenést mutatja be, a 3.-as egy olyan enzimé, amelynek RMV-próbája nem megfelelő (papain), a 4.-es egy olyan enzimé, mely kielégítő RMV-próbát adott, ez a Streptomyces fradiae enzimje, és végül az 5.-ös egy olyan enzimé, melynek RMV-próbája nem kielégítő, mert a hatás túl erős volt (Bacillus subtilis enzimje). Az enzimeket állattáplálékokban kipróbáltuk és a kapott eredményeket az 1. példában írjuk le. c) Alkalmazási mód Az enzimkészítményeknek az a tulajdonsága, hogy a nyalkák viszkozitását szabályzóit módon 8 csökkenteni tudják, azon alapszik, hogy a nyálkában levő makromolekulák, a mucinok és a mukopoliszacharidok protein-hídjait elbontjáK. Az enzúnkészítmények a proteineket egészen a S polipeptid-tádiumig bontják le, de a lebontást nem folytatják az aminosavakig. E megjegyzéssel közvetve jellemezhetjük azokat a termékeket, melyeknek RMV-próbája kielégítő: ezek olyan készítmények, melyek ké-10 pesek a nyálka proteinjeinek és esetleg más poHpeptid-stádiumig bontják le, de a lebontást tidek közepes nagyságúak, kb. akkorák, mint a tripszinnel vagy a kimotripszinnel kapható lebontási termékek azonos fehérjékből kiin-15 dúlva. A közvetett és közvetlen meghatározási módszerekkel kapott eredmények nem teljesen azonosak, de nagy vonalakban egyezőek, alkalmasak arra, hogy a különböző eljárásokkal ka-20 pott termékek közül kiválogassuk azokat, melyek megfelelő RMV-próbát adnak. R. M. V.-próba leírása 25 A találmányunk szempontjából alkalmasnak minősíthető készítménynek két feltételt kell kielégítenie, ezeknek egyike a RMV-próba. A másik feltételt az 1. példában később fogjuk le-30 írni; lényege az, hogy a készítmény érzéketlen a tripszingátlókkal szemben. Az enzimtartalmú készítményeknek csak egy kis részét teszik ki azok a termékek, melyek 36 megfelelő RMV-próbát adnak. Az enzimkészítmények nagy részének viszkozitás-csökkentő hatása vagy túl alacsony, vagy túl magas. Az RMV-próbát kielégítő készítmények között is csak egy kis rész az, amely a második feltétel-40 nek a tripszingátlókkal szembeni érzéketlenségnek is megfelel. Az enzim jól jellemezhető azzal, hogy megfelel az említett kettős felételnek. A következőkben (1. példában) ismertetni fagjuk azokat a 45 tapasztalatokat, melyek e kettős előfeltételt kielégítő enzimkészítmények alkalmazásánál mutatkoztak az állatok növekedésének kedvező befolyásolásában, a tápszerek, állatgyógyászati vagy dietetikus szerek hatásosságának emelésé-5Q ben. A példában ismertetünk ellentétes tapasztalatokat is. Azok a készítmények, melyek e két előfeltételt nem elégítik ki, kedvezőtlenül befolyásolják az állatok növekedését, esetleg hatásuk csak kismértékű és nem egyenletes. 55 Az ilyen termékek hatása nem jobb, mint takarmány-adalékként régebben is ajánlott enzimkészítményeké, amelyek nem terjedtek el a piacon éppen hatásuk közepesvolta miatt. Az előzőekben ismertetett két előfeltétel fi-60 gyelembevételével jól lehet az enzimkészítményeket szelektálni; gyors és hatásos módon kiválaszthatók azok a készítményeik, melyek nagy valószínűségi százalékkal biztosítani tudják a 65 kívánt cél elérését. Ezzel a kiválasztási mód-4