160656. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3-oxo-A,19- bisz-nor-B-homo-szteroid-5(10)-én vegyületek előállítására

tautomérjét erős bázissal reagáltatjuk és kívánt esetben a kapott vegyületben jelenlevő ketá­lozott oxocsoportot felszabadítjuk és/vagy az esetleg jelenlevő észterezett vagy éterezett hidr­oxilcsoportot hidrolizáljuk és/vagy az esetleg jelenlevő 17-oxo-csoportot — adott esetben egy telített vagy telítetlen rövidszénláncú alifás szénhidrogéngyök bevezetése közben — redu­káljuk és/vagy a kapott vegyületben esetleg jelenlevő szabad hidroxilcsoportot észterezzük vagy éterezzük. Erős bázisként a fenti reakcióhoz bármely erős szervetlen bázis, pl. alkálihidroxid, mint nátrium-, kálium- vagy lítiumhidroxid, alkáli­alkoholát, pl. kálium-terc.-butilát vagy nátrium-metilát vagy -etilát, vagy pedig erős szerves bázis, pl. nyíltláncú vagy gyűrűs tercier vagy szekunder amin, mint trimetilamin, tri­etilamin vagy piperidin alkalmazható. Az eljárás útján kapott termékekben kívánt esetben az esetleg jelenlevő észterezett vagy éterezett hidroxilcsoportot vagy ketálozott oxo­csoportot hidrolitikus hasításnak vethetjük alá. A 17-helyzetben álló szabad oxocsoport pl. va­lamely komplex könnyűfémhidriddel, különösen alkálifémbórhidriddel vagy Iítium-tri-terc.-but­oxi-alumíniumhidriddel szelektíven 17-hidroxi­-csoporttá redukálható- Redukálhatjuk azonban ezt az oxocsoportot valamely rövidszénláncú alifás vegyület fémszármazékával, különösen egy Grignard-vegyülettel vagy egy alkálifém-, pl. lítium- vagy nátriumszármazékkal is, ami­koris a megfelelő 17tt-helyettesített 17/3-hidr­oxi-vegyülethez jutunk. A szabad hidroxilcso­portok a szokásos módszerekkel észterezhetők vagy éterezhetők; erre a célra különösen a fentemlített savak, azok anhidridjei vagy halo­genidjei ill. a fentemlített alkoholok alkalma­sak. A találmány értelmében felhasználásra kerülő kiindulóanyagok vagy már ismert vegyületek, vagy Önmagukban ismert módszerekkel, pl. a megfelelő 3,6-dioxo-5,10-epoxi-szteroidok 6--tozilhidrazonjainak nitrogénleadás köziben tör­ténő fragmentálása és az így képződött 5,6--kettőskötés redukciója útján nyerhetők. A találmány kiterjed az eljárás oly kiviteli módjaira is, amelyek során valamely kiinduló­anyagot az adott reakciókörülmények között képezünk vagy pedig só vagy más származék alakjában alkalmazunk, továbbá amikor vala­mely, az eljárás bármely lépésében közbenső termékként nyerhető vegyületből indulunk ki és csupán a végtermékig még hátralevő reak­ciólépéseket folytatjuk le. Az új vegyületek a gyógyászatban pl. a szo­kásos alakú gyógyszerkészítményekké kiszerelt állapotban kerülhetnek felhasználásra; e ké­szítmények a hatóanyagot szabad állapotban vagy adott esetben só alakjában, enterális, vagy parenterális beadásra alkalmas szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony vivőanyag kíséretében tartalmazzák. A készítmények elő-4 állítására oly vivőanyagok jönnek tekintetbe, amelyek az új hatóanyagokkal nem reagálnak, mint a víz, zselatin, tejcukor, keményítő, szte­arilalkohol, magnéziumsztearát, talkum, .növé-5 nyi olajok, benzilalkoholok, gumi, propiléngli­kolok, vazelin vagy más ismert gyógyszer-vivő­anyagok. A gyógyszerkészítmények pl. tabletta, drazsé, kapszula, vagy folyékony készítmény­ként oldat, szuszpenzió vagy emulzió alakjában j0 készíthetők el. E készítményeket adott esetben sterilizálhatjuk és/vagy segédanyagokat, mint tartósító-, stabilizáló-, nedvesítő-, emulgálő­vagy oldásközvetítőszereket, az ozmózisos nyo­más megváltoztatására alkalmas sókat vagy 15 puffereket is adhatunk hozzájuk. Tartalmaz­hatnak továbbá ezek a készítmények egyéb gyógyászati szempontból értékes anyagokat is. E gyógyszerkészítmények előállítása önmaguk­ban ismert módszerekkel történhet. 20 A találmány szerint előállítható új vegyületek takarmányozószerekben vagy takarmány-adalé­kok alakjában is alkalmazhatók. Az ilyenek elkészítésére a szokásos hígítószerek kerülhet­nek alkalmazásra; célszerűen pl. takarmányo-25 zószereket alkalmazhatunk hígítószerként. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a 3Q találmány köre semmiképpen sincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a hőmér­sékleti adatok Celsius-fokokban értendők. J5 1. példa: 2,18 g 3,10,17-trioxo-5,10-szeko-ösztránt 30 ml metanolban enyhe melegítés közben oldunk, 950 mg kálium-terc.-butilátot adunk hozzá és „ az elegyet szobahőfokon 2 óra hosszat állni hagyjuk. A kapott színtelen oldatot vízzel, majd 1 :4 arányú metilénklorid-éter eleggyel hígítjuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük és vízzel háromszor mossuk.A mosóvizet meti­. lénklorid-éter eleggyel még háromszor extra­háljuk. Az egyesített szerves oldószeres kivo­natokat szárítjuk és vízsugár-vákuumban be­pároljuk. 2,1 g nyers 3,17-dioxo-A-nor-B-,homo­-ösztr-5(10)-ént kapunk, ezt éter és petroléter elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott tiszta vegyület 107—109°-on olvad- [a]20 D =+71° (c = 0,924). Infravörös színkép: sávok többek között 5,76, 5,92, 6,14, 9,50 és 55 12,15 mikronnál. Ibolyántúli színkép: „ Xmax = 244 (£=14800). 60 A fenti példa szerinti eljárás kiindulóanya­gát pl. az alábbi módon állíthatjuk elő: 12,38 g 3,3-etiléndioxi-,10,17-dioxo-5,10-szeko­ö5 -ösztr-5-in 1,200 liter etanollal készített oldatát 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom