160642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1,2-dihidroxibenzol monoétereinek előállítására

MAGTAR NÉTKÖZTAÜSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 160642 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1970. IV. 03. (BA—2386) Német Szövetségi Köztársaság-béli elsőbbségei: 1969. IV. 05. (P 19 17 602.4); 1969. XII. 11. (P 19 62 091.8) Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1973. X. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 43/22 ' r.-.,»!'• Jin-* Feltalálók: Dr. Sutter Wilhelm vegyész, Leverkusen, Dr. Wedemeyer Karl-Friedrich vegyész, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbenfabriken Bayer AG. r Leverkusen, Kémet Szöveteégi Köztársaság Eljárás az 1,2-dihidroxifoenzoI moiioétereinek előállítására A találmány tárgya új eljárás az 1,2-dihidr­oxibenzol ismert monoétereinek előállítására. Az 1,2-dihidroxibenzol monoétereit általában kétfajta eljárással állítják elő: a) az 1,2-dihidroxibenzol alkilezőszerekkel, 5 mint alkiíhalogenidekkel történő részleges alki­lezésével lúgos közegben. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy szelektivitása nem megfelelő. Emiatt az 1,2-di­íhidroxibenzolból és az alkilezőszerekből tekin- 10 télyes mennyiség nem értékesíthető diéter-mel­léktermékek alakjában veszendőbe megy. b) A második eljárás során o-aminofenilalkil­éferekből diazotálással és főzéssel készítik a kí­vánt termékeket, amikor különösen szekunder 15 alkoholok étereinél a szükséges erősen savas közeg miatt jelentős mennyiségben éter lehasa­dása történik. Az ó-aminofenilalkilétereket az o-nitrofenolok alkilezésével és redukálásával vagy o-nitroklórbenzolból alkothalatokkal törté- • 20 nő reakcióval és a nitro-csaport redukciójával állítjuk elő. Azt találtuk, hogy az 1,2-dihidroxibenzol mo­noétereit egyszerű műszaki eszközölíkel és jó 25 hozammal lehet előállítani, ha az (1) általános képletű 1,2-ciklohexándion monoenolétereit — amely képletben R szubsztituens adott esetben alkoxi-csoportokkal helyettesített alifás- vagy aralifásgyök — kénnel, adott esetben valamely 30 iners oldószer jelenlétében dehidrogénezzük. Előnyös módon a képződött pirokateohin-mono­alkilétert képződésének ütemében ledesztillál­juk. R alifás gyökként 1—12 szénatomos, előnyösen 1—6 szénatomos egyenes vagy elágazó szén­láncú alkilgyökök jönnék számításba. Az alifás gyökök lehetnek természetesen a gyűrű-rend­szerben 5—8 szénatomot tartalmazó cikloalifás gyökök is. Az 1—4 szénatomos alkoxi-gyökökkél helyettesített alifás R szubsztituensként pl. a metoxietil-, 3-metoxíbutíl- vagy 1,3-dietoxi­-izopropil-gyököt említjük. Aralifás gyökként az alifás részben 1—4 szén­atomot és aromás gyökként fenilgyököt tartal­mazó csoportokat részesítjük előnyben. Aralifás csoportként a benzil-gyökön kívül előnyösen a feniletil-gyoköt soroljuk fel. 1 mól monoenoléterre számítva előnyösen kb. a sztöchíometrikusan szükséges kénmeny­nyiséget használjuk. Kénhiány esetén a mono­enoléter egy része nem dehidrogéneződik és ez iners oldószerként vesz. részt a reakcióban, míg kénfelesleg a reakciósebességet megnövelheti. A reakció hőmérséklete kb. 150—350 °C, elő­nyösen 200—300 °C között van. Magas forrpon­tú pirokatechin-monoéterek esetében előnyös lehet a forraspo<níat vákuum alkalmazásával csökkenteni. 16064:2

Next

/
Oldalképek
Tartalom