160609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termesztőaljzat előállítására étkezési gombák, főleg Pleurotus-félék termesztéséhez
160609 5 6 1—2 naponként legalább kétezer megismételjük, a rakat hő- és nedvességtartalmának megőrzéséről pedig adott esetben impermeábilis védőréteggel, pl. műanyagfóliával való letakarással gondoskodunk. A rakat átforgatásakor a nedvesség pótlásáról előnyösen forróvizes locsolással gondoskodunk, a rakathoz pedig az önmelegedés fokozására adott esetben nitrogéntartalmú műtrágyát adagolunk. E módszer további ismérve, hogy az alkalmazott vegyianyag, pl. kéndioxid hatására keletkező savakat bázikus kémhatású adalék, pl. mészvfz, kalciumkarbonát, stb. segítségével közömbösítjük. A találmány szerinti eljárás egy negyedik kiviteli változatánál a hordozóanyag és az adalékanyag keverékének mikroflóráját nedvesség és hő együttes hatására vegetatív állapotba hozzuk, és így a termesztés szempontjából káros mikroorganizmusok, pl. penészgombák spóráit mesterségesen kicsíráztatjuk, majd a más kicsírázott spórájú mikroorganizmusokat azok életképességét meghaladó újabb hőhatással megszüntetjük, és ezáltal a termesztés számára kedvező csíraszámgyérítést hajtunk végre. E negyedik módszernél mind a kicsíráztatáshoz, mind pedig a csíraszáimgyérítéshez a szükséges hőmérsékleti tartományt előnyösen a rakat magasságának szabályozásával állítjuk be, melyhez adott esetben mesterséges hőhatást szuperponálva a kicsíráztatás, illetve a csíraszámgyérítés hatékonyságát fokozzuk. A kicsírázott spórájú káros mikroorganizmusokat az önmelegedésen kívül addicionált hővel és/vagy vegyianyagokkal is kezeljük, és ezzel a csíraszámgyérítés hatékonyságát fokozzuk, vegyianyagként pedig fungicid és/vagy inszekticid hatású, de legalábbis fungisztatikus hatású anyagot használunk. E negyedik módszernél a kicsíráztatási periódusban a termesztőaljzat szárazon aprított hordozóanyagát és porított adalékanyagát szárazon összekeverjük, e keveréket 80—160%, előnyösen 100—120% közötti nedvességtartalomig nedvesítjük, a nedves keveréket a káros mikroorganizmusok spóráinak kiesíráztatása érdekében 15—40 °C közötti, előnyösen 25—35 °C közötti hőmérsékleten tartjuk, amely hőmérsékleti tartományt a nedvesített keverék 20—90 cm közötti, előnyösen 30—70 om közötti rakatmagasságával szabályozzuk be, ezt követően az így kezelt keveréket 20—50 órán át pihentetjük, hő- és nedvességtartalmának megőrzéséről pedig adott esetben impermeábilis védőréteggel, pl. műanyagfóliával való letakarással gondoskodunkv A csíraszámgyérítési periódusban a termesztőaljzatot minden irányban legalább 160 cm méretű rakatba rakjuk, melynek segítségével a csíraszáimgyérítéshez szükséges önmelegedés minimális feltételét biztosítjuk, hatékonyságának fokozására pedig a rakatba vagy a rakat köré járulékosan hőt, levegőt, és adott esetben nedvességet juttatunk oly módon, hogy a rakatba vagy a rakat köré gőzt vagy 70—100 °C-ú, előnyösen 80—90 °C-ú és célszerűen legalább 85% páratartalmú tiszta levegőt vagy gőzt és levegőkeveréket fúvatunk be, amelyhez adott esetben fungicid, és/vagy inszekticid hatású vegyianyagot, pl. kéndioxidot, vagy legalábbis fungisztatikus hatású vegyianyagot, pl. kálciumkarbonátot adagolunk, a rakatot pedig célszerűen szilárd, előnyösen hőszigetelő tulajdonságokkal bíró térelhatároló szerkezettel vesszük körül. E negyedik módszernél csupán természetes önmelegedés esetén a rakatot 2—3 nap elteltével átforgatjuk, ezt az átforgatást újabb 2—3 naponként legalább egyszer, de előnyösen kétszer megismételjük, a rakat hő- és nedvességtartalmának megőrzéséről pedig adott esetben impermeábilis védőréteggel, pl. műanyagfóliával való letakarással gondoskodunk. Mesterséges hőkezelés esetén a rakatot 1—2 nap elteltével forgatjuk át, ezt az átforgatást újabb 1—2 naponként legalább egyszer, de előnyösen kétszer megismételjük, a rakat hő- és nedvességtartalmának megőrzéséről pedig adott esetben impermeábilis védőréteggel, pl. műanyagfóliával való letakarással gondoskodunk. E negyedik módszernél is — amennyiben járulékosan vegyianyagot is hasanálunk — az alkalmazott vegyianyag, pl. kéndioxid hatására keletkező savakat bázíkus kémhatású adalék, pl. mészvíz, kálciumkairbonát stb. segítségével közömbösítjük. A négy eljárás mindegyikénél a csíraszámgyérítés során a rakatot zárt, szilárd padozatú, előnyösen betonozott padozatú és célszerűen lefolyóval ellátott helyiségben tároljuk. A három utóbb említett módszeméi — vagyis ahol az önmelegedés hatását addicionált hővel szuperponáljuk — a csíraszámgyérítés során a járulékos hőt, levegőt, gőzt és adott esetben gázt célszerűen a padozaton elhelyezett vagy abba besüllyesztett, csöveket tartalmazó szellőző-hőközlő rendszer segítségével fúvatjuk be. Egy másik lehetséges megoldás szerint a csíraszámgyérítés során a járulékos hőt, levegőt, gőzt és adott esetben gázt a rakatot befogadó térbe vezetjük be. A négy módszer bármelyike esetén a csíraszámgyérítési művelet befejeztével a helyiséget fertőtlenítjük, és a termesztőaljzatot ugyancsak fertőtlenített impermeábilis fóliákba, pl. műanyagzsákokba töltjük, majd a zsákok tartalmának legalább 35 °C-ra való lehűlése után a termesztőaljzatot a termesztendő gabona micé-Mumával önmagában ismert módon beoltjuk, és ezzel az aljzatot a termőre fordításhoz előkészítjük. A találmány szerinti csíraszámgyérítésen alapuló teranesztőaljzat előállítási eljárás legfőbb előnye, hogy a csíraszámgyérítés segítségével a termesztés biztonsága nagymértékben fokozható. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3