160560. lajstromszámú szabadalom • Folyékony kompozició fémfelületek oxid- és karbonátmentesítésére

3 fémtárgyak védelmére. További hátrány, hogy a bevonat rideg, hajlamos a lepattogziásra, és csak az egész tárgy bemerítése útján alakít­ható ki. Az elektrokémiai rozsdátlanítást savas vagy lúgos oldatban egyen- vagy váltóáram segítsé­gével végzik. E módszer hátránya, hogy egy­részt imagát az alapfémet is oldja, másrészt kü­lönleges berendezést igényel, és nem alkalmaz^ ható üreges testek vagy bonyolultabb felületi kiképzésű tárgyak rozsdátlanítására. Ugyancsak a inai napig megoldatlan problé­ma zárt rendszerben a rozsda vagy reve, de különösképpen a kazánkő és a vízkő roncsolás­mentes eltávolítása. Az eddig ilyen célra hasz­nált készítmények ugyanis nemcsak a rozsdát, revét vagy kazánkövet távolítják el, hanem magát az alapanyagot is oldják. Az ilyen célra használt ismert készítmények további hátránya, hogy ha nem távolítják őket tökéletesen el a fémfelületről, 'továbbra isi kifejtik íagnesszív hatásukat, ami egyrészt a berendezés teljes tönkremeneteléhez vezethet, másrészt esetleg súlyos baleseteket, pl. kazánrobbanást okoeíhat. Az eddig ismert eljárások, ill. készítmények mindegyike csak egy feladat megoldására al­kalmas, mert vagy a felület tisztítását, vagy védőréteg kialakítását képes csak megoldani. így amelyik készítmény el tudja távolítani a vastagabb rozsdaréteget is, nem alkalmas egy­úttal a fém felületén védőréteg kialakítására; az olyan készítmény pedig, amely védőbevona­tot alakít ki, nem tudja eltávolítani a felületen már meglevő rozsda- vagy reve-réteget. így régóta fennáll az igény olyan eljárás, ül. készítmény iránt, amely lehetővé tenné a fém­felületek tisztításával egyidejűleg felületi védő­bevonat kialakítását is káros utóhatás veszélye nélkül. A találmány célja olyan kompozíció kidol­gozása volt, amely az ismert megoldások hátrá­nyainak kiküszöbölése mellett lehetővé teszi fémfelületek oxid- és karboniátmentesítését olyan módon, hogy a fémtárgy felületén egy­idejűleg védőbevonat alakul ki, és a tárgy ere­deti mérete gyakorlatilag változatlan marad. A találmány szerinti eljárásinak tehát egyrészt lehetővé kell tennie a tisztítandó fémfelületről az oxid- és karbonátrétegek maradéktalan el­távolítását, másrészt a megtisztított fémfelüle­ten egyidejűleg olyan védőréteget kell kiala­kítania, amelyre az eljárás során alkalmazott anyag semmiféle káros hatást nem fejt ki. A találmány értelmében felhasználásra kerülő szernek tehát mindaddig, amíg reve, rozsda, kazánkő vagy vízkő van a felületen, tisztító­szerként kell hatnia, a szennyezők eltávolítása után azonban rögtön olyan védőhatást kell ki­fejtenie, amely meggátolja a fémfelület oldó­dását. A teláimiány szerinti készítmény kidolgozása során az is célunk: volt, hogy szobahőmérsék-4 lettől 100 °C-ig egyaránt hatásos szert kapjunk anélkül, hogy a fémfelület méreteiben változás következne be. A találmány alapja az a felismerés, hogy a 5 foszfátionokat dnkionokkal, továbbá mangán­és/ivagy fluoridionokkal együtt tartalmazó vizes oldatok speciális adalékok jelenlétében nemcsak az oxid- és karbonát-bevonatot távolítják el fémfelületekről, azok méretváltozása nélkül, ha-10 nem egyidejűleg olyan bevonatot is kialakí­tanak a fémfelületen, amely önmagában véd korrózióval szemben, és egyúttal kitűnő alapot is képez mind festékek, mind elektrokémiai bevonás; számára. 15 A találmány folyékony kompozíció fémfelü­letek előkezelés és méretváltozás nélküli oxid­es karbonátmentesítésére, felületi védőréteg egyidejű kialakításával, amelyre jellemző, hogy 20 literenként 90—650 g foszfor-savat, 1—70 g cinkiont, 0—25 g tiokarbamiddt, 0—12 g kal­ciumiont, 0—50 g mangániant, 1—150 ml szul­fitszennylúgot, 0,3—20 g fluorid-iont, 0—25 g vasiont és 25—250 ml zsíroldószert tartalmaz, 25 továbbá adott esetben inhibitorokat, gyorsító­kat és/vagy passzivátorokat, valamint adott esetben inert töltő- és/vagy kötőanyagokat tar­talmaz. 20 A találmány szerinti kompozíció egy előnyös kiviteli alakja literenként 250—450 g foszfor­savat, 10—40 g cinkiont, 3—12 ml szulfitszsnny­lúgot, 4—12 g fluorid-iont és 50—150 ml zsír­oldószert tartalmaz. 35 Igen előnyösnek találtuk mind felülettisztító, mind korrózióvédő hatás szempontjából az olyan készítményt, amely foszforsav, cirikibn, szulfit­szennylúg, fluorid-ion és zsíroldószer mellett literenként még 2—10 g tiokarbaímidot, 2—6 g 40 kalciumiont és 5—20 g mangániont is tartalmaz. A kezelt fémtárgy méretállandósága szem­pontjából rendkívül előnyösnek találtuk az olyan készítményt, amely a foszforsav, cinkion, tiokarbamid, fealciumion, mangánion, szuMt­szennyMg, fluorid-4on és zsíroldószer mellett 7—12 g/l vasiont is tartalmaz. A találmány szerinti készítményt célszerűen úgy állítjuk elő, hogy a szilárd komponenseket hozzáadjuk a folyékony komponensek elegyé-50 heZ " A foszforsav-oldatot célszerű 50—70 °tC-ra felmelegíteni, majd hozzáadni a szuMitszenny­lúgot. Az így nyert oldathoz adjuk azután ke­verés közben a fémionokat adó szilárd oxido­kat, karbonátokat vagy fémeket, illetve fém­ötvözeteket, továbbá adott esetben az inhibito­rokat, gyorsítókat és/vagy passzivátorokat. A zsíroldószert célszerű akkor beadagolni, amikor a többi komponensből már homogén oldat kép-60 ZŐdÖtt A cinkionokat cinkoxid, ciinkfcarbonét vagy fémcink alakjában, a mangániondkat mangán­karbonát, mangánoxid (MnO), fémmangán vagy 65 ferromangán alakjában, a kalciumionokat kak-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom