160553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet talpfacsavarok vagy sínszögek rögzítésére

5 pálcsák révén különösen hatásos merevítést lehel elérni és egyben elegendő tenet lehet létesíteni a 'csavar vagy szeg, valamint a lyukfal között kialakítandó műgyantaköpeny számára, mámel­lett ezen műgyantaköpeny részére az említett 5 pálcák tengelyirányú fegyverzetet, azaz erősítést is nyújtanak. Ez a megerősítés különösen a csavarok esetében jelent előnyt, mivel a mű­gyantaköpenyt, amely a lyukban kialakult, a csavarmenetek jelentősen elgyengítik és ezen a 10 módon az egyes csavarmenetekbe belenyúló műgyantagyűrűket egymással összeköttetésiben lehet tartani. Csavarok esetéin .az említett mere­vítést legjobban három pálca segítségével ér­hetjük el, -melyek a csavar kerülete mentén 15 egyenletesein vannak elosztva. Abban az eset­ben, ha négyszögikeresztmetszetű sínszegekről van szó, célszerű négy ilyen pálcát alkalmazni. Az eljárásnak síncsavarok esetén történő al- 20 kal-mazásalkor a lyukat olyan átmérőjűre fúrjuk •fel, amely legalább akkora, mint a csavar külső átmérője, úgy hogy javítás alkalmával az egész korhadt anyagrész eltávolítható. Ka a lyukat olyan átmérőjűre fúrjuk fel, amely körülbelül 25 a csavarmenetet külső átmérőjének felel meg, a pálcák bele préselődnék a faanyagba és a csupán a csavarmenetekbe benyúló egyes gyű­rűkből álló műgyanta-köpenyt egyetlen egységgé egyesítik. Az az átmérő azonban, amelyre a 30 lyukat felfúrjuk, attól is függ, hogy milyen mélyen lehet ezeket a pálcákat a faanyagba be­préselni. Általában előnyös, ha a lyuíkat olyan átmérőre fúrjuk fel, hogy összefüggő műgyanta­köpeny jöjjön létre, s ugyanakkor megfelelően 35 erős pálcákat lehessen a lyukba behelyezni. A találmány szerinti eljárást célszerűen úgy kell foganatosítani., hogy a pálcák hatásos •át­mérője 10O%ntól 500%-kal — előnyösen körül­belül 400%-kal — nagyobb tegyen, mint a 4fl lyukátmérő, valamint a hatásos csavar-, illetve szöigátmérő -közötti különbség fele. Itt a pálcák hatásos átmérőjén azoknak azt az átmérőjét kell érteni, amelyekbe a csavarok .belekapasz­kodnaik, illetve amelyeken a szegek felfeksze­nek, ugyanakkor a csavarok hatásos átmérője alatt a csavarmenet külső átmérőjét értjük. Az ezen eljárás foganatosítására szolgáló, ta­lálmány szerinti szerkezetet azzal lehet jelle­mezni, hogy a betét egyetlen rúdanyagból meg- 50 felelően meghajlított egység. A pálcáknak egyet­len egységbe való összefogása azt az, előnyt nyújtja, hogy az egységet a lyukba könnyű behelyezni és mindenek előtt azt is, hogy biz­tosítva van a pálcák egyenletes eloszlása a gg lyukfal palástja mentén anélkül, hogy erre a szerelésikor ügyelni kellene. A betétet -célsze­rűen úgy méretezzük, hogy azok a lyukmély­ségnek csak egy részén nyúljanak végig, ami­kor a lyuk alján felfekszenek. Ezáltal egyrészt g() a szerelést lehet megkönnyíteni, másrészt pedig létrehozhatjuk a felső lyuikperemnél az össze­függő, s a betétek -által nem megszakított mű­anyagréteget, amely a lyuk tökéletesebb el­tömítését biztosítja. 65 8 A találmány szerint a pálcák egyenetlen keresztmetszetűek is lehetnék, miáltal egyrészt a lyukfalon való jobb rögzítést, másrészt a csa­varokba, illetve szögekbe való jobb beleakasz­kodást lehet biztosítaná. Ezek & pálcák cél­szerűen csavart szögletes anyagból, például csa­vart négyszöganyagból -állnak. Ebben az eset­ben a pálcák hatásos .átmérőjét a keresztmet­szet átlója határozza meg. Csavarokhoz való alkalmazás esetén a talál­mány szerinti eljárás akként is megvalósítható, hogy a lyukba egy csavarrugó alakú betétet helyezünk, melynek vastagsága erősebb, mint a menetmélység, külső átmérője kisebb vagy azonos a furatátmérővel, s végül belső átmérője legalábbis a bemeneti oldalon olyan nagy, hogy a csavar első menetét Ibele lehessen csavarni, a továbbiakban azonban kisebb, mint a csavar magátmiérője a középső tartományban. A csat­varnak a betétbe történő beesa varasakor a betét ki fog szélesedni és ibelepréselődik az egészséges faanyagba. A továbbiakban azután a betét a csavarral együtt csavarodik bele a lyukba; ily módon a betét révén egy új csavarmenet fog létrejönni, amely a csavar menetei között helyezkedik el és belevágódik a fába, vagy egyéb anyagba. Talpfáknak alátétlapokkal való összecsavarása esetén vasúti felépítményekhez, a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló utóbb leírt szerkezet lényegében véve azzal jellemez­hető, hogy a betét deformálatlain állapotában csavarrugó-alakot mutat, melynek vastagsága nagyobb, mint az ászokcsavar menetmélysége, belső átmérője kisebb, mint az ászokcsavar kö­zepes menetátmérője, -mimellett azonban a belső átmérő, legalábbis a betét első meneténél egyen­lő vagy nagyobb, -mint a kúpos heggyel ki­alakított ászokcsavar első menetének magát­mérője, továbbá, hogy a betét külső átmérője annak középső tartományában azonos, vagy ki­sebb, mint az alátétlemez furatainak átmérője. A találmány — mint említettük — azzal az előnnyel jár, hogy talpfákban levő csavarlyuka­kat az alátétlemezek kicserélése és kivétele nél­kül, a helyszínen fel lehet újítani úgy, hogy a munka ideje -a minimálisra csökkenthető és ki van zárva a nyomtáv-változás lehetősége, to­vábbá, hogy ugyanazokat a -csavarokat lehet felhasználni, amelyek már meglazultak és hogy a munkaszükségletet a lehető legkisebb értékre csökkentettük. A továbbiakban a találmányt olyan kiviteli példák keretében magyarázzuk el részletesebben, amelyek alátétlemezeknek talpfákkal való csa­varos -összekötésére vonatkoznak vasúti fel­építményeknél. Ehhez ábráinlkat használjuk fel, amelyek közül az 1. ábra a találmány szerinti módon rögzített síncsavart mutatja hosszmetszetben, a .2. ábrán az 1. ábra II—-II vonal menti met­szete látható, a ;Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom