160540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék aszférikus optikai felületek gyártására

160540 3 4 Aszférikus optikai felületeknek aszferoidikus felületű mesterdarabbal való ellenőrzése rendkí­vül bonyolult, hiszen tökéletes vizsgálati etalont kell készíteni. Ezen túlmenően nehézséget jelont az etalon tengelyének a vizsgált részek irányá­ban történő pontos beállítása is. Aszférikus felületeik síküveg vagy gömbfelüle­tek segítségévél való ellenőrzésénél a felületi mi­nőség kiértékelését az interferencia képek rosz­szul azonosítható mintával való összehasonlítá­sával végzik. Ez a módszer a felületi minőség megítélését csak korlátozott felület esetében biz­tosítja, az egyes interferenciaképeket ki kell ér­tékelni, azokat össze kell hasonlítani a tervező által előírt etalonnal, majd ennek alapján kell számítani az eltérést. Ez a számítás és mérés ter­mészetesen rendkívül munkaigényes, nagy pon­tosságot igényel és ebből kifolyólag drágává te­szi az aszférikus optikai felületek gyártását. Valamennyi eddig ismert vizsgálati eljárás kö­zös hibája, hogy a vizsgálni kívánt felület és a mesterdarab felülete érintkezik egymással, azok egymáshoz nyomódnak, ami azt eredményezi, hogy a gyártani kívánt aszférikus felület kar­colódik, meghibásodik. A találmány célja olyan eljárás és készülék ki­alakítása amelynek, segítségével az aszférikus optikai felületek, kiküszöbölve az eddigi eljárás sok és készülékek hibáit és hátrányait, jelentő­sen rövidebb idő alatt pontosabban és tévedés veszélye nélkül előállíthatók legyenek, továbbá, hogy ezáltal a tervező által előírt felület teljes pontossággal legyártható; legyen, azaz az ily mó­don gyártott optikai elemeik csereszabatossága biztosítva legyen. A találmány tehát eljárás aszférikus optikai felületek gyártására, amelynél a felületek gyár­tás közbeni vizsgálatát mesterdarab segítségével kapott interferencia képek útján végezzük és amelynél mesterdarabként a vizsgálandó aszfé­rikus felületet lefedő legalább egy szférikus fe­lületet használunk. A találmány lényege abban van, hogy a szfé­rikus mesterdarab és a gyártandó aszférikus fe­lület matematikai eltérései alapján előre meg­határozzuk a mesterdarabon megjelenő interfe­rencia körök helyét, azokat a mesterdarabon vagy a mesterdarab optikai képében etalont ké­pező jelekkel kijelöljük és a vizsgálandó aszfé­rikus felület, valamint a mesterdarab közötti el­térésekből adódó interferencia gyűrűket a mes­terdarabon vagy annak optikai képében kijelölt etalon jelekkel hasonlítjuk Össze és az eltérések alapján végzett helyesbítésekkel, valamint újbó­li összehasonlító vizsgálatokkal fejezzük be a gyártást. A találmány szerint előnyös, ha a kívánt in­terferencia helyek jeleivel ellátott szférikus mes­terdarab és a vizsgálandó aszférikus felület kö­zött legalább egy távolságtartó testet helye­zünk el. A találmány egyben készülék a találmány sze­rinti eljárás foganatosítására, amelynél a mes­terdarab szférikus felületként van kiképezve. A találmány lényege itt abban van, hogy a mes­terdarab a közötte és a gyártandó aszférikus fe­lület közötti matematikai eltérései alapján előre meghatározott interferencia helyeken etalon je­lekkel van ellátva. A találmány szerinti készülék úgy is kialakít­ható, hogy az etalon jelek a mesterdarab kép­síkjában vannak leképezve. Végezetül a találmány szerint az etalon jelek koncentrikus körgyűrűk, illetve ezek tetszés sze­rinti pontjaiban kiképzett jelölések. A találmány szerinti eljárásnál illetve készü­léknél a gyártás közbeni ellenőrzés a legegysze­rűbb módon biztosított, hiszen az etalon jelek­kel ellátott mesterdarabot csak egyszerűen rá kell helyezni — távolságtartó testek segítségével — a gyártás alatt álló optikai felületre és a meg­jelenő interferencia gyűrűk ós az etalon jelek közötti eltérést kell megszüntetni. Amennyiben az etalon jelek optikai, úton a mesterdarab kép­síkjába kerülnek bevetítésre, úgy mikroszkóp vagy távcső segítségével különösen pontos kiér­tékelés biztosítható. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi elrendezése, a 2. ábra valamely aszférikus munkadarab, pél­dául paraboloid és ráhelyezett mesterdarab váz­latos függőleges metszete, a 3. ábra a 2. ábra felüinézete. A találmány szerinti eljárásnál a gyártani kí­vánt aszférikus felületű munkadarabot ismert módon előmunkáljuk, majd az élőmunkáit felü­letre olyan átmérőjű szférikus, gömb alakú mes­terdarabot helyezünk, amilyen átmérővel készít­ve a mesterdarab alkalmas 'arra, hogy a szféri­kus felületet lefedjük. Előzőleg számítással meg­határozzuk azt, hogy az ideális méretű és alakú aszférikus felület és távolságtartó testek közbe­iktatásával erre helyezett, adott átmérőjű szfé­rikus mesterdarabon fényt átbocsátva hány in­terferenciagyűrű keletkezik és ezek hol helyez­kednek el. Az interferenciagyűrűk keletkezési helyét körgyűrűk, ezek része, pontok stb. formá­jában a szférikus mesterdiarab felületére előre bejelöljük. A jelölés történhet gravírozással, ma­ratással, festéssel vagy bármilyen erre alkalmas módon. A számításokat a következőképpen végezzük: Ha feltételezzük, hogy pl. olyan paraboloidfe­lületet kívánunk gyártani, amely az y2 = 2px egyenlettel megadott parabola körülforgatásából származik, a P (xo, yo) ponton átmenő körön érintkező szférikus mesterdarabnál a gyűrűk x tengelytől való távolsága az y= l'yo 2 — pnA±2p fpnl~~ összefüggésből határozható meg, ahol n az érint-10 15 20 25 80 35 40 45 50 55 eo 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom