160533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa-szerű rostok fehérítésére

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TA^ALM^NYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. III. 06. {KU—430) Franciaországi elsőbbsége: 1968. III. 08. (PV 142.932) Közzététel napja: Í971. XI. 25. Megjelent: 1973. IX. 29. 160533 Nenizetkozl osztályozás: D 06 1 3/00 >M> Feltaláló: Sörezeé Roger mérnök, Párizs, Franciaország Tulajdonos: JJgine^ Kuhjmann cég, Párizs, Franciaország Eljárás fa-szerű rostok fehérítésére A lignin-tartalmú nyers növényi rostok, fehérítése rendszerint sok b^s^adalmas és költséges kezelési műveletet igényel. A rossz minőségű szálakban jelenlevő szalma vagy kenderszál a fehérítés műveletét még bonyolultabbá teszi, mivel ezeket a szennyezéseket nehéz szétroncsolni. : Ismeretes az is, hogy a nyers lenszálakból előállított lenszöveteket igen nehéz fehéríteni. Nem ritkaság, hogy az ilyen szövetkezet hatvagy nyolcféle különböző kezelésnek kell alávetni, hogy a megfelelő fehérítési fokot elérhessük. Ezek a kezelési műveletek általában több egyr másután következő lépésből állnak, így lúgos fürdőben történő főzésből, oxidálószerekkel, például hipoklorittal, klorittal vagy peroxidokkal történő fehérítésből és adott esetben redukálószerekkel, így szulfltokkal vagy hidroszulfitokkal történő kezelésből. Korábban már javasolták a lignin-tartalmú szálaik, —- különösen a nyers len — klorittal történő fehérítését. Ezt a fehérítőszert a szokásos körülmények között alkalmazva azonban minden esetben kisebb-nagyobb mennyiségű klórdioxid fejlődik. A klórdioxid jelenlétének elkerülésére megkísérelték, hogy a szálakat kb. 9,5-ös pH-jú lúgos közegben aldehiddel aktívált klorit-oldattal kezeljék. Ámbár ez a megoldás elvileg jó, a gyakorlatban nem vált be, mivel ilyen módon nem 10 15 20 25 30 2 lehetett a klórdioxid fejlődését elkerülni. Ennek az volt az oka, hogy a közeg pH-ja nem maradt állandó, hanem kb. 4;6-ra csökkent. Amellett, hogy a klórdioxid az anyagra nézve káros és a dolgozók egészségére veszélyes, azt tapasztaltuk, hogy ha a fehérítés során klórdioxid van jelen, akkor a kezelt anyag inhomogén és egyenetlen minőségű lesz, s így a fehérség egyenletessé tételére további két vagy három pótlólagos művelet válik szükségessé. A találmány szerinti kloritos kezelési eljárás segítségével a vízben áztatott len.egyszeri kezelés után homogén és egyenletes fehérségű lesz, fehérítési foka pedig eléri a 3/4—4/4 értéket. Ezt a fehérségi értéket az eddigiekben gyakorlatilag nem lehetett elérni. Földszínű len ós lenkóc esetében a találmány szerinti kloritos kezeléssel krémszínt vagy 1/2-es fehérségi fokot lehet biztosítani. Az így kezelt földszínű len vagy lenkóc további egyszeri fehérítési művelet után már nagyon fehér lesz; ez utóbbi fehérítés történhet klorittal, hipoklorittal, peroxiddal, vagy valamely más oxidáló- vagy redukáló szerrel. Azt találtuk, hogy szalmatöredékeket tartalmazó szövetet fenti említett körülmények között fehérítve lényegesen könnyebbé válik a szalmatöredék lúgos oxidálófürdővel történő eltávolítása. 160533