160455. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-oxo-2,3-dihidro-1,4-benzoxazin származékok előállítására

160455 8 reakció rendszerint végbemegy :2—4 ár.a alatt; a terméket a reakcióelegy vízzel való -hígítása útján különíthetjük el. Az olyan (I) képletű termékeket, amelyek X •helyén oxigénatomot tartalmaznak és n = 3, 5 64(V^h(aliogérifoutiril)^3^oxo^2 ! ,3^bidiro-Jl,4-ibenz­oxazinokhól kiindulva állíttoaitjuik elő; a vegyü­letekben a halogénatom sokkal kevésbé mozgé­kony, mint a fentebb említett esetekben. Ezért alifás aminokibal, piperidinnel vagy morfoünnal 10 történő kondenzáció esetében dimetüformami­dot kell oldószerként •alkalmazni és a reakciót 1O0 °C körüli hőmérsékleten kell lefolytatni; piperazinszármazékokkal történő kondenzáció esetében dimetiliszulfoxid oldószerként való al- 15 kaimazása és 50'—70 °C reafceiófaőmérséklet előnyös a reakció kedvező lefolyása érdekében. A reakciótermékek elkülönítése ezekben az esetekben is a fentebb leírt • általános módsze­rekkel történhet. 20 B) Az olyan i(I) általános képletű vegyülete­ket, amelyek képletében X egy hidroxilcs opor­tet és egy hi'drogénatoimot képvisel, könnyen előállíthatjuk a megfelelő, de X helyén oxigén- 25 atomot tartalmazó (I) képletű vegyületek re­dukálása útján. Ez a redukció ismert kémiai módszerekkel, pl. alkáhfém-bórhidridekkel valamely alkalmas 30 szerves oldószeriben, mint rövidszénláncú alifás alkoholban, előnyösen izopropanolban folytat­ható le. Történhet a redukálás katalitikus úton is; ilyen esetekiben oldószerként előnyösen rö­vidszénláncú alifás alkoholt, katalizátorként pe- gS dig Raney-nikkelt alkalmazunk, amelynek ha­tását fcismieninyiségű alkálifénihidiroxid hozzá­adásával is elősegíthetjük. 40 Mindkét esetben a reakciótermékek a íreak­aióelegyíből, szükség esetén iámnak leszűrése után, az oldószer elpárologtatása, a maradék vízzel való felvétele, a szilárd termék elkülöní­tése és látknistályosítáisa útján nyerhetők ki. A fenti redukció végibemenetelét a csatolt rajz szerinti (B) reakcióképiet szemlélteti. C) Olyan (I) álitaláínos képletű vegyületeket, amelyek képletében X két hidrogénatomot kép­visel, oly módon állíthatunk elő, hogy valamely 6-i(cu-,halogénailkil)^3-oxo^2,3-dihidro-l,4ibenzoxa­zint, különösen valamely (IV) általános képletű 6^(co4dánbut:i,)w3"oxo^2;,3-diMdro-l,4-lbenzoxazint valamely szekunder aminnal kondenzálunk, amint ezt -a csatolt (rajz szerinti i(C) reakció­képlet szemlélteti. A reakció lefolytatása a fentebb ismertetett analóg kondenzációs reakciókhoz hasonló mó­don, előnyösen dimetilszulfoxidban, 70—SO °C hőmérsékleten történhet. Kismennyiségű káli­•umjodid jelenléte elősegíti a reakció lefolyását, amely általában eléggé lassú, melegítés esetén 5—8 órát vesz igénybe. A fenti eljárás kiindulóanyagaként felhasz­nálásra kerülő i(IV) általános képletű vegyüle­tek előállítása előnyösen a megfelelő 6~(y-klór-­butilJ-S-oxo-Z^-^diihidro-l,4-berizoxazinok eoetsa­vas közegben, palládiumos aktívszén katalizátor jelenlétében való hidrogénezése útjain történ­het. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek könnyen képeznek addíciós sókat nem toxikus szervetlen vagy szerves savakkal. Az —^NR^R4 helyén aril-pipe^ razánil-igyököt tartalmazó származékok monolüd­rokloridjai gyakran rosszul oldódnak; ilyen ese­tekben a farmakológiai kísérletek illetve a gyó­gyászati alkalmazás céljaira előnyösebb a me­tánszulfonátok előállítása, minthogy ezek jobban oldódnak. A találmány szerint előállítható i(I) általános képletű vegyületek értékes farmakológiai tulaj­donságokat mutatnak, különösen a központi idegrendszerire gyakorolt hatásaik folytán. Ezek a vegyületek erős depresszáns hatással vannak a központi idegrendszerre; ez a tulajdonság kü­lönösen határozott az oly vegyületek esetében, amelyek X helyén oxigénatomot vagy egy hidr­oxilcsoportot és egy hidrogénatomot tartalmaz­nak, n = 3, —NR3R4 pedig é^aril-ípiperaziml­csoportot képvisel. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre nincsen ezekre a példákra korlá­tozva. 1. példa: 6^(«-dietilaminoaoetil)-3-oxo-2,i3^dihidro-l,4--foenzoxazán-hidroklorid. (Az (!) képletben Rí = R2 *= H, X == O, n = 1, R3 = R 4 = C2H5) Egy mechanikai keverővel és egy kalciumklo­ridos szárítócsővel felszerelt lombikba beviszünk 6,3 g (0,086 mól) dietüamint és 6,5 g (0,029 mól) 6-(a-klór(aioetil)-í3-oxo-J2,3wáyM'dro-l,4-ibenzóxaZiin 13 ml dimetilfarmiamiddal készített oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten 4 óra hosszat ke­verjük, majd a dietilamin feleslegét vákuumíban, 50 °C hőmérséMieten elpárologtatjuk. A vissza­maradó oldathoz 50 ml étert adunk. A dietil­amin-^hidroklorid kicsapódik, ezt kiszűrjük és a szűrletet alkoholos hi'drogenkloridoldat hozzá­adásával megsavainyítjuk. A képződött gyantás csapadékot aceíonnal eldörzsöljük, elkülönítjük, majd metanol és éter elegyéből átkróstályosít­juk. Ily módon 7,8 g terméket i(az elméleti ho­zam 90°/cHa) kapunk, amely 267 °C-on bomlás közben olvad. Elemzési adatok: a Ci4H18 N 2 03• HCl képlet alapján számított értékek: C 56,28%, H <6,41%,N 9,38% Ol 11,88%; talált értékek: C 66;08%, H 6,157%, N 9,56%, Cl 11,95%. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom