160444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-hidroximetil-3-aminokarbonil)-kinoxalin-di-N-(1,4)-oxid- származékok előállítására
160444 11 12 Törzs 10 11 12 13 példa szerinti vegyület 15 in vitro kísérletben mérhető minimális gátló koncentráció (7/ml), Klein-féle tápközegben E. coli 14 E. coli A 261 Pseudomonas aerug. 1 Pseudomonas Bonn Proteus vulgaris sp. Klebsiella K 10 Klebsiella 8085 Staph, aureus Flensungen Streptococcus pyogenes Mycoplasma gallispecticum S6 MS M 278 K PPLO-táplevesen 10 30 50 100 10 150 100 100 150 100 -150 150 5 20 10 150 10 50 100 10 10 10 100 30 50 100 -50 50 100 _ 150 Törzs 6 7 8 példa szerinti vegyület Mycobacterium tuberculosis H 37R V (Difco-TB-broth ill. tojás tápközeg) 100 40-100 100 Az állatokat az alábbi kórokozókkal fertőztük meg: Escherichia coli, Klebsiella, Staphylococcus aureus, Diplococcus pneumoniae ill. Streptococcus pyogenes, Proteus mirabilis és Pseudomonas aeruginosa. Az E. coli C 165 ill. a Staph, aureus 133 ellen hatá- 45 sos találmány szerinti vegyületek (például az 1., 6., 3., 4., 7., 9., 10., 12. és 13. példák szerint előállított vegyületek) ED 100 értéke egyszeri perorális vagy szubkután adagolás esetén 6-300 mg/kg. A vegyületek LDS0 értéke 400-3000 mg/kg. (egereken egyszeri perorális 50 adagolással vizsgálva.) A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek tehát viszonylag kevéssé mérgezőek; mivel a toxikusabb vegyületek jobb hatással rendelkeznek, kisebb dózisban adagolhatok. A vizsgálandó vegyületeket 17 napon át naponta kétszer 60 mg/kg pe- 55 rorális adagban patkányoknak beadva azt tapasztaltuk, hogy az állatok az anyagokat jól elviselik. Patkányok Proteus mirabilis (Pyelonephritid) által kiváltott akut ascendens hugyút-fertőzését a találmány szerinti vegyületek napi kétszeri 15 mg/kg-os adagjával 60 7-10 nap alatt eredményesen gyógyítottuk. Az állatok a vegyületeket jól tűrték. A találmány szerinti vegyületek az in vitro kísérletek szerint bakteriosztatikus és bakteriad hatással rendelkeznek. összehasonlítás végett megadjuk a 3717 M ljszámú francia szabadalmi leírásban említett, egyébként más képletű (Rt és R 2 -t és a 2-es helyen CH 2 OH-csoportot nem tartalmaz)'— vegyületek in vitro minimális gátlási koncentrációit. Ha ezeket az adatokat összevetjük az előbbiekben megadott, a találmány szerinti vegyületekre vonatkozó megfelelő adatokkal, világosan látható a találmány szerinti eljárás során kapott vegyületek fölénye az ismertekkel szemben. A J. Chem. Soc. 1956, 2058 cikkben szereplő vegyületek eltérő szerkezetűek, így nincs alap az összehasonlításra. Ugyanakkor az idézett cikk meg sem említi, hogy e vegyületek antibakteriális hatással rendelkeznének, csupán az amőbicid és antivirális hatást írják le. 6
