160416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az YL 704 antibiotikumok előállítására

5 160416 6 ment színe szempontjából. Az ilyen eltérések ellenére is azonban a Streptomyces platensis és Streptomyees sp. NIRRL 3761 törzsek más tu­lajdonságaik szempontjából hasonlatának egy­másra, így elsősorban a morfológiai és fizioló­giai tulajdonságok, valamint a szénforrások hasznosítására irányuló képesség szempontjá­ból is. Ezért az YL 704 antibiotikumokat ter­melő Streptomyees sp. NRRL 3761 törzset a Streptoniyces platensis egy variáns törzseként határoztuk meg. Megjegyzendő azonban, hogy a jelen talál­mány körne nem korlátozódik a Streptomyces platensis var. s;p. NRRL 3761 törzsnek az YL 704 antibiotikumok termelésére való felhaszná­lására. Kiterjed a találmány az e törzsiből lét­rehozott természetes vagy mesterséges mután­sok felhasználására is. A mesterséges mutánsok vagy variánsok előállítása ismert módszerekkel történhet, pl. röntgen- vagy ibolyántúli besu­gárzás, vagy nitrogén^mustáranyagokkal való kezelés útján. Kiterjed továbbá a találmány a fent említett új törzzsel azonos fajtájú és a fentebb részletesen megadott jellemzésnek meg­felelő további YL 704-termelő törzseknek az YL 704 antibiotikumok előállítására való felhaszr­nálására is. A találmány értelmében az új YL 704 anti­biotikumok élőállítása oly módon történik, hogy egy YL 704-termelő mikroorganizmus-törzset, mint a Streptomyces platensis var. sp. NRRL 3761 törzset vagy ennek valamely mutánsát aerob körülmények között erre alkalmas vizes tápfcözegben tenyésztjük, majd az így kapott fermentléből a termelt antibiotikumot elkülö­nítjük. A fermentáció vagy rázott kultúrába vagy alámerülő kultúrában, az utóbbi esetben szellőz­tetés és keverés köziben történhet. A tápközeg összetétele széles határok között változhat. Lé­nyegileg szénforrás, nitrogénfarrás és szervet­len nyomelemek jelenléte szükséges a tápkö­zegben. Szénforrásként pl. glükóz, laktóz, mal­tóz, keményítő, glicerin, inozit vagy szójaolaj alkalmazható. Nitrogénifonrásként peptoin, hús­kivonat, élesztőkivoinat, kukoricalekvár, gya­potmagliszit, szójaliszt, mogyoróliszt, fehérje­hidrolizátumok, szervetlen nitrátok vagy am­móniumszulfát kerülhet felhasználásra. Szer­vetlen elemeket pl. inátriumklorid, kalciumklo­rid, magnéziumszulfát, kalciumkarbonát, kalci­umifoszfát, nehézfém-, mint vas-, óink-, réz- és/ /vagy mangánsók hozzáadásával vihetünk a tápközegbe. Ha a fermentáció során túlságos habzás lép fel, habzásgátlószerek, mint szilikon­olaj, növényi olajok vagy felületaktív anyagok adhatók a fermentációs közeghez. A fermentációt semleges közegben, 25 °C és 35 °C közötti, előnyösen 27 °C körüli hőmér­sékletein folytatjuk le. A fermentleben felgyü­lemlő antiíbiotikus aktivitás a. fermentáció fo­lyamán könnyen meghatározható, ha a fermen­tációs közegből vett mintákat az ismert csésze­lemezes módszerrel, Bacillus subtilis mikroor­ganizmussal vizsgáljuk. A fermentációs közeg 5 . pH-értéke a fermentáció korai szakaszában in­kább csökkenésre mutat hajlamot, 24—30 órai fermentáció után azonban a pH-érték fokozato­san emelkedik. Az YL 704 antibiotikum maxi­mális hozamát kb. 48—60 órai fermentáció után 10 érjük el, amikor a fermentációs közeg pH-érté­ke eléri a kb. 7,4—8,0 értéket. Az YL 704 antibiotikum főként a ferment­lében gyülemlik fel; a mikroorganizmusok 15 szaporítása után a micéliumokat és egyéb szi­lárd anyagokat a szokásos módon, pl. szűrő­prés vagy centrifuga segítségéivel, szűrési se­gédanyagként szükség esetén diatomaföldet al­kalmazva, eltávolítjuk. A fermentlé így kapott 20 szűrletéből az YL 704 antibiotikum a szokásos módszerékkel nyerhető ki. Pl. a fermentlé szűr­letét valamely vízzel nem elegyedő szerves ol­dószerrel, pl. halogénezett szénhidrogénnel, zsír­savészterrel, 4—(8 szénatomos ketonnal vagy al-25 kanoUal semleges pHnerteken extraháljuk és az így kapott kivonatból az oldószert eltávolítjuk, akkor színtelen, gyengén bázisos por alakjában kapjuk az YL 704 antibiotikumot. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a fermentlé szűr-30 le;tét valamely erre alkalmas adszorbens anyag­gal, pl. aktívszénnel, bentonittal, alumínium­oxiddal vagy szilikagéllel kezeljük, az adszor­benst vizes savas aoetonnal vagy rövidszén­láncú alkanoUal extraháljuk és az így kapott 35 vizes-szerves kivonatból az YL 704 antibiotiku­mot kinyerjük. A fent említett módszerek elő­nyösen kombinálhatók is az YL 704 antibioti­kum elkülönítése és tisztítása során. 40 A fenti módon előállított és elkülönített YL 704 antibiotikum nagymórtékben oldódik meta­nolban, etanolban, butanolban, metilacetátban, etilacetátban, butilacetátban, kloroformban, ace­t ónban, dietilétenben és benzolban. Kevéssé ol-45 dódik vízben, oldhatatlan ciklohexánban, n­hexánhan és petroléterben. Az YL 704 antibio­tikumok negatív Tollens-, Fehling-, Molisch-, ninihidrin-, biuret- és vasi(IH)nklorid-reakciót mutatnak, vasi(ni)-thidroxamát-reak'CÍójuk pozi-50 tiv. A vizes brómoldat és a vizes káliumper­manganátoldat színét elhalványítják. Tömény kénsavban vörösesibolya színt, tömény sósavban halvány vöröses színt mutatnak szobahőmér­sékleten. Ezek a színeződések kloroform vagy 55 in-ibutanol hozzáadására nem változnak. Az YL 704 antibiotikumokként a fent leírt módon kapott termék legalább kétféle antiíbioti­kus hatóanyagot tartalmaz, amelyek egyikét YL 50 704 A elnevezéssel jelöltünk meg; ez a termék tovább bontiható legalább két, YL 704 A4 és YL 704 A2 elnevezésű alkotórészre. A másik anya­got YL 704 B elnevezéssel jelöltük meg, ez szin­tén tovább bontható legalább két, YL 704 Bt S5 és YL 704 B2 összetevőre. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom