160389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömb- ill. rétegkondenzátor előállítására

160389 6 közbenső rétegeik hamlokoldali, felületének középső része legyen letakarva és így az az érintkező fémtől szabadon maradjon. Az elválasztásit egyszerű módon, pl. ezen középső fémmentes közbenső réteg itartomány szóttörésével végezr- 5 net j ük. Egy másik ismert elválasztási slj árasnál a közbenső rétegeket ugyanolyan szélesre választjuk, mint a kapacitív szempontból hatásos rétegek' szélessége, ekkor azonban a kapacitív 10 szempontból nem hatásos rétegeket teljes egészében együtt soppoljuk. Az elválasztást a köz^benső réteg tartományában pl. fűrésszel vagy vágással végezzük. A közbenső réteg az elkészült kondenzátor résziben maradnak, mint fedő*- 15 rétegek. A két utóbb említett elválasztási művelet során a közbenső rétegek műanyag fór'ávial vannak bevonva, és csak az elsőként említett eljárásinál alkalmazunk fémet. Különösképpen előnyösnek mutatkozik egy olyan elválasz- 20 tási. eljárás a kapaoitív szempontból hasznos rétegek szélességi mérete mentén, ezek. között semleges műanyagból készült közbenső rétegeket viszünk be. Ezen közbenső rétegek középső részén, amelyben később az elválasztésniak kell 25 végbemennie, mindkét homlokoldalon kiálló elválasztó rétegeit találhatunk, mimtahogy a bevezető-résziben említett első eljárás alkalmával említettük. A hoimlokoldal'ait emellett egészen soppoljuk, ill. kontaktfémmel fröccsöljük. Az 30 elválasztó fémek alkalmazása következtében, a homlokoldali érintkező fémréteg felosztása jön létre. Részkapaciitásokra való szétválasztásnál az egyes tömibkondeinzátorok könnyein eltávolíthatók az elválasztó rétegtől, emellett feleslegessé 35 válnak a pótlólagos, a kondenzátor rétegekkel párhuzamos vágások, alkalmazása. A homlolkoldali érintkező rétegek által megfogott semleges közbenső rétegek a kész tömbkon den záioron mariadnak, mint fedő-rétegek. Emellett a kon- 40 taktfémnek homlokoldali felvitelénél keletkező miaszkhatás nem hátrányos a kapacitív szempontból hatásos rétegekre. SoppoMshoz alkalmas fémek: cink, aluminium, vörösréz, sárgaréz, cin, ólom valamint 45 ezen fémek ötvözetei. A találmány példakénitli kiviteli alakját rajz állapján ismerteitjük részletesebben. Az 1—4. ábrákon látható, hogy az anyakon- 50 denzátor dielektrikum szempontjából hatásos rétegeit, az elválasztó rétegeket, a kiapaoltív szempontból hatástalan közbenső rétegeket, ill. betétieket, vagy elválasztó rétegeket dobra ill. 3 körtárcsána tekercseljük fel. Ezeken az ábra- 55 kon a fent leírt elválasztási eljárást mutatjuk be. A kiapacitív szempontból hatásos anyakondenzátorinak rétegei egymáshoz képest elcsúsztatva vannak feltekercselve, úgyhogy a 4 kontektrétegek, egy-egy homlokoldala mindenkor go azonos számú csiatlakoztatandó réteget fognak meg. A homlok érintkező rétegeket emellett az önmagában isimert fémfröocselj árassal a még a dobon levő, egymásra tekercselt anya tekercsre is felvihetjük. 65 Egyes kondenzátorokra való szétválasztás céljára a fent említett négy különböző eljárás al-^ kiaknázható. Az 1. ábrának megfelelően a kapacitív szempontból hatásos 1 rétegek közé — amelyeket a 4 korntaktfém homlokoldiali peremeken fog meg —• közbenső rétegként 2 elválasztó réteg együttesen, tekercselhető. Az egyes elválasztó rétegek fémből készültek és túlnyúlnak a homlokoldalon. A túlnyúló perem, a .homlokoldiali érintkező rétegeiket leosztja, úgyhogy egy anya tekercs mindég egy hozzá tartozó kontaktfém réteggel van bevonva. Mivel az érintkező rétegekéit, az elválasztó rétegek megszakítják, az elválasztást az anyakondenzáitomak az elválasztó rétegről való leválasztásával oldjuk meg. A fém fröccsölésének iránya, a kointiaktozás . során és a kiálló' pereim szélessége úgy vannak egymáshoz illesztve, hogy ,az elválasztó réteggel szomszédos, kapacitív szempontból hatásos rétegeket a fém megfogja. A 2. ábra szerint a közbenső réteg, ill. a 2 betétek területe forgó vagy álló, keskeny kör alakú reteszekkel, legalább résziben fedve van. Az; egymáson levő anyakondenziátoron egy vagy több radiálisirányú elválasztó vágást végzünk, úgyhogy a feltekercselt anyakondeinzátorok a körtárcsáról körszegimensként; választhatók le. Az anyakiondenzátoirok ily módon előállított körszegimeinsei a, 2 betéteik területe mentén, pl. egyszerű, A—A' vonalmentén történő szétszakítással, vagy vágás útján, keskenyebb szegmensekre osztható. Emellett előfordulhat, hogy egy fólia nem tapad egy körszeleithez és részben kisjrínad. Ezután ezt, és a többi nem teljesen tapadó fóliát kiszakítjuk, ami a kondenzátort nem károsítja, mivel a nem kapacitív hatású fóliáikról van szó. A keskeny fcörszelateket ezután kisebb távolságokon a kívánt kapacitásnak megfelelően osztjuk le, közben külső rétegek is leválhatnak, amelyet a fröccsölt fém csak részrben, vagy egyáltalán nem tart meg. A 2 betétek szélessége ós a nem soppoló fémekkel ellátott részeknek oly módon kell egymáson lemniök, hogy a kapacitív szempontból hatásos rétegek, minden esetben érintkezzenek a soppoló fémmel, hogy egy ilyen fólia kapacitás szempontjából ne menjen kárba és hogy ne csak részben érintkezzen. A lefedést legcélszerűbben oly módon végezzük, hogy a közbetéteket, ill. a betéteket teljesen csak abban az A—A tartományban fedjük le teljesen, amelyben a, későbbi elválasztó felület van. Ezután ugyanis a közbetétekkel szomszédos kiapaciiitív szemporatbó! hatásos 1 rétegekéit a 4 érintkező fém 100%-oaan fogja meg. Az is lehetséges, hogy a közbenső rétegeket teljes, egészében fémmel vonjuk be, és marással, vagy más módon az elválasztási sík környezetét fémmentesítjük. Különösen kritikusak a pontatlan átmenetek a féimfröccsölés nélküli zónáik között, ha igen vékony fóliákat alkiailmiaznak, mert sikkor igen sok ilyen fólia kerülne ebbe az átmeneti tartományba. 3