160383. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szélvédő járművekhez
160383 10 Amíg egy ilyen szélvédőlemez „kiesését" azzal biztosítjuk, hogy a lemezt a perermtartományban az ütközési ponttól kiinduló alakváltozási hullám mintegy lenyírja, és a középmező a peremrésztől elválik, a középmezőiben uralkoló magas hajlító.szilárdság által azt érjük el, 'hogy a leimezen a fej oly módon hatol keresztül, hogy e keresztülhatolás a bennülő személyre nézve nem veszélyes. Noha az adott körülmények között még fennáll az áthatolás lehetősége, az scz ütközési ponthoz képest koncentrikusan elhelyezkedő olyan átmérőjű kör által határolt felületen történik, hogy a lemez 'megmaradó részeinek .az életi a fejre nézve már 'nem veszélyesek. Részletesebben a törés ennél "szélvédőlemez típusnál az alábbiak szerint megy végbe: ' az ütközés hatására az ütközőpont alatt niagy hajlítéfesziültségeik lépnék fel. Az üveg hajlítósziiilárdságának a túllépésekor az üveglemez radiális repedésekkel törik el. Az ütközési pontból kiindulva a szélvédőleimez pereméig egy megközelítőleg kör alakú hajlítási hulláim fut, amelynek amplitúdója egyrészt a felszabadult ütközési energiának a nagyságától függ, másrészt megközelítőleg az ütközési ponttól való távolság függvényéiben növekszik. Ha ennek a hajlítási hullámnak az amplitúdója túllépi az üveg hajlíitósziilárdságát, az üveglemez kör alakú törési vonalakkal törik el, amelyeik az ütközési pont körül koncentrikusan helyezkednek el. Mivel a hajlítási hullámnak az amplitúdója és ennek következtében az üveglemeznek az igénybevétele az ütközési ponttól való távolsággal növekszik, a kör alakú törési vonalaknak az átmérője az egyébként azonos fél tételek mellett csak az üveglemez hajlítósziilárdságától függ. Minél nagyobb az üveg hajlítószilárdsága, annál nagyobb a keletkező kör alakú törési vonalaknak az átmérője. Egy kb. 25 kp/mm2 hajlítószilárdságú üveglemeznél pl. a törési vonalaknak az átmérője nagyságrendileg 30 cm. Az üveglemeznek a törési vonalon belül fekvő része, amint ez a kísérletek során megmutatkozott, az ütközés révén már annyira felgyorsul., hogy a törés után megközelítőleg az ütköző test sebességével azonos sebességgel mozog 'és ezért, mint ilyen, a bennülő személyre nézve veszélytelen. A hajlítósziilárdségniak a megnövelésével a találmány szerint a törési vonalaknak az átmérője oly mértékben megnövekszik, hogy a kör alalkú törésvonalak a szélvédőlemez teljes felületén kívülre is eltolhatók. Kereskedelmi forgalomban ismert normál síküvegek esetében a megkövetelt, legalább 50 kp/mm2 - hajlítószilárdságok termikus előfeszítéssel rendszeriint már nem érhetőek el, hanem felületi kezelést kell alkalmazni, pl. ioncserélésés felületi kezelést. Kb. 50 kp/mm2-es hajlítószilárdságnál az üveglemez még nagyabb ütközési energiák esetén is," az" ütközési pont alatt keletkező hagy hajlítcfeszültségek következtében, már radiális repedéseikké;! törik. Ez azonban a: működésmód szempontjából nem bír jelentőséggel, hiszen a hajlítási hullám az ily módon keletkező törési" darabokon is tovább terjed, és a'már széttört üveglemez a már leírt elválását okozza, mihelyt a gyengített peremet eléri, úgy hogy a fej és az üveg-törési felületek között káros viszonylagos mozgás már nem lép fel. A találmány szerinti szélvédőleimez hatását azzal lehet még tovább javítani, hogy a haj.litőszilárdságot még tovább növeljük. Célszerűen oly nagy értékűre választjuk, hogy a hajlítóigénybevétel az ütközési pontban még közepes ütközési energiáknál, azaz kb. 30—40 km/ó ütközési sebességek esetén sem vezet az üvegtáblának az ütközési pontjából kiinduló töréséhez. Ebben az esetben a szélvédőlemez az ütközési igénybevételnek, mint ilyennek, ellenáll, és csak abban a pillanatban, amikor a hajlítási hullám a lemeznek a peremét eléri," haladja meg az igénybevétel a pereimrész kisebb hiajlítósztiláirdságát, és a szélvédőleimez a befogásból mint egész esik ki. Az a lehetőség, hogy a bennülő személy törött üvegdarabokka]» kerül érintkezésibe, ennél a megoldásnál teljes egészében kiküszöbölődik. Azt találtuk, hogy ezek a feltételek kb. 70 kp/m:m2 -es hajlítósailárdság felett vannak. 'Melegítve. A hajlítószilárdság természetesen ettől az értéktől felfelé tetszés szerint növelhető, csak arra kell ügyelni, hogy a peremeknek a hajlítószilárdsága a megadott maximális értéket Jtie lépje túl. A találmány szerinti új szélvédőlemez vastagságának a megengedett határait egyrészt, az szabja meg, hogy a szélvédőleimezinek szerkezeti okokból bizonyos minimális, saját merevséggel kell rendelkeznie. A szélvédőlemez nagyságától függően ennek a minimális merevségnek a biztosításához legalább. 1,5—2 .mm lemez-vastagság .szükséges. Másrészt a megengedett vastagság növelését a fejnek az ütközéskor ható. a tömeg, tehetetlenségétől függő reakcióerők korlátozzák. A vastagság felső határa kb. 6 mm. Célszerű lehet, hogy a legkisebb hajlítóigénybevételefcnék a tartományát a pereimtartományon belül, azaz, azt a tartományt, amely mentén a szélvédőlemez „kiesik", illetőleg elkeli nyíródnia, oly módon helyezzük el, hogy az közvetlenül a szélvédőlemeztartókeret belső ha-55 tárvonala mentén fusson. Ezáltal megakadályozzuk, hogy esetleg nagyobb kiálló üvegszilánkok a. keretbe szorulva maradjanak, és ily "módon sérülésekhez vezethessenek. A találmány célszerű továbbfejlesztési formája szerint a 60 szélvédő lemezt tartó keretet, illetve gumíibefogó szervet a' szélvédőlemez belső oldalán a kisebb hajlítási szilárdsággal bíró peremtartomány fölé nyújtjuk' a szélvédőlemez főfnezsjé-65 ben. 10 la 20 25 ,j,n 35 40 45 50 55 60 '5
