160383. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szélvédő járművekhez

160383 8 A fajlagos utómunkára, valamint a műanyag húzószilárdságra megadott minimális értékek azért szükségesek, hogy az ütközési folyamat­nál fellépő nagy alakváltozása sebességeket és húzóigénybevételelket a műanyagleinez képes '• legyen felvenni anélkül, hogy széttörnék, illet­ve hogy túlzott mértékben plasztikusan defor­málódnék. Ha ezeket a határokat betartjuk, még gyakorlatban bekövetkező maximális üt­közési sebességieknél sem következik be a I2-mez áttörése. A lemez kiesése mellett ily mó­don az, emberi test és az üveglemez élei kö­zötti minden közvetlen érintkezést biztonságo­san kiküszöböltünk. Egy további Mviteli példa szerint egy nem előfeszített üveglemezből összeállított szélvédő esetén az üveglemezt a műanyaglemez kerülete mentén kényszertörési vonallal pl. egy, az üvegfelületben kialakított horonnyal lehet el­látni, ami által a lenyíródási folyamatot ezen a helyen megkönnyítjük. A találmány szerinti fő ismérvekkel bíró szélvédők egy másik csoportját lényegében az jellemzi, hogy a szélvédőlemez két, egy plasz­tikus közbenső réteg segítségével egymással összekapcsolt szilikátüvegből készült egyrétegű üvegtáblából áll, amelyek közül a karosszérián rögzített szilikátüvegtábla teljes kerülete men­tén a keretben rögzítve van, és a szélvédő kö­zépmezejét áthidaló második egyrétegű üveg­lemeznek és a plasztikus közbenső rétegnek ki­sebbek a méretei, mint a keretben rögzített üveglemeznek, és nincsenek a keretbe befogva, hanem előnyösen a perem teljes kerületén a befogási hely előtt végződnek. Megmutatkozott, hogy az alakváltozási hul­lám terjedési sebessége egy üveg-butirál-üveg­-egységben az adott követelményeket kielégíti, ha a befogott üvegtábla vastagsága 2—8 mm, és a nem befogott üvegtábla vastagsága 0,1—3 mm között van. Ez a helyzet akkor is, ha a butirálréteg vastagsága 0,7 mm vagy annál több. A szükséges áttörési szilárdságot és az alak­változási hullámnak a sebességének a biztosí­tását a közbenső réteg anyagának a megválasz­tásával és/vagy annak méretezésével is el le­het érni. Ha pl. a belső kisebb üveglemezt nor­mál szilárdságú sziHkátüvegből állítjuk elő, ak­kor az áttörési szilárdság szempontjából lénye­gében a közbenső réteg mértékadó. Amennyi­ben egy ilyen kiviteli alak esetén polivinilbuti­rált választunk a közbenső réteg anyagaként, e réteg vastagságának legalább 0,7 mm-nek kell lennie. Egy másik kiviteli változat szerint a külső oldalon elhelyezett, a keretben befogott lemez hűtött, azaz nem előfeszített üvegből állhat, és a második, az ütközési irány felé fordított ol­dalon elhelyezett, be nem fogott üveglemez termikus vagy kémiai úton előfeszített nagy hajlítószilárdságú üvegből állhat. 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 05 Ennél a kiviteli változatnál a szélvédő szá­mára megkövetelt áttörési szilárdság biztosítása egy nagy hajlítószilárdsággal rendelkező előfe­szített üveglemez egy részével történik. Ennek az üveglemeznek a hajlítószilárdsága itt olyan nagy mértékű kell, hogy legyen, hogy a fej nem túl nagy ütközési sebessége esetén az üt­közés révén fellépő helyi deformációt anélkül képes legyen felvenni, hogy eltörnék. Ebben az esetben a vágási sérüléseknek a veszélye gya­korlatilag ki van küszöbölve. Ennél a kiviteli változatnál azonban a ra­gasztórétegneik nem szükségképpen kell nagy áttörési szilárdság-értékkel bírnia, mint az első esetben. A bajlítószilárdságtól függően, amely­lyel a belső üveglemez rendelkezik, még ama is szükség lehet, hogy különösen kemény és merev ragasztót alkalmazzunk közbenső réteg­ként, hogy ezáltal az alakváltozási hullámnak a továbbterjelósi sebességét megnöveljük, és ily módon elérjük azt, hogy a belső üveglemez nem. törik el, még mielőtt a szélvédő kiesnék. Aszerint, hogy a ragasztóréteg milyen mecha­nikai tulajdonságokkal bír, adott esetben ez a réteg a befogásnál be is feszíthető. Ez az eset akkor áll fenn, amjikor a ragasztót gyakorlati­lag nem éri olyan plasztikus deformáció, amely az ütközési idő meghosszabbításához vezetne, hanem a fejre háruló érezhető többlet-igény­bevétel nélkül a belső üvegtábla ugyancsak a befogás mentén a ragasztóréteget is elnyírja. A találmány feladatkitűzéséből adódó köve­telményednek olyan szélvédőlemezzel is eleget lehet tenni, amelynél a karosszériához rögzített üveglemez előfeszített üvegből áll. A szélvédők e második csoportjánál különös előnyként jelentkezik, ha a belső kisebb üveg­lemeznek a vastagsága 1,5 mm-nél kisebb. Iyen körülmények között ugyanis az a veszély, hogy a plasztikus közbenső réteget a belső üvegle­meznek a törésekor a törési élek megsértik, különösen csekély, mivel a legkülső vékony üvegréteg nagy hajlékonysága következtében a törési éleiken utánaenged, és ily módon a plasz­tikus közbenső rétegre veszélyes lenyírása ha­tás nagy mértékben csökken. Végül mindkét üvegréteg készülhet vékony, nagy hajlítószilárdságú üvegből; ebben az esetben csak arról kell gondoskodni, hogy a befeszített peremtartományoknak olyan kicsi legyen a hajlítószilárdsága, hogy ütközés esetén a tábla kiesése bekövetkezhessek. A találmány alapvető ismérveivel rendelkező szélvédők egy harmadik csoportjára az jellem­ző, hogy a szélvédő egyrétegű biztonsági üveg­lemezként van kiképezve, és nagy hajlítószi­lárdságú, legfeljebb 6 mm vastagságú szilikát­üvegből áll, mimellett az üvegtábla, a befo­gásnál felfekvő perem-tartomány kivételével, azaz, a szélvédő középmezeje, legalább 50 kp/ /mm2 hajlítószilárdsággal rendelkezik és az; em­lített peremtartomány a lemez teljes kerülete mentén legfeljebb 20 kp/mm2 hajlítható szi­lárdsággal bír. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom