160383. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szélvédő járművekhez

160383 tulajdonságokkal bíró szélvédőlemezt hoztunk létre, amely az emberi fejnék a szélvédőre való ütközéseikor az ütközési idő megrövidítése ré­vén a belső sérülések ellen nagyobb fokú biz­tonságot nyújt. A találmány szerinti szélvédő két különálló lemezből és egy közbenső műanyagrétegből áll, és a kerülete mentén oly módon van gyengít­ve, hogy ütés hatására a középső része törik, míg a kerületmenti tartományok a keretben rögzítve maradnak, miimellett a szélvédő külső lemeze üvegből van. A szélvédőre az jellemző, hogy a közbenső műanyagréteg, valamint a belső lemez mérete kiisebb, mint a külső, üveg­ből készült lemez mérete, és csak az üvegből készült külső lemez van a karosszéria kereté­ben rögzítve, és a közbenső műanyagréteg és/ /vagy a belső lemez egy 20 kg-os, 50 km/ó üté­si sebességű kemény, gömb alakú test ütésével szembeni ellenállásihoz, elegendő szilárdságú anyagból van kialakítva. A belső lemez rugal­mas műanyagból készül, amelynek fajlagos utómunkája —20 °C és +40 °C közötti hőmér­séklettartományban legalább 5 kn-cm/cm2 és húzószilárdsága 200 kp/cm2 (a folyási határ 0,1%-Ja) felett van. Egy ilyen ismérvekkel bíró szélvédőlemeznek a működésmódja a fejnek a lemezre való ütkö­zésekor a következő: a fej lemezzel való ütközésének a helyétől egy alakváltozási hullám indul ki, amely a középmezőn belül töretlenül terjed "tovább és 30 msec-on belül eléri a lemeznek a peremét. Akár eltörlik az üveglemez már a közéumező­ben, akár nagyobb szilárdsága esetén ebben az időpontban még nem törik el, abban a pilla­natban, amilkor az alakváltozási hullám a le­mez peremét eléri, az alakváltozási hullám energiája a középmezőt a befogott peremtarto­mánytól elnyírja, illetve elválasztja. A közév­mező a megkövetelt minimális szilárdsága kö­vetkeztében ütközésikor nem törik át, hanem a befogott peremrésztől való elválása után mint egész esik ki, a kiesés pillanat ától már lassu­lásból származó, a fejre még veszélyes erőket nem ad át. Ezt a kerettől való elválást a továbbiakban a lemez „kiesésének" fogjuk nevezni. A lemez kiesésének természetesen az a felté­tele, hogy az ütközesd energia egy meghatáro­zott minimális értéket túllépjen, valamint függ a befogott sz:; likátüveglemez peremtartományá­ban a lemez vastagságától és szilárdsági tulaj­donságaitól is. A találmány további kiviteli vál­tozataiinak alapjául elsősorban a szilikáitüvegle­mez peremtartományában való megfelelő mé­retezése vagy szilárdságának a befolyásolása, vagy más olyan intézkedések szolgálnak, ame­lyeket a későbbiekben még részletesebben le fogunk írni, és amelyek révén annak a min­denkori ütközési energiának a küszöbértéke be­állítható, amely alatt a tábla Mesésének be kell következnie. Ezt a küszöbértéket természetesen nem választjuk túl alacsonyra, hanem célsze­rűen olyan mértékűre állítjuk be, hogy a le­mez csak olyan energiáknál essék kii, amelyek mellett komoly sérülések várhatók. 6 Normál, nem, előfeszített 2—8 mm vastag­ságú szílííkátüveglemezieiket olyan mértékű üt­közési energiáknál, amelyek mellett már sérü­lések léphetnek fel, az alak változási hullámiok már elnyúlnak. A legújabb felismerések szerint 10 elegendő, ha a küszöbértéket, úgy választjuk meg, hogy a lemez Mesése egy 5 kg-os ütköző­test 30 km/ó-nál nagyobb sebességgel történő lemeznek- vágódásakor következik be. Gyakor­latilag ez oly módon valósítható meg, hogy a 15 befogott szilikátüveglemeznek a peremtarto­mányát kissé előfeszítjük, úgy hogy a hajlító­sziiíárdsága ebben a tartományban nagyságren­dileg 20 kp/mmMg terjedő értéket vesz, fel. Kiindulva ezekből az alapvstő találmányi is-2o mérvekből, a találmány szerinti szélvédő szá­mos kiviteli formában valósítható meg. Az egyik első kivitel változat-csoportot az jellemzi, hogy a szélvédő egy szilikátüveglemez­ből és egy, annak ütközési felületén elhelye-25 zett, a sziliikátüveglemezzel összekötött mű­anyaglemezből áll, mimellett a műanyaglemez a szililkáitüveglemezihez képest kisebb méretű, olyan értelemben, hogy legalább kerületének a nagyobb részén nincs a keretben befogva és a 30 szélvédőlemez rögzítése a szillikátüveglemez túl­nyúló peremén történik, és hogy a szélvédőle­mez középmezejét áthidaló műanyaglemez nem merev, előnyösen termoplasztikus anyagból áll, amelynek —20 °C — +40 C, C hőmérsékleti tar-35 tományban a fajlagos ütőmunkája legalább 5 kp cm/cm2 , és a húzószilárdsága (0,1% 'rugal­massági határ) több mint 200 kp/cm2 . A műanyaglemeznek a vastagságát lényegé­ben az anyag húzószilárdsága és nyújthatósása 40 szabja meg, és a 3 mm-et nem haladhatja meg, mert abban az esetben az ütközési erők kedve­zőtlen értékeket vennének fel. E szélvédőlemez egyik kiviteli példája szerint a szililkátüveglemez hűtött, azaz lényegében fe-45 szültségmentes, 2—8 mm, előnyösen 2,5—6 mm vastagságú szilikátüvegből áll. Itt a tábla ki­esése oly módon következik be, hogy a mű­anyaglemezben keletkező alakváltozási hullám révén a szilíikátüveglemez befogási helyénél el-50 nyíródik. Egy másik kiviteli példa szerint a szilikát­üveglemez 2,5—6 mm vastagságú előfeszített üvegből áll. Ennél a változatnál a perem, menti elválás a szilikátüveglemez törése útján követ­kezik be, az előfeszítéskor felhalmozott ener­gia, révén, amely a töréskor felszabadul, és az üvegtábla a peremrészig szilánkokká törik szét; a törés terjedési sebessége eléri az 1500 m/ /sec-ot. Ebben az esetben is az alakváltozási hullám terjedési sebességének a következmé­nye a teljes lemez tökéletes leválása és a neM-ütödő fejhez viszonyított nagyobb gyorsulása, éppen ezért e sebességnek döntő jelentősége 65 van. 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom