160366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azaron kinyerésére növényi nyersanyagokból

3 160366 4 Egy harmadik előállítási módszert jelent az azaron-tartalmú olajnak A^Os-oszlopon történő kramatografálása. A szénhidrogénes részt petroléterrel, a hatóanyagot benzol és petroléter elegyével [Gracza L. és mtsai: Acta Pharm. Hung. 35, 169 (1965)], illetve benzol és éterelegyével eluáljáik [Ohopra, M. M és mtsäi: J. Ohomatogr. 17, 195 (1965)]. Az azaron gazdaságos előállításával foglalkozva azt tapasztaltuk, hogy a spontán kristályosodás folyamán a növény illóolajából nem válik ki az azaron teljes mennyisége, hanem egy jelentős része az illóolajban oidottan marad. További hátránya ennek a kinyerési módnak, hogy a ikristályosodás hosszú ideig (5—7 napig) tart, a kristályos termék pedig illóolajnyomokkal van szennyezve. Az illóolaj alkoholos oldatából vízzel történő kiesapás hátránya viszont az, hogy egyrészt az optimális alkoholkoncentráció bizonytalansága . miatt ingadozó a kitermelés, másrészt a kácsa' pott termék erősen szennyezett és abból csak többszöri átkristályosítással nyerhető tiszta azaron, ami jelentős idő- és anyagveszteséggel jár. Az AI2O3-OSZI0POS kromatográfiás eljárás hátránya, hogy nem nyerhetők tiszta azaron-tartalmú frakciók, mert az azaront egyéb, részben fenoléter jellegű kísérő vegyületek (például metil-izoeugenol) szennyezik. A találmány tárgyát olyan eljárás képezi, amellyel az azaront a növényi nyersanyagokból jó kitermeléssel, gyakorlatilag teljes menynyiségben, és a gyógyszerkészítményeikben való felhasználiás céljaira megfelelő tisztaságban nyerhetjük ki. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az azaron-tartalmú növényi részeknek, például a kapotnyak vagy kábnosgyökér friss gyökértörzsének vízgőzdesztíllációjával nyert illóolajból tiszta állapotban különíthetjük el az azaront, ha az azarontartalmú illóolajlat önmagában (oldó- ill. hígítószer nélkül) egy sziHfcagélből petroléterrel képzett kromatográfiai oszlopra visszük fel, majd az oszlopot az illóolajban jelenlevő és az oszlopon megkötődő azaront szennyező terpén-típusú kísérőanyaigok eltávolítása végett először petroléterrel majd petroléter és benzol 98 :2 arányú elegyével mossuk, és az azaront 20% etilacetátót tartalmazó benzollal eluáljuk az oszlopról. A találmány szerinti eljárás értelmében az azaronnak az illóolajból való elkülönítésére alkalmazott adszorbensoszlopot tehát szilikagélből petroléterrel (forrpont tartomány: 50—70 °C) képezzük és erre az oszlopra az illóolajat önmagában, oldószer ill. hígítószer alkalmazása nélkül töltjük fel. Az adszorbensen az azaron részint apoláros, terpéntípusú illóolaj -komponensekkel, részint poláros jellegű kísérő anyagokkal együtt adszorbeálódik. A terpén-jellegű anyagokat petroléterrel és petroléter-benzol 98 :2 arányú elegyével eluáljuk az oszlopról; ezalatt az azaron és a poláros szennyezések az oszlopon adszorbeálva maradnak. Az azaronnak szelektíven, a poláros kísérőanyagok mellől történő éluálására 20% etilacetátot tartalmaző 5 benzolt, előnyösen benzol és etilacetát 80 :20 arányú elegyét alkalmazzuk. Az azaron teljes eluációját célszerűen vékonyrétegkromiatográr fiás módszerrel ellenőrizzük. E folyamat alatt a poláros jellegű szennyező anyagok az oszlóit» pon adszorbeálva maradnak. Az azaron-tartalmú frakcióban benne foglaltatik az azaron teljes mennyisége. Ezután az azaron-tartalmú frakciót bepároljuk, az így nyert oldószermentes maradékot pedig 54—60%-os, előnyösen 55 15 %~os vizes etilalkoholban melegen, célszerűen 55 °C körüli hőmérsékleten feloldjuk. Oldás után az oldatot szobahőmérsékletre hűtjük, miközben intenzív kristálykiválás indul meg. E folyamat teljessé tétele céljából az oldatot 2 20 órán keresztül hűtőszekrényben tartjuk. A kivált kristályos azaront ezután zsugorított üvegszűrőn szűrjük, foszforpentO'Xiddal megszárítjuk és mérjük. 25 Eljárásunk kivitelezését a következő példa szemlélteti: Példa: 30 15,75 kg nyers kapotnyak gyökértörzset, melynek illóolaj-tartalma légszáraz súlyra vonatkoztatva: 2,21%, azaron-tartalma spektro-35 fotometriás azaron meghatározási módszerrel mérve [GRACZA, L. és mtsai: Acta Pharm. Hung. 35, 169 (1965)] 545 g/kg illóolaj; légszáraz súlya: 4,75 kg, szecskázó gépen felaprítunk. A nyers szecskát a szokásos módon vízgőzdesz^ tülációnak vetjük alá. A kapott 200 1 desztillátumot 4 x 40 liter benzinnel kikeverjük, a benzines fázist 4 kg/100 liter mennyiségű vízmentes nátriumszulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd a szűrletet kíméletes körülmények között (60 5 °C, 200 Hgmm) oldószenmenitesre pároljuk. A nyert illóolaj súlya: 104,81 g. Az így előállított illóolajból 100 g-ot 20-szoros mennyiségű, petroléterrel képzett, fcramia-50 tográfüaá szililkagél oszlopra töltünk és petroléterrel majd peitroléter és benzol 98 : 2 arányú elegyével eluáljuk. A felfogott, mintegy 5 liter elutum tartalmazza az azaront szennyező, terpéntípusú vegyületeket. Ezután benzol és etil-55 acetát 80 : 20 arányú elegyével eluáljuk az azaront. Az azaron teljes elucióját az eluátum vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatával ellenőrizzük. A felfogott, mintegy 5 liter mennyiségű eluátum tartalmazza az illóolajban található azaron teljes mennyiségét. Az azaront szennyező egyéb vegyületek (fenoléterek, terpénalkoholok) az oszlopon adszorbeálva maradnak. Az illóolaj súlyára vonatkoztatott kitermelés: 534 g/kg, az analizált azaron-tartalomra vonat-65 koztatott kitermelés: 98%. 2