160363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés timföld betáplálására aluminium előállítására szolgáló tűzfolyós elektrolizises olvasztótartályokba

160363 10 elülső-, más szóval fejrészének az áttörése be nem fejeződött. Miután az utolsó 104 pontot is áttörtük, azaz azt a pontot, amely a tartály 1002 hosszirányú axiális síkjához a legközelebb helyezkedik el, a 4 kalapács az 52 emelő visszahúzásával fel­emelt helyzetébe kerül vissza, az SÍ emelőnek a rúdja visszahúzódik, oly sebességgel, amely a 'berendezés hosszirányú mozgásának felel meg a betöltés időpontjában, a fentiekben leírtak sze­rint a harmadik lépcsőben, és egyidejűleg a 2 elosztószerkezet működésbe jön. A fear mozgása és az elosztószerkiezet forgása akkor szűnik meg, amikor az emelő ismét abba a helyzetibe kerül, amely a fejrészben kialakított első 101 pont áttörésének felel meg. A második fázis végrehajtásához a berende­zés egészét mozgatjuk ,a tartály tengelyéhez képest párhuzamosan, ily módon a 4 kalapá­csot a következő áttörendő 105 pont fölé juttat­juk, smajd az áttörési műveletet a fentiekben leírt módon végrehajtjuk. A hosszanti áttörési művelet egyetlen, vagy több vonal mentén, általában két vonal mentén hajtható végre. Az első esetben az 51 emelő nem mozog, és a 107—117, 119, 121 pontok áttörése egymás után következik be a teljes egység mozgatásával. A második esetben, miután a 105 pont áttörése megtörtént, működtetjük az 51 emelőt, és a második vonalban levő 106 pontot törjük át, amely második vonal már tartalmazza a 102 pontot. Az 51 emelő azután visszatér előző helyzetébe, a szerkezet a következő 107 pont­nak a jobboldaláig mozog, és a művelet folyta­tódik. • 35 A hosszanti, pontonkénti áttörési művelet folytatódik, az utolsó 119 és esetleg 120 pontig, majd ezután a második szakasznak az áttörése kerül végrehajtásra a ÍŰ1—12A pontokon, ugyan­úgy, ahogyan azt az első szakasz ismertetése során leírtuk. Ezután hajtjuk végre a harmadik lépésnek megfelélő műveleteket: a 4 kalapácsot az 52 emelő visszahúzásával felemelt helyzetébe jut­tatjuk, a 2 elosztószerkezetet működésbe hoz­zuk, és az 5il emelőrudat olyan (visszafelé hala­dási sebességgel működtetjük, amely egyenlő azzal a sebességgel, amelyet a felületi betáplá­lással kapcsolatban határoztunk meg. Az 51 emelő akkor áll meg, amikor ismét a második fázis során munkába vett szakasz első áttört pontjának megfelelő helyzetébe kerül; ezt kö­vetően a szerkezetet konstans sebességgel foly­tonos működésbe hozzuk, mégpedig az, áttörési művelet során végrehajtott mozgásával ellen­tétes irányban. Amikor a tartály elülső részét, ahol már végrehajtottuk a betáplálást az első lépés során, elértük, a 2 elosztószerkezet forgását leállítjuk, ennek eredményeként a második lépésben áttört teljes zóna timfölddel van beborítva. Végül a szerkezetet elmozgatjuk, és ezzel a tartálynak arra a részére juttatjuk, amelyet ezután kell timifölddel betáplálni. Megjegyezzük, hogy minden áttörési műve­lettel az előző művelet során odajuttatott tim­föld lesüllyed a fürdőbe. Minden egyes műve­lethez ugyan nem lehet a'bszoMt pontosan meg­határozni az elektrolitfürdőhöz keverendő tim­föld mennyiségét, átlagban azonban ez a meny­nyiség éppen azonos azzal a mennyiséggel, ame­lyet az egyes műveletek során 'betáplálunk, ha az áttört pontok számát és elosztását pontosan állapítottuk meg. Előnyös, ha az 52 emelőt és a 4 kalapácsot pneumatikus (vagy hidraulikus) szempontból párhuzamosan kapcsoljuk: a körfolyamat táp­lálásakor először az 52 emelőt működtetjük, amely csak csekély mértékű nyomást igényel, és a kalapácsot akkor hozzuk működésbe, ami­kbír a kéreg ellenállása meggátolja az emelő­nek a nyitását. Ugyanennek az eredménynek az elérése ér­dekében olyan megoldás is lehetséges, amely szerint a kalapácsnak a 41 áttörőszerszámát míikroérintfcezővel látjuk el, amely a kalapácsot, mihelyt az áttörőszerszám beleszorul a 4 kala­pácsnak a testébe, működésbe hozza annak az­ellenállásnak a hatására, amely az említett szer­számnak a végén lép fel. A leírt betáplálási módszer a timföld olyan adagolási sebességét biztosítja, amely sokkal szabályosabb és homogénebb, mint a korábbi módszerek esetében; ugyanakkor azt találtuk, hogy a tartály teljés hatékonysága is javult. A fent leírt szerkezet egy automatikus gép­nek a felszerelését képezi, amelyet abból a cél­ból konstruáltunk, hogy karesztirányban elhe­lyezett tartályok sorozatának a táplálását tud­juk megoldani. A berendezés általános elrendezésében emlí­tett mozgatható tartót úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a gépegységekkel felszerelendő csarnokban történő elhelyezésre. A tartályok táplálása, amelyeik keresztirányú elhelyezésűek, kettős mozgást követel; merőleges irányú moz­gást a tartályok hosszirányú tengelyeire az egyik tartálytól a másik tartályhoz történő moz­gás során, és ezzel a tengellyel párhuzamos mozgást a betáplálási .művelet végrehajtása so­rán. A leírt kiviteli példánál az első mozgást ä 7 tartóállvány hajtja végre, amely a tartályok sorozatát kétoldalt hordja, míg a második moz­gást a 6 futókocsi, amely síneken mozgatható; ezek a sínek a 7 tartóállványon vannak rögzít­ve. A futókocsi két egymással azonos egységet hord, olyan egységekhez hasonlóikat, amilyene­ket a 2—5. ábrákon tüntettünk fel, és amelyek a 7 tartóállvány 700 függőleges szimmetriasík­jához viszonyítva szimmetrikusan helyezkednek el; ez a sík a betáplálási művelet során koin­cidenciába kerül az éppen működésben levő tartály 1002 hosszirányú szimmetriasíkjával. A 7 tartóállványnak két függőleges 71 oszlopa van, amelyek a talajon a 72 kerekekkel gördül-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom