160345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú 2-metil-piridinszármazékok előállítására

13 160345 14 trikloriddal vagy foszfortrfbromiddal kezelünk. A reakcióban, kapott (I) általános képletű vegyü­letben a piridin nitrogénje ill. a kénatom nem oxi­dált formában szerepel. A redukciót előnyösen úgy valósítjuk meg, hogy az említett kiindulási anyagot ammóni<uimszulfdddal melegítjük vagy — például kloroformban — foszfortrikloriddal hevítjük, vagy forró ecetsavban vassal kezeljük. Az olyan (V) általános képletű vegyületeket, amelyekben R9 = NO— csoportot, ill. R10 >= —SOCH3 vagy —SO2CH3 csoportot tartalmaz úgy alakíthatunk át olyan (I) általános képletű vegyületté, amelyben a piridin nitrogénje ill. az 5-ös helyzetben levő oidaliánc kénje nem oxidált formában szerepel, hogy a szóban forgó kiindu­lási vegyületet a szokásos katalizátorok jelenlé­tében, így 5%-os palládiumos csontszén vagy Ra­ney-nikkel jelenlétében, a szokásos oldószerek­ben, például etanolban vagy ecetsavanhidridben katalitikus redukciónak vetjük alá. A redukciót úgy is megvalósíthatjuk, hogy iaz említett kiin­dulási anyagot nátriumbórhidriddel vagy alumí­niumkloriddal szobahőmérsékleten vagy trifenil­foszfinnal nagy hőmérsékleten kezeljük vagy foszfortrikloriddal nagy hőmérsékleten reagál­tatjuk. A redukciót a szakirodalomban ismert körülmények között valósíthatjuk meg, így pél­dául az alábbi irodalmi helyek által ismertetett feltételek között: Aarchiv Pharm. 287 326 "(Í954); J. Org. Ohem. 18 534 (1953); Rec Trav. Chim. Pays—Bas 70 581 (1951); J. Pharm. Soc. Japan 71 1092 (1962); Houben—Weyl: Methoden der Orga­nischen Chemie, 11/2 kötet, 200. oldal, (4. kiadás, G. Thieme Verlag, Stuttgart); L. F. Fieser és M. Fieser: Reagents for Organic Synthesis, 1053, 1243 és 876 oldal (J. Wiley kiadó, New York 1967) Olyan további kiindulási vegyületekre, melyek redukcióval —CH2 —N—R 3 csoporttá alakítható I R4 , R8 csoportot tartalmaznak, példaként az olyan (V) általános képletű anyagokat sorolhatjuk fel, melyekben az R8 csoport jelentése a következő R4 I lehet: — HíO=N+—R 3 (melyképletben R3 és R4 je­lentése egyezik a fent megadottal), továbbá a —C N, —CH2NO2, —CH2 NO és elsősorban a —CH=NOH csoport. E vegyületek amlnometil­csoporttá történő átalakítása céljából az ilyen tí­pusú reakcióknál általában alkalmazott reduk­ciós szereket használhatjuk. E szerekre példa­ként az előnyösen alkalmazható inátriumaimalgá­mot, az alkohol jelenlétében reagáltatott fémnát­riuiaot, a további nem-nenies fémeket említhet­jük meg, — így például sav jelenlétében alkal­mazott cinket — továbbá a nátriumditionitot és a komplex fémhidrideket. Előnyösen olyan (V) általános képletű vegyületeket alkalmazunk, me­lyekben R8 —CH=NOH csoportot jelent. E ve­gyületeket például katalitikus úton is átalakíthat­juk olyan (I) általános képletű vegyületekké, me­lyekben a —CH2NH2 csoport 4-es helyzetben ta­lálható. A már említett R10 csoportokon kívül — tehát O az —S—CH3 ill. —S—CH3 csoporton kívül — 5 II II O O hidrogenolízissel ill. hidrolízissel —SCH3 csopor­tokká alakítható csoportokra elsősorban a követ­kező csoportokat adhatjuk meg: —S—CH2 -halo-10 gén (halogénatomként előnyösen Cl, Br, vagy J-atom áll); —SCHO csoport (ebben a csoportban a formilcsoport szintén védve, például acetáloz­va lehet); —SOH2OH csoport (mely csoportban a hidroxilcsoport adott esetben szintén valamely 15 hidrogenolízis vagy hidrolízis hatására lehasadó csoporttal — például karbo-benzoxi-, trif enil-me­til- vagy benzil-csoporttal védve lehet); ilyen cso­portokra példaként továbbá az —S—-COOH cso­portot említhetjük meg, melyben a —COOH cso-20 port szintén észterezve lehet; az észterezés elő­nyösen metanollal vagy etanollal történhet. Olyan (V) általános képletű vegyületet, amely­ben R10 = —SCH2"halogén csoport, előnyösen 25 —S—CH2—Br vagy —S—CH2 —Cl csoport he­lyett áll, úgy alakíthatunk át a megfelelő (I) álta­lános képletű vegyületté, hogy a halogénatomot a kiindulási anyagból valamely szokásos redu­kálószerrel, például alkoholos oldatban híg sósav 30 jelenlétében alkalmazott cinkkel vagy alkoholok jelienlétében fémnátriumimal vagy víz jelenlété­ben nátriumamalgámimal vagy komplex fémhid­ridekkel, előnyösen lítüumalumíniumhidriddel, vagy nátriumbórhidriddel redukálunk. A talál-35 many tárgyát képező eljárás fenti foganatosítási módja szerint az R10 == —S—CH2-halbgén cso­portot katalitikus hidrálással is átalakíthatjuk —S—CH3 -csoporttá. Katalizátorként a szokásos nehézfém- ill. nemesfém-katalizátorokat alkal­. mázhatjuk, előnyösen kalciumkarbonátra felvitt palládiumot (2,5% palládium-tartalommal) vagy palládiumos csontszenet (5%-os palládiummal). A szóban forgó redukció megvalósításának köze­lebbi körülményeit például Weygand—Hildetag r Organisch-Chemische Experimentáerkunslt, 3. ki­ad., J. A. Barth—Verlag Leipzig a 169—172. ol­dalon, továbbá F. Zymalkowsky: Katalitische Hydrierungen im organisch-chemistíhen Labora­torium 158—161. oldal i(F. Enke Verlag, Stuttgart, 1965), továbbá az Organic Syntheses, Coll. Vol. 4, mű az 509. oldalon, (Interscience Publ.. New York 1963); N. G. Gaylord: Reductions with Complex Metal Hydrides, 889—917. oldal, (Inter­science Publ., New York, 1965), A. Hajós: Komp­lexe Hydride 219. és 267. oldal (VEB Deutscher Verlag der Wissenschaften, Berlin 1966). A kiindulási (V) általános képlétben levő —SCH2OH R10 csoportot savas közegben nem-60 nemes fémmel végzett redukcióval alakíthatjuk —SCH3 csoporttá. A redukciót előnyösen ecet­sav vagy híg sósav jelenlétében alkalmazott cinkkel valósíthatjuk meg, vagy katalitikus re­dukciót alkalmazhatunk. A fenti redukciók pon-65 tosabb körülményeire felvilágosítást az alábbi 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom