160345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú 2-metil-piridinszármazékok előállítására

160345 8 vagy metilszulíomav-észterelket, célszerűen a p­-toluolszuMonsavészteréket használjuk. Metile­zésre például metiljodidat, metálbromidot, metil­kloridot vagy dimetilszulfátot alkalmazhatunk. Alkalmas (II) általános képletű kiindulási ve­gyületként pl. ,a PHmetü-34iidroxi-4-dáimietil­-amino-jmetil-pirid-5-il] •jmerkaptánt említhetjük meg, továbbá e vegyület merkaptidjait, előnyö­sen a náltriummerkaptidját. A (II) általános kép­letű kiindulási vegyületeket például úgy állíthat juk elő, hogy a megfelelő 5-halogénmetiI-piridin­származékot alkálihidrogénnszulfiddal, tiokarba­middal, vagy kálium-tioaaetáittal reagáltatjuk, majd iái reakcióban kapott merkaptánt adott esetben alkálilúggal hozzuk reakcióba. A (II) általános képletű ímerfcaptánokat ill. mer­kaptidokat adott esetben a reakcióelegyben is előállíthatjuk. így például megtehetjük, hogy a többnyire lúgos közegben végrehajtott metilezés­faez olyan (II) általános képletű kiindulási anya­got alkalmazunk, amely az —SX csoport helyett az alkálilúgos kezelésre —S-". fém+ csoporttá, előnyösen —S~. ,Na+ vagy —S~. K+ csoporttá alakul. Ilyen vegyületek pl. a magfelelő ditiokar­bamátok, tiokajrbaimátak, xantogenátok, tioacetá­tok, izotiurónium^származékok, tiocianátok vagy un. Bunte-sók, vagyis olyan (II) általános képle­tű vegyületek, melyekben az —SX csoport he­lyett —S—•C-JSTHa, vagy —S—C—NH9 II II s o -^5—C—O-alkil, —S—C—O-alkil, —S—«C—CH3 , II II II so o —S—C—NH2 , —SCN iH. — S—SO3- fém+ cso-II NH port áll. Ezekből a termékekből a találmány sze­rinti eljárás a) foganatosítási módja szerint alká­lilugos közegben a megfelelő (II) általános kép­letű merfeaptid keletkezik, melyből metilezéssel a keresiett (I) általános képletű termék képződik. A (II) általános képlatű kiindulási vegyületek matilezését célszerűen úgy valósítjuk meg, hogy a reakciópartnereket valamely közömbös oldó-t szerben —-adott esetben hűtés közben — egy­mással érintkezésbe hozzuk. Így például a (II) általános képlet szerinti merkaptidból vizes vagy alkoholos oldatot készítünk, majd a kapott ol­dathoz ekvivalens mennyiségű vagy kis felesleg­ben vett mietálezőszert, például valamely metil­halogenidet vagy dimetilszulfátot adunk. A reak­ciót szobahőmérsékleten is megvalósíthatjuk: e célból a reakcióelegyet hosszabb ideig állni hagy­juk. A reakciót adott esetben nagyobb hőmér­sékleten is végrehajthatjuk, így például alkile­zés köziben az .elegyet néhány órán keresztül gőz­fürdőn hevíthetjük. Ha olyan (II) általános képletű vegyületeket alkalmazunk kiindulási anyagként, melyekben R1 szabad —OH csoportot jelent és/vagy R 2 vé­detlen —NH2 csoportot tartalmaz, akkor a me­titezőszert ekvivalens mennyiségben, felesleg nélkül ajánlatos alkalmazni, hogy így a nemkí­vánatos O- ill. N-alkilezést elkerüljük. Az olyan (II) .általános képletű kiindulási termiéknél, mely­ben R1 adott esetben védett hidroxi-csoportot, 5 R2 pedig aminometil vagy monoalkH-aminome­tü-csoportot jelent, a találmány szerinti eljárás a) foganatosítási módja szerint megtehetjük, hogy egyidejűleg S- és N-metilezést hajtunk vég­re. 10 A reakcióelegyet a reakció befejeződése utáfi. semlegesíthetjük. Az oldat lehűtésekor általában a keresett végtermék az oldatból kiválik, vagy megfelelő oldószerrel, például etilacetáttal törté-15 nő extrakeióval elkülöníthető. A vízben vagy valamely alkoholban levő (II) általános képletű merkaptánt szokásos módon metilezhetjük úgy is, hogy a reakcióelegyben va-20 lamely alkáli- vagy földalkáli-hidroxid vagy va­lamely alkáli-alkoholát, így nátrdummetilát vagy nátriumetilát van jelen. Ekkor azonnal olyan (II) általános képletű merkaptid keletkezik, melyben X alkáli- vagy földalkáláfém-kationt jelent. A 25 reakció befejeződése után — ha az alkiiezést al­koholban végeztük — az oldószert célszerűen el­párologtatással távolítjuk el az elegyből. Végül az elegyben levő sókat vízzel történő kezeléssel távolítjuk el, s a képződött vegyületeket a mara-30 dékiból valamely alkalmas szerves oldószerrel történő extrakeióval, majd az oldószer elpáro­logtaitásával különítjük el. Alkalmas oldószer­ként például etilacetátot vagy valamely klórozott szénhidrogént, így kloroformot, metlénkloridot, 35 trikloretilént, továbbá étert alkalmazhatunk. Metilezőszerrel a fenti körülmények közt tör­ténő reakcióval valamely nemkívánatos X cso­portot is CH3-csoportra cserélhetünk ki a (II) ál-40 talános fcépletű vegyületekben. Ilyen nemkívána­tos X csoportok például a következők: valamely adott esetben szubsztituált árucsoport, így fenil­csoport, vagy valamely 1—3 szónatomos rövid szénláncú alkilcsoport, így —CH3, —C2H5 eso-45 port, és/vagy rövid szénláncú alkoxi-csoportok, mint az —OCH3 csoport, és/vagy halogénatomok, mint például a Cl vagy Br atom; szubsztituált fenilcsoportok, előnyösen legfeljebb 8 szénato­mos iaráUkálcsoporitok, ígybenzil- vagy fenil-cso-50 port, mely csoportok adott esetben az előbbiek­ben a fenilcsoportnál megadott módon szubszti­tuálva lehetnek; legalább 2 szénatomos, előnyö­sen legfeljebb 20 szénatomos alkilcsoportok, így például etil-, propil-, butil-, oktil-csoportok, mely «55 csoportok adott esetben az előbbiekben a fenil­csoportnál megadott módon szubsztituálva lehet­nek. A metilezőszert előnyösen feleslegben al­kalmazzuk. A (II) általános képletű vegyületek­nek adott esetben sóit, például sztűfóniumsóit is gn alkalmazhatjuk a reakcióban kiindulási vegyület­ként. A találmány szerinti eljárás a) foganatosítási módjának egy speciális változatánál kiindulási 65 anyagként különösen előnyösen alkalmazhatóak 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom