160342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(tiazoli-2)-piperazin-származékok előállítására
7 -(2HnieiiE^tLazolil-5)^3-.aaminio^propän, l-(2-metil-tiazom-5-4-aimmo-ibután, l-<(4-(metil-tiazolil-5)-2--amäno-etan, l-(4-imietil-tiaz!ölil-5)-<3-.amiino-ipropan, l-i(4Hmetü-itiazolM-5)^4Haimíiino-butáin, l-(2,4--dimetil-tiazoläl-5-i(2^aiminoHetan, l-(ä,4-diimetn-tiazoM-SJ-Snaiimno-protpán, l^(2,4-ddmetil-tiazolü-5)-4^imino-bután, l-(pirazalil-3)^aimino--etán, l-(pirazoül-3)-3->amino-propán, l-(pirazoIil-3)-4--amino-lbütán, l-(l^metü-fpirazolü-i3)^2-amino-etán, l^(lMmeitil-Hpirazolil-3)-3^amino-propán, 1--(l-metíl-pirazolü-3)-4-.a!miiino-lbutián, l-(5-*metil-<pirazoM-3)-2--amino-etán, l-(5Hmetü-párazol)il-3)-3^aomno-piropán, l^(5-metil^pirazoldl-i3)-4-iaimiino-bután, :l^(íl-anieMl-iimddaziolil-5)-2-aim!iinio-etán, 1--(lwmetia-iimida2raliÍ-5)-3-aaTiMoHpit>pián, l-(l-anetiMiimdazoMl^)^aiMno-bütán. A (VII) általános képletű vegyületek pl. a következők lehetnek: 2-[Ms^(2^1óretil)^amino] és 2-[bisz-(2-brómetil)Hamino]-tiazíol és 4-jmetil-szármázékaák, N-(tiazoül-2)-morfolin és N-(4^metil-tLazolil-2)-morfolin. Az (I) általános képletű vegyületeket továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy a (VTIII) általános képletű et&éndiaminokat az irodalomból ismert Bischoff-féle piperazin-szintézis szerint etilénkloriddal, etiléndibromiddial, vagy hasonló, (IX) általános képletű vegyületekikel reagáltatjuk. A reakciót előnyösen savmegkötőszerek jelenlétében végezzük. A (VIII) általános képletű vegyületek előállítása során a (X) általános képletű aldehideket a megfelelő N-tiazoMl-etiléndiamihokkal Schiff-bázLssá alakítjuk, és a kapott termékeket katalitikusan hidrogénezzük. A (VIII) általános képletű kiindulási anyagok pl. a következő vegyületek lehetnek: N-[3-(3-metil-pirazolil-5)-^ropÜ-l]-N^iazoM-2.)^tdiendia!mi:n, N-{4-(l, -3-dimetü-ipdrazoH1^5)-*bU4il-'lÍ-'N'-(tiazo:Ul-2)-«itiléndiámih, N-[l-(ál,4-dam)etíl-itiázólil-5)--'propil-2]-N'-(tidziö]k-2)^tíléndiaimin, N-i4^{4-metil-tiazoiil-5)-tbutál-l]-N-(4Hmetil-tiazoMlH2)-ietilénidi,amin. A Bischoff-^sziintézist az N-alikilezéshez hasonlóan, azonban erélyesebb rea&ciókörülimények ikÖzött hajtjuk végire, így pl. a reakcióelegyet adott esetben magas forráspontú közömbös oldószer és erős bázis, pl. nátriumhidroxid vágy -karbonát jelenlétébén, keverés közben, 6—8 órán át 120—160 C^oii tartjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy a hidrogénatomok helyén egy vagy tötofo, tódirogénatóétrana cserélhető csoportot és/vagy C-C kiettőskötéseket és/vagy C—C hármas kötésebet tartalmazó vegyületeket hidrogénteadó anyagokkal reagáltatunk. Így pl. a heterodklikus gyűrűhöz, vagy az oldallánchoz kapcsolódó klór- vagy brőmatomöfcat 'katalitikus hldrogénezéssiel, vagy kémiai, redukálószerekkel hidrogénatomokra cserélhetjük. Az eljárás szerint pl. az N-í4-(2,4-dimetil-tóazolil-5)-butil-lÍ-N^4-hidrioximiéttltiazolil-2)-.pípera2iint katalitikusan aktivált Mdrogénnel a megfelelő N'-.(4-metil-tiazolü-2)-saármazékká alakíthatjuk. Egy további eljárásváltozat szerint pl. a (III) általános iképletű (taazonl-2)^piperazin-származékokiat Z—Cm H 2 m—COOH általános képletű savakkal, Vagy Z—Cm M 2m —CSOH általános képletű tiosá-8 vakkal, vagy reakcióképes származékaikkal a megfelelő amidokká vagy tioamidokká alakítjuk, és a kapott termékek karbonil-, illetve tickarfoonil-csoportját komplex hidridekkel, pl. lítium-5 alumíniumhidriddel redukáljuk. A Z—Cm H 2 m— —COOH általános képletű savakat a megfelelő, (II) általános képletű primer alkoholok (X = OH), vagy a megfelelő, (X) általános képletű aldehidek oxidálásával állíthatjuk elő, vagy a (II) álta-10 lános képletű vegyüleitek halogénatomjait nitrilcsoportra cseréljük, és a kapott nitril-vegyületet elszappanosítjuk. A savszármazékokat, tiokarbonsavakat és tiokarbonsav származékokat önmagában ismert módon állíthatjuk elő a 15 Z—Cm H2m—COOH általános képletű savakból. Eljárhatunk úgy is, hogy a (VIII) általános képletű etilén-diiamin^származékokat oxálsavval vagy haiogóneceltsavakkal, vagy reakcióképes származékaikkal vagy tio^analógjjaiikkal reagáltatjuk, és 20 a kapott (XI) általános képletű vegyületeket — ahol D és E jelentése H2, O vagy S csoport, a D és E szutasztituensek azonban egyidejűleg nem jelenthetnek H2 csoportot — pl. katalitikus úton, vagy lítiumialumíniumhidriddel az (I) általános 25 képletű vegyületekké redukáljuk. A lítiumaluminiumhidrides reakciókat az irodalomban ismert módon, közömbös oldószerben, előnyösen éterben, tetrahidrofuránban vagy di-JÍQ n-hutiléterben, célszerűen a reakcióelegy forráspontján hajtjuk végre. Egyes esetekben előnyösen járunk el, ha a nehezen oldódó kiindulási anyagokat a forrásban levő oldószerrel folyamatosan extraháljuk. 35 , A katalitikus hidrogénezéshez és/vagy hidrogentílízishez katalizátorként pl. nemesfém-, nik-, kel- vagy kobalt-^katalizátorokat alkalmazhatunk. A nemesfém-katalizátorokat hordozóra fel^ vitt formában (pl. palládium—csontszén, palládiu(m/CaC03 vagy palládium/SrC03 rendszerek alakjában), oxidkatalizátorokként (pl. plattjában használhatjuk fel. A nikkel- és kobaltkatanáoxid), vagy finoman eloszlatott fémek formálizátorokat célszerűen Raney-fémek alakjában alkalmazzuk, a nikkelt azonban pl. Kieselguhr vagy horzsakő hordozóra f elvive is alkalmazhatjuk. A hidrogénezést szobahőmérsékletein és atmoszférikus nyomáson, vagy magasabb hőmérsékleten és/vagy nagyobb nyomáson is végrehajthatjuk. Előnyösen 1—100 at nyomáson és —80 — +150 C° hőmérsékleten, célszerűen szobahőmérséklet és +100 C° között végezKÜk a reakciót. A hidrogénezést előnyösen oldósserben pl. vízben, metanolban, etanolban, izopropanolban, n-lbutanolban, etUcetátban, dioxánham, ecetsavban vagy tetrahidrofuránban, vagy a felsorolt anyagok elegyeiban végezzük. Kiindulási anyagként mind a szabad bázisokat, mind sóükat, pl. a megfelelő hidrokloridokat alkalmazhatjuk. 60 A hidrogénezést olyan körülmények között hajtjuk végre, hogy a fenil- és tlazol-gyürű ne szenvedjen változást. A többszörös kötések hidrogénezését és a benzil-esöportok hidrogenolitikus le-65 hasítását előnyösen szobahőmérsékleten végez-4
