160326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán- és benzotiofén karbonsavészterek előállítására

160326 5 6 halogénlehasítószerek, például alkálifémjodidok is tekintetbe jönnek. Példáként a nátrium- vagy káliuimjodidot említjük, amelyeket előnyösen ugyancsak valamely oldószerben alkalmazzuk. Erre alkalmas oldószerekként példaképpen rö- 5 vidszénláncú alkanolokat, mint metanol vagy etanol, vagy rövidszénláncú alkanonokat, mint aceton vagy metiletilketon, használunk. (VII) általános képletű kiinduló anyagokként például olyan vegyületeket alkalmazunk, ame­lyek Q, R, Rt, X, Zj és Za csoportjai megegyez­nek azokkal a csoportokkal, amelyeket az (I), il­letve a (VII) képlettel kapcsolatban már felso­roltunk. Ilyen vegyületeket kapunk például olyan (IV) általános képletű karbonsavészterek­ből kiindulva, amelyek a második eljárásválto­zat kiinduló anyagai. Ezek a karbonsavészterek például Firiedel—Crafts-reákció szarint alumí­niumklorid segítségével nitrobenzolban vala­mely (Vila) általános képletű karbonsavklori­dokfoal —• e képletben R az (I) képletnél meg­adott jelentéssel rendelkezik és Q előnyösen klór- vagy brómatomot jelent — 5-ös helyzetben acilezhetők. Egy negyedik, találmány szerinti eljárásválto­zat szerint úgy állítunk elő (I) általános képletű vegyületeket, hogy valamely (VIII) általános képletű vegyületet — e képletben R, X, Zi és Z2 az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelkez­nek — vagy egy ilyen karbonsav valamely reak­cióképes funkciós származékát karbonsavészter­ré átalakítunk. rán, Egy mólegyenértékű karbonilhalogenidnek egy mólegyenértékű alkohollal való átalakításá­nál egy mólegyenértékű halogénhidrogént hasí­tunk le. A halogénhidrogént előnyösen valamely savmegkötő szerhez kötjük és az átalakítást ol­dószerben vagy hígítószerben hajtjuk végre. Savmegkötőszerekként például szervetlen bázi­sok, mint alkálifémkairbonátok ós különösen ter­cier szerves bázisok, mint piridin vagy N,N-di­izopropil-etilamin, amelyek adott esetben feles­legben is lehetnek, használhatók. Alkalmas ol­dószerek vagy hígítószerek például szénhidrogé­nek, mint benzol, toluol vagy xilol, alkanonok, mint aceton vagy metiletilketon, éterszerű fo­lyadékok, mint dietiléter vagy dioxán, felesleg­ben levő alkohol vagy feleslegben levő tercier szerves bázisok lehetnek. A reakció az alkalma­zott kiindulóanyagoktól függően többé-kevésbé exoterm módon megy végbe, és körülbelül 30— 150°-on való melegítéssel fejezhető be. A találmány.szerinti eljárás egy változata sze­rint valamely (VIII) általános képletű szabad karbonsav egy diazoalkánnal, például diazome­tánnal, is észteresíthető. A reakciót, amelynek során nitrogént hasítunk le, előnyösen valamely oldószerben hajtjuk végre. Alkalmas oldószerek például éterszerű folyadékok, mint éter vagy dioxán, halogénezett szénhidrogének, mint klo­roform, vagy alkanolok, mint izopropanol. Továbbá átalakíthatjuk a (VIII) általános kép­letű karbonsavak sóit a találmány szerint a (IIb) általános képletű vegyületek reakcióképes észte­reivel is. Alkalmas sók alkálifém- és alkáliföld­fémsók, továbbá ólomsók és alkalmas reakció­képes észterek, halogenidek, például jodidok, vagy szulfátok, például dimetilszulfát lehetnek. Az átalakítást előnyösen oldószerben vagy hígí­tószerben végezzük. Alkalmas oldó- és hígítósze­rek szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xi­lol, éterszerű folyadékok, mint dietiléter, klóro­zott szénhidrogének, mint kloroform, alkanonok, mint aceton és végül víz. Az eljárásváltozat kiinduló anyagai, a (VIII) általános képletű vegyületek, a következőkép­pen állíthatók elő: az eljárás során (Ha) általá­nos képletű vegyületekből indulunk ki és eze­ket a vegyületeiket Friedel—Crafts-reakció sze­rint (lie) általános képletű alkanoilhalogenidek­kel nitrobenzolban oldott alumíniumklorid je­lenlétében megfelelő 2,3-dihidro-5-alkanoil-ben­zofurán-i2-karbonsavakká vagy 2,3-dihidro-5-al­kanoil-lbenzo[b]tiiofén-2-ikarbonsiavak1ká kon­denzáljuk. A kapott kondenzációs termékeket ezt követően például Mannich szerint dioxánban oldott parafonmaldehiddel és dimetilamin-hidro­kloriddal megfelelő 2,3-dihidro-5-(2-dimetilami­nometil-alkanoil)-benzofurán-2-karbonsav-4iidrokloridokká vagy -benzo [b] tiofén-2-kar­bonsav-hidrokloridofcká átalakítjuk, amelyeket gyenge bázisokkal, például jégecetben oldott nátriumacetáttal, dimetilamin lehasítása közben elbontunk. Az új hatóanyagokat előnyösen perorálisan adjuk be. A napi adagok 0,5 és 10 mg/kg között Például valamely (VIII) általános képletű kar­bonsavat vagy egy ilyen karbonsav valamely reakcióképes funkciós származékát (IIb) általá­nos képletű hidroxivegyülettel — e képletben Rj az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelke- 40 zik — átalakítunk. Ezt az észteresítést, ha a szabad karbonsavból indulunk ki, előnyösen valamely katalizátor je­lenlétében valamely oldószerben körülbelül 20° és 250° hőmérséklet között hajtjuk végre. Alkal- 45 mas katalizátorok például ásványi savak, mint klórhidrogén; tömény kénsav vagy foszforsav, továbbá aromás szulfonsavak, mint benzol- vagy p-toluolszulfonsav, és savkloridok, mint tionil­klorid, acetilklorid, vagy klórhangyasavészter, 50 továbbá bórtrifluorid. Oldószerekként felesleg­ben levő alkoholt és/vagy valamely közömbös oldószert alkalmazunk. Alkalmas közömbös ol­dószerek például szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol, továbbá klórozott szénhidrogé- 55 nek, mint kloroform vagy széntetraklorid. Az eljárási termékekre nézve a kitermelés adott esetben megnövelhető, ha az átalakítás so­rán keletkező vizet a reakcióelegyből, például azeotróp desztilláció útján vagy vízmegkötősze- go rékkel, mint réz-, vas- vagy cinkszulfát, eltávo­lítjuk. A (VIII) általános képletű szabad karbonsa­vak helyett a megfelelő karbonilhalogenidek, különösen kloridok, alkalmazhatók az eljárás so- 65 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 S

Next

/
Oldalképek
Tartalom