160310. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkanolamin-származékok előállítására
160310 6 képletben R3 , R 4 és R 5 jelentése ä fent meg-O /\ adott; X jelentése —CH—CH2 vagy —CHO-CH2Y képletű csoport, ahol Y jelenté- 5 se halogénatom) vagy X helyén a fenti két csoportot tartalmazó vegyületek keverékét valamely NHRiR2 általános képletű aminnal reagáltatjuk (mely képletben R1 és R 2 jelentése a fent megadott). 10 Y jeleníése előnyösen klór- vagy brómatom. A reakciót szobahőmérsékleten Végezhetjük el vagy az átalakulást melegítéssel gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé, mikoris a reakciőelegyet 16 pl. 90—110 C°-ra melegíthetjük. A reakciót atmoszférikus vagy nagyobb nyomáson (pl. zárt edényben való melegítés közben) végezhetjük el. A reakciót inert hígító- vagy oldószerben hajthatjuk végre. E célfa pl. metanolt, etanolt, n- 20 propanolt vagy az NHRtR2 képletű amin (ahol R1 és R 2 jelentése a fent megadott) feleslegét alkalmazhatjuk. Az eljárásnál felhasznált kiindulási anyagot a megfelelő fenol és epíhalohídíin (pl. épiklórhíd- 25 rin) reakciójával állíthatjuk elő. A kiindulási anyagot izolálhatjuk vagy az in situ képződő (ÍV) képletű vegyületet izolálás nélkül alkalmazhatjuk. A találmányunk tárgyát képező eljárás másik 30 foganatosítási módja szerint azokat az (I) képletű vegyületeket, melyekben R1 jelentése hidrogénatom és R2 nem képvisel hidrogenolizissel eltávolítható csoportot, oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (V) általános képletű vegyü- 35 letet (mely képletben R2, R 3 , R' 1 és R 5 jelentése a fent megadott és R7 jelentése hidrogenolizissel eltávolítható csoport) vagy savaddíciós sóját hidrogenolizáljuk. R7 jelentése előnyösen benzil-csopört. A hidrogenolízist pl. katalitikus hidrogénezéssel végezhetjük el, melyet pl. palládium/szén katalizátor jelenlétében, inert hígító- vagy oldószerben pl. etanolban vagy vizes etanolban hajthat- 45 juk vétre. A reakció gyorsítása vagy teljessé tétele céljából savas katalizátor (pl. hídrogénkloríd vagy öxálsav) jelenlétében dolgozhatunk. A reakciót (szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson hajthatjuk végre. 50 A találmányunk tárgyát képező eljárás további foganatosítási módja szerint valamely (VI) általános képletű fenolt (mely képletben R3, R 4 és R5 jelentése a fent megadott) valamely (VII) ál- 55 talános képletű vegyülettel (mely képletben R1, R2 és X jelentése a fent megadott) vagy savaddíciós sójával reagáltatunk. A reakciót előnyösen Savmegkötőszer (pl. nátriumhidroxid) jelenlétében hajthatjuk végre. Ki- e0 indulási anyagként a (VI) képletű fenol alkálifémszármazékát (pl. nátrium- vagy káliumszármazékát) is felhasználhatjuk. A reakciót hígító vagy oldószerben (pl. metanolban vagy etanolban) végezhetjük el és az átalakulást melegítés- 65 sei gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé, mikor is pl. az oldó- vagy hígítószer forráspontján dolgozhatunk. A találmányunk tárgyát képező eljárás további foganatosítási módja szerint az (I) képletű alkanolamin-származékok optikailag aktív enantimorfjait a megfelelő racemátok önmagában ismert módon történő rezolválásával állíthatjuk elő. A fezolválást oly módon végezhetjük el, hogy a racém alkanolamin-származékot optikailag aktív savval reagáltatjuk, a diasztereomer só-keverékét hígító- vagy oldószerben (pl. etanolban) frakcionált kristályosításnak vetjük alá, majd az optikailag aktív alkanolamin-származékot a só bázissal történő kezelésével felszabadítjuk. Optikailag aktív savként előnyösen pl. (+)- vagy (—J-OjOndi-p-iMuoU-borkŐsavatalkálmazhíatunk; A rezolváló eljárást előnyösen oly módon végezhetjük el, hogy a diasztereomer só-keverék egyetlen frakcionált kristályosítása után kapott, szabad bázis alakjában levő, részlegesen reZolvált alkanolamin-származékot az oldhatóságot növelő ágenssel (pl. primer aittímlaly mint pL allil-amininal) kezeljük viszonylag neiri-polároS hígító oldószerben, pl. petroíéteíbeirt (lásd 1 211 589 sz. brit szabadalmunk). A találmányunk tárgyát képező eljárás további foganatosítási módja szerint az (í) képletű alkanolamin-származékok észtereit a megfelelő észterezetlen alkanolamin-szárhi'azéfc Savaddíciós sója és valamely acilezőszer reakciójával állíthatjuk elő. Acilezőszerként előnyösen pl. a fentiekben definiált alifás vagy aromás karbonsavak halogenidjeit vagy anhidrídjeít alkalmazhatjuk (pl. ecetsavanhidridet vagy hexartöílkloíidot). Á2 acilezést hígító vágy oldószerben végezhetjük et Amennyiben acilezőszerként savanhidrideket alkalmazunk, a reakcióközeg az anhidridnek megfelelő sav lehet. A találmányunk tárgyát képező eljárás további foganatosítási módja szerint az (I) képletű älkanolamin-származékok aldehidekkel képezett kondenzációs termékeit oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő, R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó alkanolamin-származékot vagy savaddíciós sóját valamely R6 CHÖ általános képletű aldehiddel reagáltatjuk (mely képlétben R* jelentése a fent megadott). Á reakciót hígító vagy oldószerben (pl etanolban) adott esetben katalizátor (pl. sósav, ecetsav vagy jód) jelenlétében hajthatjuk végre és az átalakulást melegítéssel gyorsíthatjuk vagy tehetjük teljessé. A reakcióban képződő vizet adott esetben megfelelő oldószer (pl. benzol, toluol vagy kloroform) jelenlétében végrehajtott azeotroo desztillációval vagy vízelvonóseer (pL vízmentes káliumkarbonát) segítségével távolíthatjuk el. A?. (I) képletű alkanolamin-^származékokat, észtereiket és aldehidekkel képezett kondenzá-3
