160294. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triklórmetánszulfeniklorid előállítására
5 forrpontú frakciót kapunk. A dikéndiklorid részaránya megfelelő, reakcióvezetés esetén, olyan kis mennyiségre szorítható vissza, hogy normál körülmények mellett a triklórmetánszulfeniiklorid további tisztítást nem igényel. Szükséges esetben 5 azonban ismert módon, pl. vízgőzdesztillációval tisztíthatjuk a végterméket. A kísérletek során azt tapasztaltuk továbbá; hogy a nyers triklórmetánszulfenilkloridban le- 10 vő dikéndiklorid mennyisége az alkalmazott reakcióhőmérséklettől függ és emelkedő reakcióhőmérsékletnél ennek mennyisége is növekszik. Egyenáramú reakció vezetés és 70 C° reakcióhőmérséklet mellett a nyers triklórmetánszulfe- 15 nilklorid kb. 6,4% dikéndikloridot tartalmaz. Ha a reakcióhőmérsékletet 40 C°-ra csökkentjük, akkor a dikéndiklorid-tartalom is kb. 2,5%-ra csökken. Ha a reakcióhőmérsékletet még tovább csökkentjük, pl. 0—3 C° közötti hőmérsékleten 20 dolgozunk, akkor a nyers triklórmetánszulfeniiklorid mindössze 0,8—0,5% dikéndiklorid tartalmú. Az ellenáram reakció a találmány szerinti eljárás szelektivitását még kedvezőbbé teszi. Ellenáramú reakcióvezetésnél már 40 C° reakció- 25 hőmérsékleten is a dikéndiklorid tartalom mindössze 6%-ra tehető. Magasabb hőmérsékleten nyilvánvalóan a széndiszulf idból és az intermedier képződött kén- 30 diklóridból dikéndiklorid képződik. Ezt a feltételezést megerősíti az a tapasztalat, hogy ha aktívszén felett 70—90 C° közötti hőmérsékleten széndiszulfidot kéndikloriddal reagáltatjuk, akkor triklórmetánszulfeniiklorid és dikéndiklorid 35 képződik. Ez a reakció gyorsan és magas hozammal megy végbe. A széndiszulfid klórgázzal való klórozását azonban akként is kivitelezhetjük, hogy a reak- 40 ció túlnyomó részben a (2) reakcióegyenlet szerint menjen végbe. Ebben az esetben a széndiszulfid és klór mólarányát 12 :5-ire, a reákciőhőmérsékletet 40—100 C° közötti hőmérsékleti értékekre állítjuk be. 45 A felhasznált aktívszénnel szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy vasmentes legyen, ezáltal a széntetraklorid melléktermék képződésének lehetőségét gátoljuk. A technikai minőségű afotívszén többnyire vastartalmú. A talál- 50 mány szerinti célra való felhasználáskor azonban a technikai minőségű aktívszenet az alábbi egyszerű módszerrel tisztíthatjuk meg. A vastartalmú aktívszenet először híg vizes só- 55 savval vasmentesre, végül vízzel savmentesre mossuk, majd megszárítjuk. Ajánlatos kopásálló aktívszénfajták felhasználása, amelyeknek szemcsemérete 2,5—4 mm között van. A Rathke-féle módszeren alapuló ismert kló- 6Ü rozási eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárás abban különbözik, hogy az előnyös mólarányok betartása esetén melléktermékként csupán kéndiklorid, kisebb mennyiségben pedig széntetraklorid képződik. Ezenkívül magasabb gg 6 forráspontú , melléktermékek,, nem., -képződnek,' így a triklórmetánszulfeniiklorid izolálása, költr séges elválasztási műveletekkel Mkpszöbfílhető. Előnyt jelent az is, hogy a jód felhasználása, elválasztása és visszanyerése is elmarad. Az aktívszénen történő klórozást rendkívül, gyorsan, szelektív módon és csaknem kvantitatív .mértékben megy végbe, ezáltal a.berendezés, kapacitása, igen nagy. Az említett NDK szabadalomban, leírt módszerrel ugyan folyamatosan, ,í,ehet, a terméket előállítani, azonban a szükséges berendezés jóval bonyolultabb, mint a találmány szerinti eljárásban javasolt berendezés. Ezenkívül az, NDK eljárással még megközelítően sem. érhetők el olyan jó eredmények, mint a találmányban javasolt módszerrel. A találmány szerinti eljárás különös előnye az 1229 513 számú NSZK közzétételi, iratban javasolt eljárással szemben csökkent klórigényben mutatkozik. Emellett az olcsó sósav és kénsav melléktermékek helyett értékesebb kéndiklorid melléktermék képződik. A találmány szerinti eljárásnál használt aktívszéntöltet előnye még az, hogy hosszú gyártásmód után is változatlan hatékonysága van. 1. példa Az eljárást az 1. ábrán vázolt berendezésben hajtjuk végre. A berendezés 100 cm hosszú, kettősfalú, 1 csőreaktorból áll, amelynek a belső átmérője 25 mm. A csőreaktor belső terében az 5 hűtőkígyó van elhelyezve, amely lehetővé teszi azt, hogy a csőreakitort,artalmiát egyenletesen hűtsük. A csőreaktor 3 íszéndiszulfid és 2 'klórbevezető csővel, továbbá a klórozott keverék eltávolítására 4 vezetékkel van ellátva. A csőreaktort 0,1 1 száraz, vasmentes szemcsés aktívszénnel megtöltjük. Az aktívszén szemcsemérete 2,5 mm, fajlagos felülete 1200—1500 m2 /g. A 2 vezetéken keresztül óránként 29 g széndiszulfidot, a 3 vezetéken keresztül pedig óránként 98 g klórt vezetünk be, amely 1 : 3,64 széndiszulfid-klór mólarányának felel meg. A hűtővíz mennyiségét és hőmérsékletét úgy választjuk meg, hogy a csőreaktor belsejében 40 C° hőmérséklet legyen fenntartható. A 4 vezetéken keresztül az alábbi összetételű reakciókeveréket vezetjük el: Triklórmetánszulfeniiklorid 54,0 % Kéndiklorid 30,3 % Dikéndiklorid 0,3 % Széntetraklorid 1,1 % Széndiszulfid 0,18% Klór 14,1 % A fentiekből adódóan a széndiszulfid konverzió 99,2%. A hozam az átalakult széndiszulfidra számítva a következő: 3
