160271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolgyantahabanyagok előállítására

5 gyűrűhöz kapcsolódik (pl. benzolszulfonsav, p­-toluolszulfonsav, klOTbenzol-3,5-diszul!fonsav, o-, m- és p-krezolszulfonsavak). A szulfonsavcso­port többgyűrűs aromás gyökhöz is kapcsolód­hat :(pl. naftolszulfonsawak, vagy inaftilamin- ,5 szuifonsavak). Keményítőszerként továbbá ali­fás szulfonsavakat {pl. butilszúlfonsav, propil­szulfonsav, vagy hexilszulfonsav) is alkalmaz­hatunk. 10 A savak vizes oldatainak koncentrációja álta­laiban 30—50 súly%. Bizonyos savak (pl. p­-toluolszulfonsav) porított alakban is alkalmaz­hatók keményítőszerként. A keményítószer mennyisége a fenolrezolgyantára vonatkoztatva 15 1,0—15,0 súly% (100%-os saviban számítva). A felületaktív .anyagokat a fenolrezolgyantára számítva 0,4—10 súly%, előnyösen 1—5 súly% mennyiségben alkalmazhatjuk. Felületaktív 2 o anyagként pl. szorbit hosszú szénláncú mo.no ­zsírsav-észtereinek porietilénétereit (pl. mono­laurinszoribitészter pohetilénéterét és mono­oleinszorbitészter polietilénéterét) és vízoldható etoxilezett ricinusolajat alkalmazhatunk. 25 A fenolgyanta habosítását az egyes kompo­nensek összekeverése útján végezzük el. A haj­tószer ekkor gázhalmazállapotba megy át. A ha­bosítási folyamatot a habosítandó keverék össze­tételétől függően 0 °C és 100 °C közötti hő- 30 mérsékleten, előnyösen 15—60 °C-on végezzük el. A gyantát nyitott és zárt formákban habo­s^hatjuk és a megválasztott, nyitott vagy zárt formáknak megfelelő habanyagidomtestet ka­punk. 35 A habosítási folyamatot kettősszalagprésen fo­lyamatosan is elvégezhetjük. A komponenseket ismert automatikus adagoló- és keverőberende­zés segítségével adagoljuk és keverjük és a keveréket az előretolási irányhoz képest ke- 40 resztben mozgó adagoló berendezéssel folyama­tosan a kettősszalagprés szalagjaira adjuk. Ez­után a keveréket egy henger és egy, adott eset­ben ugyancsak hengerként kialakított alátét között képezett, változtatihiató szélességű résen vezetjük át. A hengert adott esetben előmele­gíthetjük. Az eljárásnál szabályozható vastag­ságú lemezeket kapunk. A keményítést általában oly módon szabá­lyozzuk, hogy a kívánt habtérfogat elérése után _ azonnal a szétesés megakadályozásához elégsé­ges szilárdsággal rendelkező habanyagszerkezet alakuljon ki. A fenolrezolgyantához a habosítás előtt is­mert töltőanyagokat és/vagy pigmenteket ad- 65 hatunk P (pl. fcveigőtartalmú vagy porózus, szer­vetlen vagy szerves anyagokat és titándioxidot). A találmányunk szerinti fenolgyantahabanya­gok előállításához továbbá módosított fenol- gQ reáolgyantákat is alkalmazhatunk. Módosító­szerként pl. furfurolt, funfurilalkoholt, telítetlen szénhidrogéneket, telített és telítetlen észtere­ket és poliésztereket, ketonokat, (pl. acetont) stb. alkalmazhatunk. 65 6 A fenolrezolgyanták gyantaszilárdanyag-tar'­talmát a következőképpen határozzuk imeg: 2 g rezolt vasicsészében 150 °C-on 90 percen át melegítünk, majd a maradékot megmérjük. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. Példák: Az alábbiakban leírt módon két fenolrezol­gyantát („A" és „B" gyanta) állítunk elő, me­lyeket változó 'mennyiségű baj faszerrel, kemé­nyítőszerrel és oxietilezett fenollal bensőséges sen összekeverünk. „A" gyanta 143 súlyrész fenolt .22(8 súlyrész 30'%~os vizes foirirnaldehidHoldiattal 0,715 súlyrész nátrium­hidroxid hozzáadása közben vizes oldatban 100 °C-on 70 percen át kondenzálunk. A kapott re­akcióelegyet vákuumban 72—780/0 | gyantaszi­lárdanyag-tairtalo'm eléréséig desztilláljuk. Mi­cella-, illetve pórusszabályózó felületaktív anyag­ként a fenolrezolgyantára vonatkoztatva 3 súly%, etoxilezéssel vízoldhatóvá tett ricinus­olajat (átlagos etoxilezési fok 40) adunk hozzá. Az ily módon előállított gyanta viszkozitása Höppler szerint 20 °C-on meghatározva 4000— 7000 cP. „B" gyanta 143 súlyrész fenolt 243 súlyrész 30%-os vizes formaldehid-oldattal 4,3 súlyrész nátriumhidr­oxid hozzáadása mellett vizes oldatban 100 °C-an 50 percen át kondenzálunk. A kapott reak­cióelegyet vákiuumban 70—75% gyantaszilárd­anyag-tartalom eléréséig desztilláljuk, majd 3 súly%, az „A"-gyanta készítésénél leírt micella­szabályozówal elegyítjük. A kapott gyanta visz­kozitása szobahőmérsékleten Höppler szerint meghatározva 3000'—5000 cP. A ,,B" fenolrezolgyantát az I. táblázatban meghatározott mennyiségű, alábbiakban ismer­tetésre kerülő I., illetve ILI. keményítőszerrel, hajtószerként n-jpentánnal és oxietilezett fenol­lal (átlagos oxietilezési főik 6) elegyítjük. A ha­bosítást oly módon végezzük el, hogy a kompo­nensek bensőséges keverékét 50X60 cm alap­területű és 100 cm (magas nyitott formaszek­rénybe töltjük. A habosítás egyidejűleg foko­zódó megszilárdulás közben 40—50 °C-on 30— 90 perc alatt lejátszódik. A megkeményedett habanyaigtiömbök kb. 120 perc múlva a for­mákból kivehetők. A tömböket teljes lehűlés után lemezekké daraboljuk. Az I. és II. tábláziatbain a fenolgyantahab­anyagok előállítási körülményeit és a kész­termékek tulajdonságait ismertetjük. Az 1., 4., 7., és 10. példa oxietilezett fenoladalék nélkül készült fénolgyantahabanyagna vonatkozó ösz­szdhasonilító példa. A nyomószilárdiságot a DIN 53.421 szerint határozzuk meg. A termikus elő­a

Next

/
Oldalképek
Tartalom