160256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,6-diamino- 1,2-dihidro- 1,3,5-triazin-1-éter-származékok előállítására
1602 5 mely RiR^O-asopontJtá alakítható csoport képzése közben reakcióba lépő R5Y2 képletű vegyülettel — ahol Y2 bidroxilcsoportot, halogénatomot vagy más, az Y| csoporttal egy —O—R,-, kötés képzésével reagáló gyököt, R5 pedig1 az R1R2- 5 csoportoit vagy valamely, egy további művelettel R|R2-csoporttá alakítható csoportot képvisel — reagáltatunk, adott esetben az RjR20-csoponttá alakítható gyököt Ri^O-csopotrtta alakíthatjuk, és a kapott terméket kívánt esetben 10 sóvá és/vagy aoil-származékká alakítjuk. Yj és Y2 előnyösein hidroxil-csoportot, vagy egymással oxigénkötés kialakulása közben reagáló h'idroxil-szárimazékot jelent. Az Yi és Y2 csoportok közül legalább az egyiknek legalább !6 egy oxigénatomot kell tartalmaznia. Általában Y{ hidroxil-csoportot vagy OM-csoportot jelent, ahol M jelentése fématom, pl. nátrium, kálium vagy lítium, ós Y2 klóratomot, brómaitomot Vagy jódaitomot képvisel. Az egyéb reakcióképes hidr- .^Q ox^l^számniazélkiolk közül a szulfonsav-iszármazékokat említjük meg. Egy előnyös eljárásváltozat szerint az R1R2Z általános képletű vegyületeket — ahol R] és R2 2g ielentése a fent megadott, és Z klór- vagy tarómatomot jelent — közömbös oldószer vagy hígítószer jelenlétében (VI) általános képletű hidroxitriazinokkal reagáltatjuk. A (VI) általános képletben R:>, és R4 jelentése a fant magadott. Oldószerként pl. dimatilszulfoxidot, dimetilformiamido't vagy etanolt alkalmazhatunk. A (VI) általános képletű hidroxitriaziin^származókot általában savaddioiós sója (pl. hidrokloridja) formájában kapjuk. A sóból a szabad bázist etanolban, vagy metanolban oldott, nátriummal, 1 mólekvivalens alkálifémhidroxiddal (pl. káliumhidroxiddal, vagy egyéb bázissal állíthatjuk elő. Az elegyet ezután bepátroljuk, majd a kapott anyagot megfelelő oldószerben, pl. dimetilfíormamidfcan vagy dimetíilszulfoxidban reagáltatjuk az: R1R2Z általános képletű vegyülettel, mely képlstbem R:t, R 2 és Z a fentiekben megadott jelentésű. A bázist előnyösen nem adjuk fölöslegben az elegyhez, mert pl. 2 mólelkvivalens .alkoholos nátrium felhasználásakor kevésbé tiszta terméket kapunk. Egy módosított eljárásváltozat szerint a (VI) általános képletű vegyület hidrokloridját di- 50 metilfoirmamid vagy dimetilsziulfoxid jelenlétében 1 mólekvivalens vizes káliumhidroxid-oldattal reagáltatjuk, és a kapott elegyet reagáltatjuk az R|R2 Z általános képletű vegyülettel. A káliumhidroxidot lehetőleg csekély mennyiségű 55 víziben oldjuk. Ez az eljárásváltozat az előző eljárásmódnál általában kisebb hozamot eredményez. A (II) általános képletű triazin-szármiazékot megfelelően helyettesített diguanidbál állíthat,- 60 julk elő. Egy előnyös eljárásváltozatot, a következőíkbien ismertetünk. Az RiRaO-képletű oldalláncot többféleképpen, egy- vagy többlépéses eljárással vihetjük, be a 65 6 molekulába. Általában a lehető legkeveselbib reakciólépésből álló eljárásmiódoit alkalmazzuk. Az oldallánoot pl. a jól ismert éterszintézisse] építhetjük ki. Az oxigénatom a triazin-vegyülethez; kapcsolódhat, vagy az oldalláncot szol- * gáltaitó vegyület része lehet. Példaként a következő szintézisrnódolkat említjük meg: 1. Halogénvegyület és hidnoxilvegyület reakciója bázis jelenlétében vagy távollétében (ezt az eljárás változatot a korábbiakiban. ismertettük). 2. Reakcióképes észter, pl. szulfonát és hidroxil-vegyüleit reakciója. Egy másak eljárásváltozat szerint a, (VI) általános képletű hidroxiítriiaziin-származékiakaít (VII) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk. A (VII) általános képletben R, jelentése a fent megadott, míg R'2 R2-nél kit szénatommal kevesebbéit tartalmazó csoportot jelent. Az. (I) általános képletű vegyületeket, továbbá úgy is előállíthatjuk, hogy a (VI) általános képletű hidroxiitriaziinekat sósav jelenlétében formaldehiddel reagáltatjuk, majd a. kapott (III) általános képletű vegyületeket — ahol Rs és R/, jelentése a fent megadott — (VIII) általános képletű vegyületeikkel reagáltatjuk — ahol Rí jelentése a fent megadott, és R"2 az R2 csoportnál egy szénatommal kevesebbet, tartalmazó gyököt jelent. így (IX) általános képletű vegyüíeiteket kapunk — ahol R|, R"2, R.s és R/, jelentése a fent megadott. Egyes hid.roxil-származékokart a találmány szerfalt úgy is előállíthatunk, hogy a (VI) általános képletű hidroxitriaziinokat megfelelően helyettesített, etilénoxiddal reagáltatjuk. A folyamatot az (A) reákoióegyenlet írja le. A képleteikben R| jelentése a fant megadott, Tr pedig (X) általános képletű csoportot jelent, ahol R3 és R/, jelentésié a fenti. A fentiekben ismertetett reakciókban kiindulási anyagként vagy (VI) általános képletű hídroxitiriaziincikat alkalmazunk, vagy olyan tafaztaszármazékokból indulunk ki, amelyek az oldallánc egy részét tartalmazzák. Az Utóbbi vegyületek sok eseltben a. (VI) áltaálnos képletű hidroxitriazánokból állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületeket továibibá úgy is előállíthatjuk, hogy valamely (IV) általános képletű helyettesített diguaniid-származékot — ahol Rß R^O-esoportot, vagy R1R2O-CS0-porttá alakítható gyököt jelent — savas katalizátor jelenlétéiben (XI) általános képletű karboniü-vegyületltel — ahol R3 és R/, jelentése a fent megadott — reagáltatunk, és adott esetben a kapott (V) általános képletű vegyület Re csoportját R|R20-asoporttá alakítjuk, és a kapott terméket kívánt esetben sóvá alakítjuk. Savként előnyösen erős Savat, pl, sósavét vagy hangyasavat alkalmazunk. A reaikcióelagybe legalább 1 mólekvivalens savat mérünk be. Egyes esetekben a reakciót további mennyiségű oldószer nélkül is végrehaj that juk, rendszerint azonban közömbös oldószer, pl. rovidszénláncú 3
