160256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,6-diamino- 1,2-dihidro- 1,3,5-triazin-1-éter-származékok előállítására
160256 7 8 alüás alkohol, így metanol jelenlétében dolgozunk. Az Ró helyén R|R20~képletű csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületek a • (IVa) általános képlettel írhatók le. A találmány olitialmii köre a (IVa) általános képletű közbenső termékek előállítására is kiterjed. A (IVa) általános képletű vegyületeket pl. úgy állíthatjuk elő, ' hogy valamely R1R 2 Br általános képletű vegyületet benzhidroxámsavval reagáltatunk, a kapott terméket savval kezeljük, és a képződött, R1R2ONH9 általános képlatű oxiamint diciándiamiddal reagáltatjuk. Kiindulása anyagiként olyan (IV) általános képletű vegyületeket is alkalmazhatunk, amelyekben Rfi R^O-csopointtá alakítható gyököt jelent. így pl. Rß katalitikus hidrogemolízissel átalakítható csoportot jelenthet. Ebben az esetben a megfelelően helyettesíteitt diguanid-vegyülettből Re-N-helyettesített triazin^szarmazakat állíttunk elő, majd a kapott terméket hidrogenolízissel (VI) általános képletű hidroxitriazinná alakítjuk. Re pl. helyettiesítetlen vagy helyettesíteitt benzil-, vagy helyettesítetlen vagy helyettesített ruaftilirnetil-csopoirt lehet. A hidrogenolízist pl. palládium katalizátor jelenlétében, hidrogénnel végezhetjük. Nyilvánvaló, hogy az R1 R 2 0-csopailtot már a (IV) általános képleítű helyettesített diguanidra is felvihetjülk, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a csoportot az (V) általános képletű helyettesített triazin-molekulába építjük be. A végterméket elkülönítés nélkül, magában a reakcióelegyben is savaddiciós sóvá alakíthatjuk, adott esetben azonban a sóképzést külön lépésben hajtjuk végre. A sókat lúggal, pl. káliumhidroxiddal reagáltatva a szabal bázisokká alakíthatjuk, majd a szabad bázisokból ismert módon, más sóikat készíthetünk. Az aeil^száímiíazékok előállítása során a bázisokat acilvegyületékfcel reagáltatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket, sóikat és acil-száírmazékíaiikat gyógyászatilag alkalmazható hoirdozáanyagok felhasználásává! maláriaellenes gyógyszerkészítményekké alakíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket, sóikat és acil-szármiazékaikat emberek malarias megbetegedésielinek megelőzésére és kezelésére használhatjuk fel. A hatóanyagot orálisan, parente^ ralisán vagy rektálisan juttathatjuk a szervezetbe, előnyösen orális készítményeiket alkalmazunk. Amint már korábban közöltük, az (I) általános képletű vegyületeket, sóikat és acil-*zármazékaikat orálisan, parenterálisan vagy rektálisan beadható készítményekké alakíthatjuk. A vegyületek hidrokloridjai, és a legtöbb egyéb só is vízben nehezen oldódik, és a hidrokloridok nem higroszkóposalk. Ha oldatokat kívánunk előállítani, a vízhez szolubilizálószereket adhatunk, nem vizes oldószereiket alkalmazhattunk, vagy igen híg oldatokat készíthetünk. A hatóanyagokat előnyösen orális készítmé-5 nyék formájában adjuk be. Az oldatok készítésénél felmerülő problémákat a korábbiakban ismer tettük. Az orális készítmények tabletták, pilulák, kapszuláik, ostyák, granulák, porok, rágógumiik, szuszpenziók, emulziók és oldatok le-10 hétnek, előnyösen tablettákat és kapszulákat készítünk. A gyógyászati készítményeik szükség esetén hígítóanyagakait, kötőanyagokat, diszpargálószereket, felületaktív anyagokat, sáikosítóanyagokat, bevonóanyagokat, ízjavítóainyagioiklat, 15 színezékeket, oldószereiket, sűrítőanyagokialt, szuíszpendálószenekeit, édesítőanyagokaít, vagy egyéb, gyógy ászatilag alkalmazható adalékanyagokat, pl. zselatint, laktózt, keményítőit, magnéziumsztearátot, talkumot, hidrogénezett ola-20 jókat, poligliilkolokait és szirupokat tartalmazhatnaik. A tablettás ós kapszulás készítmények előre meghatározott mennyiségű dózisegysóget tartalmaznak. A porok, granulák, szuszpenziók és hasonló készítmények több dózisnak megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartalmazhatnak, ?5 e készítményekből egyszerre mindig egy dózisegységnek megfelelő mennyiségiét adunk be. 30 35 40 Az injektálható készítmények vizes vagy nemvizeis oldatok, szuszpenziók vagy emulziók lelhetnek. Előállításukhoz gyógyászatilag alkalmazható folyadékakat, pl. steril, pirogén anyagot nem tartalmazó vizet, vagy parenterálisian beadható olajokat, vagy gyógyászatilag alkalmazható folyadékelegyeiket használunk fel. A parenterálás készítmények bakteriosztatikus anyagiakat, antioxidánisokat, egyéb védőanyagokat, puffercikat, az ozmózisnyoimás szabályozására szolgáló anyagokat, sűrítőszerekeit, szuszpemdálószereiket, vagy egyéb, gyógyászatilag alkalmazható adalékanyagokiat tartalmazhatnak". A puffereik pH-értéke előnyösen a fiziológiás pH-tartoimányba, esik, azaz kb. 6,5—7,0 lehet. A készítményeket egységdózisok alakjában, pl. ampullákba vagy egyéb tartályokba töltve isze-45 relhetjük ki, vagy egy tartályba több dózisegysóget tölthetünk, és kezeléskor egy dózisegységnek megfelelő mennyiségű folyadékot használunk fel. Paremterális felhasználásra szilárd készítményeikéit is előállíthatunk, amelyeikből 50 könnyen készíthetünk injiciálhaitó készítményeket. A parantierális alkalmazásra szánt készítményeket előnyösen steril állapdtbam használjuk fel. A hatóanyagot tartalmazó kúpokhoz megfelelő hordozóanyagokat, pl. fcakakóvajat 55 vagy poIigKlfoolokat adhatunk. A gyógyászati készítmények az ÍJ) általános képletű vegyületeket, és a gyógyászatilag alkalmazható adialékanyagokoin kívül egyéb hatóanyagokat, előnyösen maláriaellenes szereket 60 (pl. szulfonamidoikat) is tartalmazhatnak. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példáikban részle-65 tesen ismertetjük. 4
