160213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitro-szubsztituált 2-kinazolinon-származékok előállítására

160213 atomszámú dialMlamino-(l—3 szénatomszámú)-alkil-csoportot jelent. A találmány szerinti eljárást előnyösen az alábbiak szerint valósítjuk meg. Az o-amino-benzofenoin-származékot karbamiddal reagáltatva egy (la) általános képletű kinazolinon-származékot állítunk elő. A reakciót magasabb hőmérsékleten, így pl. 80 és 250 °C közötti, előnyösen 150 és 220 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció kivitelezhető oldószer nélkül vagy egy oldószerben, például nitrobenzolban, kinolinban, dekáimban, tetralinban vagy más hasonló oldószerben. Az (la) általános képletű kinazolinon-származék előállítható más módon is úgy, hogy egy (II) általános képletű o-amiinobenzofenon-származékot egy (IV) általános képletű halogén-haingyasav-alkilészterrel reagáltatunk, majd a kapott (V) általános képletű o-alkoxikarbonilamino-benzof enon-származékot ammóniával reagáltatjuk. A folyamatot a mellékelt reakcióvázlaton szemléltetjük, ahol a képletekben R", X és Y jelentése a fenti. A reakciót előnyösen egy bázis, pl. egy alkálihidroxid, alkálttalkoxid, vagy alkálikarboinát, vagy egy tercier szerves bázis, így trietilamin, piridin, N-metil-piperidin vagy más hasonló bázisok jelenlétébein hajtjuk végre. A reakcióhoz előnyösein közömbös szerves oldószert, így benzolt, toluolt, tetrahidrofuránt, dioxánt, vagy más hasonló oldószert használunk. Ezeket az oldószereket alkalmazhatjuk vízzel elegyítve is, különösen olyankor, ha szervetlen bázist használunk a reakcióhoz. A reakció általában könnyen végbemegy szobahőmérsékleten, szabályozása érdekében azonban szobahőmérsékletnél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékletet is alkalmazhatunk. A leírt módon előállított (V) általános képletű o-alkoxilkarbonilamino-benzofenon-származékot nem szükséges elkülöníteni, hanem közvetlenül reakcióba lehet vinnd ammóniával. A fentiek szerint előállított (V) általános képletű o-alkoxikaribonilamiino-benzofenon-származékot ammóniával reagáltatjuk, és így (la) általános képletű kinazolinon-származékká alakítjuk. A reakciót oldószer jelenlétében hajtjuk végre. Oldószerként használhatunk pl. egy alkanolt, mint metanolt, etanolt, izo-propanolt, terc.butanolt vagy más hasonlót, vagy más szerves oldószert, mint acetont, benzolt, toluolt, klórbenzolt, kloroformot, Cellosolve-ot, vagy más hasonlót, vagy folyékony ammóniát. Az ammóniát gáz alakban, egy alkanolban oldva, vagy folyékony ammóniaként adjuk a reakcióelegy. hez. A reakciót melegítés közben hajtjuk végre. Kívánt esetben az (la) általános képletű vegyület a megfelelő 1-szubsztituált (Ib) általános képletű vegyületté, ahol R' és X jelentése a fenti, alakítható át, ha az (la) általános képletű vegyületet egy (III) általános képletű vegyület reaktív észterével reagáltatjuk. A reakcióhoz alkalmazható észterek elsősorban a halogónhidrogénsavas észterek, így a bromidok, kloridok és a jodidok, az arilszulfonsavas észterek, így pl. a p-toluolszulfonsavas észter, a kénsavas 5 észterek, így a dimetilszulfát és a dietilszulfát. A reakciót oly módon hajtjuk végre, hogy az (la) általános képletű kinazolinoin-származékot egy bázis jelenlétében a (III) általános képletű vegyület reakcióképes észterével reagáltatjuk, 10 vagy egy más módon úgy, ha az említett kinazolin-származékot egy 'bázissal reagáltatjuk, és az így kapott bázisos fémsót reagáltatjuk a (III) általános képletű vegyület reakcióképes észterével. A reakcióhoz bázisként alkálihidroxidokat, 15 így nátriumhidroxidot vagy káliumhidroxidot; alkálikarbonátokat, így káliumkarbonátot; alkálihidrideket, így nátriumhidridet; alkálialkoxidokat, így nátrüum-metoxidot, nátrium-etoxidot, vagy káliummetoxidot; alkáliamidokat, így nát-20 riumamidot, káliumamidot, vagy lítiumamidot használunk. A reakciót egy megfelelő oldószerben, így vízben, acetonban, tetrahidrofuránban, benzolban, toluolban, xdlolban, dimetílformamidban, dimetilszulfoxidban, nitrobenzol-25 ban, piridiniben, pikolinban, kinolinban vagy más hasonló oldószerben hajtjuk végre. A reakció kivitelezése során szobahőmérséklettől az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékletet alkalmazunk. SO 50 60 A találmány szerinti eljárással az alábbi kinazolinon-származékokat állítottuk elő: 4-fenil-5-nitro-2(lH)-kinazolinon, 35 4-fenil-6-nitro-2(lH)-kdnazolinon, 4-fenil-8-«itro-2(lH)-kinazolinon, 4-(p-klórfenil)~6-nítro-2i(lH)4rinazolinon, 4-(o4dórfenil)-6-nitro-2(lH)-kiinazoliinon, 4-(m-klórfenil)-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, 40 4-(o-fluorfesnil)-6-nitro-2(lH)~tkinazolinon, 4-(p-brómífe!ml)-6-nitro-2(lH)-kiinazolinon, l-metil-4-fenil-5-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-metil-4-fenil-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-metil-4-fenil-8-nitro-2(lH)-kiniazoliinon, 45 l-metil-4-(o-fluorfenil)-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-metil-4-<o-klóríe>nil)-6-nitro-2(lH)- . -kinazolinon, l-metil-4-(m-klórfenil)-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-metil-4-(p-klórfenil)-6-nitro-2(lH)--kinazolinon, l-etil-4-fenil-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-allil-4-fenil-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-metallil-4-fenil-6-nitro-2,(lH)-kinazolinon, l-(2'-butenil)-4-fenil-6-nitro-2(lH)-íkinazolinon, l-(3'-huteml)-4-fenü~6-nitro-2(lH)-kinazo linón, l-(3'-metil-2'-toutenil)-4-fenil-6-niitro-2(lH)-kinazolinon, l-(/9-dimetilaminoetil)-4-fenil-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-(/?-d:ietiilaminoetil)-4-fenil-6-nitro-2(lH)-kinazolinon, l-(y-dietilaminopropil)-4-fenil-6-nitro-2(lH)-65 -kinazolinon, 2