160211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-1-3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on származékok előállítására

160211 27 28 3,5 g 5-rruetioxÍHl-metil-3-fenil-:i, ndpl-2-kai , bonit­rilt csepegtetünk. A beadagolás után az elegyet 4 órán át visiszafolyátás közben forraljuk. A reákciáelegyet jéggel hűtjük és vizet cse­pegtetünk hozzá. Az éteres réteget elválasztjuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk és az oldószert lepároljuk. 3,2 g 2-aminornetil^5-metoxi-3-fenil­-indolt kapunk. A 2-aminometil-5^metoxi-l­-metil-3^fenil-indol éteres oldatához 10%-OÍS só­savoldatot aduntk, és az elegyet rázzuk. A csapadékot leszűrjük. 2-aminometil-5~met­oxi-l-metil-3nfenil-indol-hidroikloridot kapunk. Az etanolból átkristályosított termék 300 °C fö­lött olvad. 25. példa: 2 g litiumalumíniumhidrid 300 ml éterrel ké­pezett szuszpenziójáíhoz keverés köz,ben 3,6 g 1 ,'5-dimietil-3-f e,ml-indol-2r-karbonitrilt csepeg­tetünk. A beadagolás után az elegyet 4 órán át visszafolyátás köziben formaijuk. Az elegyet jég­gel hűtjük és vizet adunk hozzá. Az éteres ré­teget elválasztjuk és nátriumszulfát fölött szá­rítjuk. Az éteres oldathoz 10%-as sósavoldatot adunk és az elegyet erélyesen rázzuk. A csapadékot leszűrjük. 2-í a | mino.metíU,5-di­metU-S-fenil-indol^hidroíkloridot kapunk, op.: 260—270 °C (bomlás). 26. példa: 1,0 g 2-aminometil-i5-metil-i3-ienil-indol-hidro­klorid, 40 ml jégecet és 25 ml 30%-os hidro­génperoxid elegyét szobahőmérsékleten kever­jük. A reakció befejeztével az elegyet vizes am­móniával maglúgosítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot 10%-os sósavoldattal extra­háljuk, vizes aimimoniaval maglúgosítjuk, éter­rel extraháltjuk, nátriiumszulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson lepárol­juk. A maradékot aoetonból átkristályosítjuk. 7-metil^5 Jeinil-il ,l 3-dihidro-2H-l ,4-ibenzodiaze­pin-2r-ont kapunk, op.: 209—210 °C. Hozam; 63%. 27. példa: 3 g krómsavanhidrid 3 ml vízzel képezett ol­datát hűtés és keverés közben 3 g 2-amino«ie­teil-3-fenil-5-imetil-indol-ihidröklorid és 30 ml jégeoet elegyéíhez csepegtetjük. Az elegyet éj­szakán .át szobahőmérsékleten 'keverjük. Az ele­gyet vízzel hígítjuk, vizes ammóniával meglú­gosítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres ex­traktumot nátriumszulfát fölött szárítjuk és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot aoetonból átkristályosátjuk. 7-metil­-5-fenilHl ,3-dihid;ro-2H-4 ,4-benzodiazepin-2-ont kapunk, op.: 21'0—i211 °C. Hozam: 60%. 28. példa: Hasonló módon állítjuk elő a következő ve­gyületeket : 8-imetoxÍH5-(fenil^l,3-dilhidro^2H-l,4-lbenzQdia­zepin-2-on; op.: 187—189 °C, 8-metoxi-7-ibróm-.5Hfenil-l ,3-dihidro-2,H-l ,4--beinzodiazepin-2^oin; op.: 2i60—262 °C, 8-tr:ifluormetil-!5HfeniU,i3-dihid;ro-2HHl,4-^benzodiiaziepin-2-on; op.: 184—186 °C, 7-:metilszulf onil-5-f enil-1,3-dihidro-2H-Hl ,4--.benzodiazepin-2-4o.n; op.: 254 °C (boml.), 7-dimetilamino-5-f enil-1,3-dihidro-2K-l ,4--benzodiazepin-2-om; qp.: 245—247 °C, 7Hpiperidino^5-f enil-1 y3-dihidro-2íH-'l ,4-benzo­diazepin-2-on; op.: 250—252 a C. 5-(o-klórfe!ni;l)-.7^dimetilarnino^l,3-dihidro-2H­-l,4-benzodiazepin-2-on; op.: 245—248 °C, S-ío-klórfenilJ^-dimietil'amiino-ilHmetil-l^­-dihidro-2H-l ,4-jbenzodiazepin-2-on; op.: 112—115 °C, 7-dimetilamino^l-me, til-t5-(o-trifluor:me i til-fenil)­^1,3-idiihidro-2íH-l ,4^benzodiazepin-2-on; op.: 11 2—115 °C, 7,8-dimetil-i5-fenil-il ,3-dihidro-2H-l ,4-:benzo_ diazepin-2jon; op.: 255—256 °C, 7-m.etil-9-nitro-5-fenil-1,3-dihidro-2H-l,4-ben-zodiazeipkH2-ion; op.: 234—235 °C. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általán as fcépletű 5-f enil-1,3-di­hidro-2HHl,4-ibenzodiazieipin^2-on-szárimazéko,k előállítására — ahol R hidrogénatomot vagy 1— 4 szénatomszáimú alkil-esoportot, R1 1—4 szén­atomos alkil-, alkoxi-, halogénialkil-, alkilszul­foinil-, dialkilamino-csoportot vagy pipeiridino­csoportot, R2 hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 szénatomos alkil-, alkoxi- vagy halogén­alkil-csoportot, vagy nitro-esoportot, R3 hidro­génatomoit, halogénatomot, vagy 1—4 szénato­mos halogénalkil^csoportot (képvisel, azzal jelle­mezve, hogy aj) valamely (IV) általános képletű fenilpiro­szőlősav-szármiazékot — ahol R4 jelentése hid­rogénatom, vagy 1—4 szénatomos alkil-csoport és R3 jej^ntése a fent miegadoitt — egy (III) al­io 15 20 25 30 S5 40 45 50 55 60 3 g 2-aminometil-5-metoxi-lHmetil-3-fenil-indol­-nhidroklorid és 30 ml ecetsavanhidrid elegyéhez 5 10 °C-on 3 ml vízben oldott 3 g krómsavanhid­ridet csepegtetünk. Az elegyet éjszakán át szo­bahőmérsékleten keverjük, majd nagymennyi­ségű vízre öntjük, vizes ammóniával meglúgo­sítjuk és éterrel extraháljuk. 10 Az éteres réteget nátriumszulfát fölött szá­rítjuk és az oldószert desztillációval eltávolítjuk. A maradékot izopropanolból kristályosítjuk. 7-,m.etoxi-,l-imeitil-5Hf enil-1 ,3Hd:ihidro-2iH-l, 4-ban-15 zodiazepin-2-on-t kapunk 68% hozammal; op.: 112—J120 °C. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom