160201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4,9b-tetrahidro-2(2H)-indeo[1,2-e]piridin-alkán-származékok előállítására
160201 portot, kariboxilcsopertot vagy —COR5 / -N \ Rr; képletű csoportot jelent (ebben a képletben R5 és Rß a fenti jelentésűek) — erős savakkal vagy erős savak kloridjaival, bramidijaival vagy jodidjaival vizet hasítunk le, és adott esetben egyidejűleg vagy utóbb az R"2 szubsztituenst hidrolizáljuk, és egyidejűleg vagy utóibb észterezzük. Az I általános képletű vegyületeik savsfidiciós sóik alakjában állandók. Szabad bázisok alakjában viszont ,^ kettőskötés áthelyeződésével a 4a,i5-<helyzetből a 4a,;9b-ihelyzetbe csoportosulnak át. Víz lahasítására előnyös erős savakat használni — ezek az I általános képletű vegyületekkel kristályos sókat alkotnak —, vagy erős savak kloridjait, bromidjait vagy jodídjait; ezeknek a vízlehasadás közben képződő reakciótermékeii az I általános képletű vegyületekkel kristályos sökajt adnak. Erős saviak kloridjai, bromidjai vagy jodidjai csak akkor használhatók víz lehasításárí'i, ha R2 nem —COOH-cs oportet képvisel, mert ellenkező esetben a karboxilcsoport a megfelelő savhalogenidcsoporttá alrqkulna át. Vízlehasításra alkalmas erős savak például az ásványi sajvak (pl. vizes vagy alkoholos oldatban), mint a sósav, hidrogánbromid, hidrogénjodid, kénsav, vagy szerves savak, például a szerves szulfonsavr«(k, mint a metánszulfonsav, benzolszulfonsav és nafitalin-ljS-diszulfonsav. Erős sav halogenidjeként például tionilklorid alkalm,^zható. Vízlehasítás céljából a II általános képletű hidroxivegyületeket —• szabad bázisok vagy savaddicióis sóik, például hidrokloridjaik ^lakjában — kb. 1 perctől 24 óráig, előnyösen .15 perctől 2 óráig terjedő ideig a szobahőmérséklettől a reakciókeverék forráspontjáig terjedő hőmérsékleten, esetleg a reakció körülményei között iners oldószerben, erős savakkal vagy erős savak kloridjaival, bromidjaival vagy jodidjaival kezeljük. Utána ?/ reakciókeveréket szárazra bepároljuk, és adott esetben az I általános képletű vegyületek így képződött savaddiciós sóit ismert módszerekkel megtisztítjuk. A választott reakciókörülmények szerint a vízlehiasítás során a szubsztituens a nitrogénatomon változatlanul maradhat, vagy szintén reakcióiba léphet. Így például az la általános képletű vegyületek nemcsak a IIc általános képletű vegyületekből állíthatók elő — ebben a képletben Rí, R3, R/, és n a fenti jelentésűek —, hanem a líd általános képletű vegyületekből — ebből a képletben Rí, R3, R^, R7 és n a fenti jelentésűek —• illetve ?/ He és Ilf általános képletű vegyületekből is — ezekben a képleteikben Rí, R3 , R4 és n a fenti jelentésűek. Ha végtermékként az Ib általános képletű vegyületekhez kívánunk jutni, akkor a savak-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 feal vqgy erős savak kloridjaival, bromidjaival vagy jodidjaival történő vízleihasítást előnyös víz kizárásával, például a megfelelő vízmentes alkoholban végrehajtani. Ilyenkor az: esetleg jelenlevő amid- vagy eiano-csoport előbb karboxricsopotrttá hidrolizáilható, és utána észterezhető. Az amid-, cir^na- vagy karboxilcsoport észterezése azonban a vízlehasítással egyidejűleg is elvégezhető. A találmány szerinti eljárás a következőképpen hajtható végre: Egy II általános képletű hidroxivegyületet erős savval vagy egy erős sav kloridjával, bromidjával vagy jodidjával együtt kb. 1/2 óráig visszafolyatással forralunk. Az I általános képletű vegyület így. keletkező sav addíciós sója többnyire s\ melegítés közben vagy a reakciókeverék lehűtésekor kristályos csapadék alakjában leválik. Ha ez nem következik be, a reakciókeverék oldatát kezdődő kristályosodásig, illetve szárazra bepároljuk. A leszűrt, illetve vdsszfimar.adó nyerstermék ismert módszerekkel tisztítható. Az R[, R;) és R 4 jelek által képviselt kevés szénatomos alkilcsoportok előnyösen 1—4 szénatomot tartalmaznak, és főleg metilosoportok. Az R5 és Re jelek által képviselt alkilcsoportok előnyösen 1—6, elsősorban 1—3 szénatomosak. A II általános képletű kiindulási termékek újak, és a következőképpen állíthatók elő: a') III általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Rí a fenti jelentésű — bázikus kondenzálószer jelenlétében IV általános képletű vegyületekkel — ebben a képletben R2, R3, R4 és n a fentá jelentésűek, és Hrjl. klór-, bróm- vagy jódatomot jelent — reagáltatunk, b') II g általános képletű vegyületek előállítására — ebben a képletben Rí, R2, R3 és R4 a fenti jelentésűek — III általános képletű vegyületeket V általános képletű akrilsavval vagy akrüsavszármazékokkal — ebben a képletben R2, R;>, és R/, a fenti jelentésűek — reagáltatunk. Az a') eljárás például úgy hajtható végre, hogy egy III általános képletű vegyületet bázikus kondenzálószer jelenlétében a reakció körülményei között iners oldószerben, például ^gy di-(kevés szénatO!mos)-alkilkarbonsavamiclban, mint a< dimetiliformamidban, magasabb hőmérsékleten, például 130 °C-on, egy IV általános képletű vegyülettel reagáltatunk, amikor is a reakció kb. 2 óra után befejeződik. Bázikus kondanzálószerként például egy alkálifémkarbonát, mint a nátrium- vagy káliumkarbonát, vagy a III általános képletű vegyület egy egyenértéknyi feleslege használható. A reakciótermék ismert, módszerekkel tisztítható, vagy további tisztítás nélkül tovább feldolgozható. Egy III általános képletű vegyületnek a b") eljárás szerinti reakciója egy V általános képletű vegyülettel végrehajtható például magasabb hőmérsékleten, előnyösen a resfcciókeve-2
