160197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gamma-ciánbutiraldiminek előállítására
16*0197 3 4 gok különféle szerves szintézishez. így pl. hidrolízis útján y-ciánbútiraldehidet kapunk ezekből a vegyületekből, miközben melléktermékként az az amin keletkezik, amelyből az akrilnitrillel reagáltatott acetaldimin felépült. A y-ciánbutiraldehidnek y-ciánbutiraldiminekből történő előállítása e találmány bejelentőjének egy másik szabadalmában leírt eljárással történhet. A y-ciánbutiraldiminek hidrogénezése útján is értékes termékek állíthatók elő. Az acetaldiminek már ismert módszerekkel állíthatók elő acetaldehid primer aminokkal való reagáltatása útján. E reakció lefolytatására különféle primer aminők alkalmasak. A találmány szerinti eljárásban nem szükséges az acetaldimineket tiszta állapotban alkalmazni kiindulóanyagként. Az acetaldiminek előállítása során reakciótermékként kapott nyers acetaldiminek is jól felhasználhatók erre a célra. Ezek a nyers acetaldiminek rendszerint reagálatlan amint, valamint egy krotonaldehidből és az illető aminból felépülő imint is tartalmaznak kísérő szenynyezésként. A találmány szerinti eljárás kiindulóanyagaként előnyösen oly aoetaldimineket alkalmazunk, amelyekben a nitrogénatomhoz egy szekunder vagy tercier szénatom kapcsolódik, mint az N-eiklohexil-acetaldimin vagy N-terc.butil-acetaldimin esetében, mert az ilyen acetaldiminekkel különösen előnyösen megy végbe az akrilnitrillel a reakció. Az acetaldimin kiindulóanyaghoz hasonlóan a másik kiindulóanyag, az akrilnitril is tartalmazhat szennyezéseket, pl. acetoríitrilt, anélkül, hogy ez zavart okozna a találmány szerinti eljárásban. Az akrilnitril kiindulóanyaghoz valamely inhibitor, pl. hidrokinon is adható. A reakcióhőmérséklet a megadott határok között, továbbá az acetaldiminnek az akrilnitrilhez viszonyított mólaránya és az akrilnitril reagáltatásí foka változtatható is á találmány szerinti eljárásban. Előnyös,: ha a reakcióhőmérséklet 80 °C és 120 °C között van: az acetaldiminnek az akrilnitrilhez viszonyított mólaránya előnyösen 1,5 : 1 felett, az akrilnitril reagáltatási aránya pedig előnyösen 10%: és 30% között lehet. Az akrilnitril és az acetaldimin közötti reakció adott esetben oldószerben is lefolytatható. Oldószerként pl. benzol, toluol, dimetilszulfoxid vagy benzonitril alkalmazható előnyösen. A víz jelenlevő mennyisége a reakcióközegben célszerűen a lehetőséghez képest korlátozandó, mert az acetaldiminek vízzel könnyein bomlanak. A reakció lefolytatható katalizátor alkalmazásával vagy enélkül. Katalizátorként általában bázisos vegyületek, célszerűen kvaterner ammóniumbázisok alkalmazhatók. Katalitikus hatást gyakorol az acetaldimin felépítésében résztvevő amin is, amely legtöbbnyire jelan van csekély mennyiségben az acetaldiminben. Az acetaldiminnek az akrilnitrillel végbemenő reakciója során ez az amin melléktermékként is képződik. Az akrilnitrilnek az acetaldiminnel való reagáltatása akár légköri nyomáson, akár ettől eltérő nyomáson is lefolytatható. Az alkalmazandó nyomást természetesen a reakcióelegy hőmérséklete és a reakcióelegyben jelenlevő vegyületek forrpont ja is meghatározza. A találmány értelmében az akrilnitril kívánt reagálási fokiának elérése után a reakcióelegyet szétválasztásnak vetjük alá a reagálatlan akrilnitril és acetaldimin visszanyerése mellett. Ez a szétválasztás oly módon történhet, hogy a reakcióelegyet frakcionáltan desztilláljuk. A reakcióelegyben jelen van az acetaldimin felépítésében résztvevő amin is, így a frakcionált desztilláció során egy akrilnitril- és acetaldimin-f rakció mellett egy amin-frakciót is kapunk. A desztilláció során elkülönített amin acetaldehiddel ismét visszaalakítható az illető acetaldiminné. Az így kapott akrilnitril- és acetaldimin-frakció újból felhasználható; az eljárás folytonos üzemű lefolytatása esetén ez a frakció közvetlenül visszavezethető a reakcióközegbe. Az említett három frakció ledesztillálása, valamint az adott esetben alkalmazott oldószer ledesztillálása után oly reakciótermék marad vissza, amely a kívánt y-eiánbutiraldimint tartalmazza. Ebben a reákciótermékben kimutatható a krotonaldehid megfelelő iminje is, még olyan eseteikben is, amikor ez az imin a kiindulóanyagként alkalmazott acetaldiminben nem volt jelen. Kívánt esetben a krotonaldimin elkülöníthető és elbontható krotonaldehiddé és a megfelelő aminná. A y-ciánbutiraldiminből és a megfelelő krotonaldiminből álló elegy közvetlenül is felhasználható további szintézisekhez, pl. y-ciánbutiraldehid előállítására. Ebben az esetben y-ciánbutiraldehid mellett a reakciótermékben melléktermékként krotonaldehidet is kapunk, míg a megfelelő amin visszanyerhető. A y-ciánbutiraldimin és a megfelelő krotonaldimin mennyiségi aránya a reakciótermékben a kiinduló acetaldimintől függ. N-ciklohexil-acetaldimin alkalmazása esetén pl. a reakciótermék lényegileg csupán N-ciklohexil-y-ciánbutirilaldiminből áll, míg N^terc.butilacetaldimin alkalmazása esetén a reakciótermék viszonylag számottevő mennyiségű N-terc.butil-krotonaldimmt tartalmaz. Ha az egyébként értékes krotonaldehid melléktermékként való képződését korlátozni kívánjuk, akkor kiindulóanyagként célszerűen N-ciklöhexil-acetaldimint alkalmazunk. A y-ciánbutiraldimin és a megfelelő krotonaldimin mellett a reákciótermékben még egy /?r-iamimopropionitril is lehet jelen, amely az akrilnitrilnek a reakcióelegyben jelenlevő aminnal való reakciója útján keletkezhet; ez pl. /?-(cikloihexilamin)-propionitril lehet. Az ilyen vegyület képződése elkerülhető, ha a kívánt reagálási fok elérése után a reakcióelegy hőmérsékletét mindaddig 50 °C felett tartjuk, míg a reagálatlan akrilnitrilt el nem választottuk a reakcióelegyből. Kitűnt továbbá, hogy nem kí-10 15 20 25 20 í5 40 4 5 50 55 60 7